DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt én is kérném Szávay képviselő urat, hogy a személyeskedéseket hagyjuk otthon, és lehetőség szerint kíméljük meg egymást ettől.Több képviselőtársam is szóba hozta és szándékosan összemosta azt a témát, ami az országgyűlési választásokon jelentkezett, ott folyamatosan hozták ezt a mantrát, ami leegyszerűsítve úgy szól, hogy a választójogi törvény helyzetbe hozza a Kárpát-medencei magyarokat, és diszkriminálja a külföldön, Nyugaton dolgozó magyarokat. Én leírtam ezt a gondolatmenetet, kérem, hallgassák végig, mert nagyon világosan szabályozza a magyar választójogi rendszer ezt a kérdést. Alkotmánybírósági döntések is szólnak erről, megerősítve ezt a rendszert. Önök sorozatosan valótlan dolgokat állítanak ezzel összefüggésben.

A választójog megléte szempontjából a magyar állampolgárság a meghatározó tényező, ahogy ezt már mondottuk. Ugyanakkor a szavazópolgárok többféle módon gyakorolhatják e jogukat. Azok a szavazásra jogosult magyar állampolgárok, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a lakóhelyük szerinti szavazókörben személyesen adják le szavazatukat a parlamenti választásokon. Ha pedig a szavazás napján külföldön tartózkodnak, akkor számukra törvény garantálja a külképviseleti szavazás lehetőségét.

Ezen szavazók pártlistára is voksolhatnak, és a lakóhelyük szerinti választókerületben induló jelöltek közül is választanak. Két szavazatuk van, egyénire és pártlistára. Az elmúlt nyolc évben több mint 30 új külképviselet nyílt, ezzel is megkönnyítve ezen állampolgárok számára a választás lehetőségét. A személyes szavazás a magyar szabályozásban a főszabály. Ehhez képest kisegítő szabály a levélben történő szavazás. Külföldi lakcím esetén az egyéni szavazókör fogalma nem értelmezhető, így a külföldön élő állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat, és mivel az ő esetükben nem értelmezhető a lakóhely szerinti egyéni jelölt, ezért ők csak listára szavazhatnak. További eltérés, hogy csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha kérik felvételüket a választói névjegyzékbe, azaz regisztrálnak. Tehát egy pluszaktusra van szükség részükről, regisztrálniuk kell ahhoz, hogy gyakorolják a választási jogukat.

Az eltérő szabályozás alapja kizárólag a külföldi lakcím megléte vagy éppen hiánya. Tehát irreleváns, hogy a magyar állampolgár lakcíme Londonban, Kézdivásárhelyen vagy éppen Ausztráliában van, mivel valamennyi magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Tehát figyelem, ugyanazok a szabályok vonatkoznak a csíkszeredai magyarra és a londoni magyarra!

Amennyiben pedig egy választópolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik, és számára nehézséget okoz a személyes szavazás, akkor lehetősége van arra, hogy külföldi lakóhelyét bejelentse, például Londont, illetve kérelmezze felvételét a választói névjegyzékbe, amelynek alapján levélben szavazhat, például bárhol Nyugat-Európában. Akinek állandó lakóhelye külföldön van, az egyébként is köteles magyarországi állandó lakóhelyét megszüntetni, hiszen nem lehet valakinek egyszerre két állandó lakóhelye. Bejelentés hiányában a magyar állam nem tudja ellenőrizni azt, hogy kik azok a polgárai, akik életvitelszerűen külföldön tartózkodnak, akik esetében az állandó lakóhely hiánya miatt nehézséget okozhat a magyarországi vagy a külképviseleti személyes szavazás.

Tehát nagyon világosan levezeti ezt a magyar jogalkotás. Ha valaki életvitelszerűen külföldön él, ott dolgozik, és megszünteti a magyarországi lakóhelyét, probléma nélkül szavazhat levélben, éljen akár Londonban, akár Münchenben, akár Csíkszeredában. Nagyon világosan szabályozza ezt a magyar jogrendszer. Ez az érv többször fölmerült, ezért tartottam fontosnak, hogy világosan levezessem, egyszer s mindenkorra értsék meg a különbséget, mert rendszeresen a választási kampányban összemosták ezeket a kérdéseket, és azzal vádoltak bennünket, hogy diszkrimináljuk egyik vagy másik választói csoportot.

A többi vád közül is néhányra reagálnék. Varga-Damm képviselőtársunk itt csalásnak meg csalónak nevezte a választási rendszert. Ezt határozottan visszautasítanám, és kérném, hogy válogassa meg a szavait. Nagyon sok nemzetközi szervezet állapította meg, hogy minden próbát kiállt a magyar választási rendszer. Azt is vissza kell utasítsam, hogy folyamatosan csalással vádolja a határon túli nemzettársainkat, hogy biztos visszaélnek a választási joggal, milyen nehezen ellenőrizhető a rendszer. Pontosan a szavazás szabályai vagy a sok érvénytelen szavazat jelzi azt, hogy milyen sok garanciát épített be a jogalkotó ebbe a rendszerbe, mennyire lehetetlen ezzel visszaélni.

Illetve visszaélni mindennel lehet, a személyes szavazás vonatkozásában sokszor fölmerülhet, hogy valaki kétszer vagy többször szavaz, vagy az átjelentkezés szabályai vonatkozásában is föl lehet hozni nagyon sok vádat.

(14.10)

Mi abból indulunk ki, hogy a választópolgárok meghatározó többsége törvénytisztelő állampolgár és betartja a jogszabályokat. Én visszautasítom azt, hogy ön egységesen csalással vádolja a levélszavazatra jogosult állampolgárokat, nemcsak határon túli magyarokat, hanem bárkit, aki Magyarország határain kívül él és nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel. Ahogy mondottam, mindenkit megillet a levélszavazás joga, amennyiben nincs magyarországi állandó lakhelye, nem csak a kárpát-medencei magyarság vonatkozásában beszélünk erről.

A borítékok vonatkozásában szóba hozta azt a kérdést, hogy az NVI, az NVB, illetve a Kúria a későbbiekben úgy döntött, hogy nemcsak a felbontott levélborítékok, hanem a nem az NVI által kézbesített borítékban visszaküldött szavazatok is érvénytelenek. Valóban, ez több mint 6 ezer borítékot, szavazatot jelentett, aminek következtében, amennyiben azok a szavazatok az általános tendenciának megfelelően a Fideszre jöttek volna, akkor a Fidesznek eggyel több képviselője lenne, ezt is mondjuk el. Megítélésünk szerint valóban az NVI vagy NVB döntése ellentétes volt a jogszabályokkal, hiszen az érvénytelenségi okok között nem szerepelt a boríték, tehát amennyiben valaki nem egy fehér borítékban küldte vissza, akkor ez nem lett volna álláspontunk szerint érvénytelen. Valóban az új jogszabály, a módosítás ezt a kérdést egyszer s mindenkorra rendezi.

A jogszabályalkotás vonatkozásában a nemzetközi egyezmény pedig, ahogy ön is utalt rá, a preambulumban határozottan fölkínálja az országok számára, hogy kezeljék ezt a kérdést, szabályozzák ezt a kérdést. Ezt tette Magyarország is, ezért került be az új választójogi törvénybe ez a rendelkezés. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu