MESTERHÁZY ATTILA MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól kísértem figyelemmel a korábbi vitát erről az előterjesztésről, akkor államtitkár úr nem adott valódi, értelmes választ arra, hogy mit szolgál ez a létszámbővítés. Ami nem meglepő, hiszen sok olyan kezdeményezésük van, ami sokkal inkább a PR-t, a kommunikációt szolgálja, mintsem valódi szakmai tartalommal bíró kezdeményezés. Hiszen józan ésszel nehéz azt felfogni, amiről itt több előttem hozzászóló is beszélt már, hogy ha jelenleg sem sikerül a meglévő létszámot feltölteni, akkor ha növeljük a létszámot, nem nagyon nehéz kikövetkeztetni, hogy nem a létszám fog bővülni, hanem a hiány fog bővülni, tehát még több olyan hely lesz, ahova nem találnak embert a különböző, hadd fogalmazzak úgy, toborzóirodák. Ha önök komolyan vennék ezt a létszámbővítést, akkor egészen biztos, hogy máshol kellene kezdeni ezt a munkát, hiszen ahhoz, hogy a létszámot bővíteni lehessen, elsősorban fiatalok kellenek, akik érdeklődnek a honvédelmi pálya, szakma iránt. Tehát ott kellene elkezdeni talán a felvilágosítást vagy a csábítását, hogy így fogalmazzak, a fiataloknak, hogy minél többen válasszák ezt az egyébként szép hivatást, hiszen az ország, a nemzet védelme mindig egy felemelő feladat és hivatás mindenki számára, aki ezt képes és akarja is vállalni.A másik probléma, hogy arra is sok statisztikai felmérés van, hogy azok, akik egyébként akarják választani ezt a szép hivatást, ők sok esetben nem felelnek meg fizikailag azoknak a paramétereknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a katonai pályát válasszák. Tehát miközben vannak érdeklődők, aközben sok esetben az szab gátat az ő felvételüknek vagy beöltözésüknek, hogy bizony nem alkalmasak, nem képesek azokat a kritériumokat teljesíteni, ami ennek a szakmának a peremfeltételeit jelenti.

Tehát sokkal inkább ez egy PR-vállalásnak tűnik számomra kormányrészről, egy miniszterelnöki megalomán elképzelés. Ugye, két évvel ezelőtt, 2016-ban, ha jól emlékszem, még arról beszélt a miniszterelnök, hogy nekünk egy ilyen operetthadseregünk van, amelyik semmitől nem tudná Magyarországot megvédeni, de majd most elindul az a szakmai felkészítés, ami alapján elérhetünk egy ütőképes, valós hadsereg szintjéhez. Na most, két év eltelt, nem jutottunk közelebb ehhez a célhoz, az egészen biztos, nagyon sok átláthatatlan, értelmetlen döntés születik a honvédelmi vezetés részéről, eszközbeszerzésektől kezdve különböző szakmai irányokig. Hogy most mondjak egy teljesen más példát, ha már a fiatalokról beszéltünk nem tudom, lesz-e ebből gondjuk önöknek, államtitkár úr -: a miniszterelnök elmondta, minden járásban kell hogy legyen lőtér. Ez nagyjából 175 járást jelent. Erre komoly politikai szándék is mutatkozott, létrehozták a régi MHSZ-t, ha jól emlékszem, talán szó szerint ugyanazt az alapító okiratot adták le, mint ami az MHSZ-nek volt korábban az alapító okirata, csak most a betűk talán egy kicsit mást jelentenek, de mindegy is ez; azt mondták, hogy lesz ilyen lőtérépítés, az önkormányzatok majd átadják a megfelelő ingatlanokat, és akkor a járásokban lesznek ilyen lőterek, ahol ezt a hazafias kiképzését vagy kedvcsinálását meg tudják kezdeni a fiatalságnak. Én azt látom, hogy négy vagy öt ilyen lőtérre van lehetőség, miközben a miniszterelnöki óhaj, igény, politikai megrendelés már több mint egy évvel ezelőtt megszületett. Úgy tűnik, hogy még a fideszes önkormányzatok sem van belőle szép számmal törik össze magukat, hogy adott esetben lőteret építhessenek a saját önkormányzati területeikre. Úgyhogy úgy látom, hogy ezen a területen is van még mit tenni, hogy ez az infrastruktúra egyáltalán előálljon, amin keresztül akár lehet ezeket a fiatalokat vonzani és csábítani erre a még egyszer mondom szép és hasznos pályára.

A másik, amiről szó volt, hogy olyan életpályamodellt kell a katonák számára is biztosítani, ami világos, kiszámítható, tervezhetővé teszi az ezen a pályán való boldogulást, megfelelő anyagi és erkölcsi elismeréssel. És ebbe olyan vargabetűk nem férnek bele, mint a korábbi számos döntés alapján, amikor visszamenőlegesen változtattak bizonyos feltételeken. Tehát ha valaki katonának áll, akkor ezt egészen biztosan életpályának választja. Tehát magyarul pontosan kell hogy lássa, hogy a beállástól egészen addig, amíg nyugdíjba vonul, milyen feltételek mellett és hogyan tudja ellátni ezt a munkát. Ezért én azt tudom mondani, hogy ahogyan a stadionépítéstől sem lesz Magyarországon jó foci, ugyanúgy attól sem lesz ütőképesebb magyar hadsereg, hogy megemeljük a létszámát, különösen úgy, hogy ez egy papíron lévő szám marad csak, és egy virtuális bővítést jelent, semmi mást. Az alapoktól kellene kezdeni, még egyszer mondom, a fiatalok felkészítése, megszólítása, majd utána egy olyan életpálya, ami kiszámítható életutat és megfelelő egzisztenciális és erkölcsi elismerést ad, és olyan szakmai irányokat kellene folytatni és végre véghez vinni a honvédelmi vezetés részéről, ami a modern kor követelményeinek megfelel.

És ugye a kormány tett vállalást a NATO irányába a GDP 2 százalékos arány elérésére, ha jól emlékszem, 2024-ig. Ha most ilyen különböző trükkökkel próbálják ezt elérni, akkor azzal nem sokra megyünk, az egészen biztos. Sokkal hatékonyabb és ütőképesebb lenne ez a hadsereg, hogyha technikailag tudnánk fejleszteni; hogyha már ott lévő embereknek jobb anyagi és erkölcsi megbecsülése lenne; hogyha valóban nem ilyen keszekusza közbeszerzéseken próbálnánk toldozgatni-foldozgatni a Magyar Honvédség különböző kapacitásait, hanem sokkal inkább akár a specializáció révén azokat a kapacitásainkat és képességeinket fejlesztenénk, amiben Magyarország már jelenleg is kimagaslót tud nyújtani. Két témát hadd említsek. Az egyik az orvosi, egészségügyi szerepe a Magyar Honvédség állományában szolgáló orvosoknak és egyéb más személyzetnek, a másik pedig: Magyarország korábban is híres volt a hírszerzés szempontjából, és ebben a katonai hírszerzés kimondottan komoly eredményeket tudott felmutatni. És még egészen biztosan számos más olyan területet lehetne megemlíteni, amelyben a Magyar Honvédség képessége, tudása a jelen körülmények között is már nemzetközi mércével mérve is értékelhető és kimagasló. Értelme lenne talán, ahogy a NATO is a specializáció irányába halad, így Magyarország is kiválasztaná azokat a területeket, ahol valós, úgymond komparatív előnnyel vagy képességgel rendelkezünk, és ahol ezáltal valóban a NATO különböző képességeihez is a legjobban tudnánk hozzájárulni. És ezekre a területekre lenne értelme talán a forrásokat is inkább allokálni, mintsem hogy különböző gazdasági vagy magánérdekeket követve olyan megegyezések szülessenek, amelyek nem honvédségi, nem katonaság szempontjából meghozott szakmai döntések, hanem sok esetben átláthatatlan hatalmi érdekek, vagy éppen a haverok, barátok gazdagodását szolgáló döntések lennének. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu