DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően támogatandó és támogathatónak tartjuk az előterjesztést, hiszen apró és a hétköznapi gyakorlatból származó olyan kérdéseket korrigál, amelyek az egyetemek világát pozitívan fogják reményeink szerint befolyásolni.Egy olyan kérdést mindjárt az elején hadd emeljek ki, amit a Jobbik-frakció nevében kicsit saját gyermekünknek is tekintünk. Ez pedig a hallgatói normatíva emelése, amit mi már nyolc éve szorgalmazunk, ahogy erről Farkas Gergely képviselőtársam még szólni fog.

Ami szintén nagyon pozitív fejlemény, az az, hogy a kancellárok kiválasztásánál a rektor bekerül ebbe a testületbe. Itt szeretném ismét tisztává tenni azt az álláspontunkat, amit mi mindvégig képviseltünk a kancellári rendszer bevezetése óta, miszerint az a fajta kívánalom, hogy a fenntartó állam valamilyen formában érvényesíti a saját szempontjait az állami egyetemeknél, alapvetően támogatandó cél, a kancellári rendszer bevezetése óta bekövetkező tapasztalatok azonban számunkra, ellentétben az államtitkár úr által említett kizárólag pozitív szemlélettel, egy kiegyensúlyozottabb álláspontra visznek minket.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mégpedig azt mondjuk, hogy nem a kancellári rendszer eltörlését javasoljuk, ahogy azt más pártok képviselői teszik rendszeresen az ellenzéki oldalon, hanem a rektor és a kancellárok feladat- és hatáskörmegosztásának újragondolását javasoljuk. Erre nagy szükség van megítélésünk szerint, hiszen a tapasztalatok természetesen egyetemtől függően mások a kancellári rendszer bevezetéséről, de az általános tapasztalat talán az, hogy az akadémiai vezető szféra beleszólását a saját egyetemük döntésébe erősíteni kellene ebben a duális rendszerben. Ezért a javaslatnak ezt a részét üdvözöljük, de felhívjuk a tisztelt kormány figyelmét arra, hogy itt a rendszer egészét is érdemes volna áttekinteni.

Ugyanígy pozitív az, hogy a felvételi eljárásnál gyakorlatilag, ahogy az előttem szóló fideszes képviselőtársam is jelezte, egyfajta fellebbezési módszertanban végre előrelépünk, hiszen valóban a gyakorlatban nagyon sok és potenciális hallgatót érint.

Ami a rektorok 65 év feletti foglalkoztatását illeti, ott egy komoly dilemmát látok magam is ez ügyben. Hiszen értem azt, amit Pósán képviselőtársam jelzett, hogy jelenleg is van öt vagy több olyan rektor is, akit jómagam is kiváló rektornak tekintek, és az ő továbbszolgálásuk nyilvánvalóan kizárólag hatékonysági szempontot figyelembe vevő szemlélet alapján támogatandó lehet. Ugyanakkor elvi szinten elutasítanám a személyi alapú döntéshozatalt; még egyszer mondom, elvi szinten, és nem a valóban kiváló rektorokról beszélek.

Azt gondolom, hogy a magyar egyetemi világban az akadémiai szféra ki tud termelni olyan vezetőket, akik betartják ezt a 65 éves kritériumot is. Itt időben el kell kezdeni az utódokat kinevelni, tisztelettel jelezném képviselőtársaimnak. Azt gondolom, a jelenlegi rektorok felelőssége az, ha tudja, hogy 65 éves korában az ő rektori megbízatása megszűnik, akkor legyen már ott mögötte az az ember, aki tőle átveszi ezt a stafétabotot.

A MAB szerepére szeretnék utalni, hiszen itt fontolgatjuk egy módosító indítvány benyújtását is más, LMP-s képviselőtársaimmal együtt. Hiszen itt utalnék arra, hogy néhány évvel ezelőtt felvetődött még az is, hogy a túlzott kormányzati rész miatt az európai akkreditációs ügynökségekből és szervezetekből felfüggesztik a MAB tagságát. Ebben a javaslatban is szerepel az, hogy bizonyos eljárásokat az Oktatási Hivatalhoz rendelnének. Ezt az ebbéli előzmények miatt tartom aggályosnak.

Az általános felsőoktatási helyzetre végezetül azért egy pillanatra kitérve: én továbbra is szorgalmazom azt a fajta általános áttekintést az egyetemek és a finanszírozás összességét tekintve amit már egy korábbi felszólalásomban ugyanígy államtitkár úrral egyszer már megbeszéltünk , miszerint az egyetemek struktúráját és a ráfordított költségvetési támogatást ami a Jobbik véleménye szerint még mindig egyfajta alulfinanszírozottságot jelenít meg érdemes volna pontosan a jóváhagyott „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia alapján, de azt jóval meghaladva átvizsgálni.

(11.10)

Itt utalnék arra, hogy a fenntartási, az oktatási és a kutatási támogatást vissza kellene állítani az állami egyetemek finanszírozásánál, hiszen ezek korábban normatív alapon is szabályozva voltak. Én nem feltétlenül a normatív alapú támogatás mellett törnék most lándzsát, de azt mindenképp érvényesíteni kellene, hogy mindhárom elem jelenjen meg az egyetemek finanszírozásában, különös tekintettel arra, hogy nagyon sok nagynevű egyetem finanszírozásánál hiányzik a kutatási láb pontosan azért, mert gyakorlatilag csak darabszám szerint, hallgatólétszám szerint és az oktatást figyelembe véve történik jelenleg a finanszírozás.

Itt tehát, különös tekintettel arra, hogy itt lebeg egy picit a Corvinus átalakításának az árnya a fejünk felett, én nagy figyelmet szentelnék annak, hogy nagyon konkrét, olyan problémákat is már nagyon régóta orvosolni kellene az államilag fenntartott egyetemeknél, mint például a közbeszerzési törvény, hiszen ez, mint volt egyetemi vezető is mondom, a mindennapunkat hihetetlen módon megkeserítette. Azt gondolom, hogy itt, ebben az esetben nem arról van szó, hogy ha a közbeszerzésnél kivennék a kötelezettséget az egyetemek vonatkozásában, akkor itt hatalmas korrupció lepné el az állami egyetemeket, hanem éppen ellenkezőleg: a jelenlegi rendszer teszi rendkívül drágává azokat a beszerzéseket, amiket egy sokkal rugalmasabb saját rendszerben az egyetemi autonómia keretében meg lehetne oldani.

Összefoglalóan: a Jobbik-frakció nevében ezt a javaslatot alapvetően támogatásra méltónak tartjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban. Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu