DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Volt szerencsém meghallgatni miniszter úr expozéját, bevezetőjét a törvényjavaslatok kapcsán, és sajnálom, hogy most már a vitában nincs itt miniszter úr és nem hallhatja az ellenzéki kritikákat, az ellenzéki válaszokat. Miniszter úr egy tudományos, szakmai jellegű bevezetéssel kezdte a törvényjavaslatok bemutatását, ugyanakkor nekem az a véleményem, hogy itt nem egy tudományos, nem egy szakmai vitát kell lefolytatni.Ez tulajdonképpen egy politikai döntés előkészítése, ilyen szempontból politikai vitát kell róla folytatni. Ennek a két törvényjavaslatnak nagyon komoly és súlyos politikai következményei vannak, ez nyilvánvaló, pontosan tudható a kormány részéről és miniszter úr részéről is. Ezért azzal együtt is, hogy nagyon impozáns volt az a tudománytörténeti bemutatás sok nemzetközi kitekintéssel, amit tett miniszter úr, de egyben álságos is volt, tekintettel arra, hogy a cél nem az volt, hogy megteremtse ezt a fajta, egyébként mondhatjuk, bizonyos szempontból jogos változtatást a magyar jogrendben, hanem valóban a kormánypárt és a kormány túlhatalmának további erősítése. Tehát erről a kérdésről véleményem szerint politikai vitát kell folytatni, nem szakmai vitát.

Még azt is hozzá kell tennem, hogy miniszter úr azt mondta, a magyar jogtörténet fontos állomása lehet ennek a rendszernek az ismételt bevezetése, mondjuk így; ugye, voltak ennek előzményei hosszasan. De azt kell mondjam, és ebben megerősítenek ellenzéki képviselőtársaim erőteljes kritikái is, hogy tulajdonképpen a magyar jogtörténetnek egy sötét időszakát jelenti majd ez a változtatás, ha ebben a formában megvalósul.

A nyári időszakban az előkészítés kapcsán az általános vitát lefolytatta az Országgyűlés, és ennek kapcsán az ellenzék nagyon komoly aggodalmakat fogalmazott meg. Úgy gondolom, hogy ezek az aggodalmak jórészt megvalósultak, most már láthatjuk a részletes javaslatokban, hogy bizony jogosak voltak ezek az ellenzéki kritikák, illetve szakmai kritikák, amelyek sok irányból megfogalmazódtak már a nyári szünet előtti időszakban.

Azzal nem vitatkozunk, az teljesen egyértelmű, hogy önmagában az elkülönült közigazgatási bíráskodás rendszere valóban releváns, hiszen ennek volt előzménye Magyarországon 1896-tól 1949-ig. Az is elfogadható, hogy ezt a rendszert olyan módon is indokolt lenne bevezetni, hogy az valóban a deklarált célokat szolgálja. Az LMP is nagyon sokszor elmondta az elmúlt években, hogy látható, a rendszerváltás óta tulajdonképpen méltatlan és átgondolatlan helyzetben volt a közigazgatási bíráskodás rendszere Magyarországon.

Tehát tulajdonképpen abban egyetértés alakulhat ki vagy egyetértés lehet, hogy szükséges a rendszerhez hozzányúlni, szükséges a rendszerbe belenyúlni. Hiszen konkrét akadályai vannak a közigazgatás törvényes működése feletti kontrollnak, megfelelő kontroll kialakításának. Ugyanakkor ez semmiképpen nem valósulhat meg olyan módon, amit most sajnos látunk, hogy egy olyan rendszer jön létre, ami a kormányzati befolyás növelésére és a bíróságok függetlenségének csorbítására alkalmas. Sajnos, ezek az aggodalmak, amelyeket miniszter úr is említett, beigazolódtak.

Miniszter úr a bevezetőjében említette, hogy látja vagy érzékelte, hogy az ellenzéki képviselők gyanakvással tekintettek erre az eljárásra, erre a folyamatra, még mielőtt a törvény részletes szövege megismerhető lett volna. Azt gondolom, igazából a választ meg is kapta miniszter úr, ezek a gyanakvások sajnos nem voltak alaptalanok. Azt kell mondjam tehát, mielőtt még részletesen belemennék a törvényjavaslatok bírálatába, hogy az LMP is elfogadhatatlannak tartja. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt, hogy a korábban általunk részletesen elmondott és ismertetett, írásban részleteiben is bemutatott elvek mentén módosító javaslatokat fogunk benyújtani ehhez a törvényjavaslathoz azt célozva, hogy a legfontosabb aggodalmak, a legfontosabb problémák ebben a törvényjavaslatban kiküszöbölhetők legyenek. Természetesen ezeket a módosító javaslatokat még a mai napon be fogjuk nyújtani.

Akkor nézzük részletesen, hogy mik azok az aggodalmak, amiket nem ért miniszter úr. Két évvel ezelőtt valóban elindult egy folyamat, csak a kétharmados többség hiányában nem sikerült a kormánynak véghez vinni, ami előkészítette volna ezt a rendszert. E folyamatban részletes egyeztetések voltak, és itt már körvonalazódtak olyan garanciális elemek, amelyek mindenképpen jó irányba vihették volna ezt az igen jelentős átalakítást. Ugyanekkor ezek a garanciális elemek most kikerültek ebből a javaslatból, nincsenek benne. Ilyen módon nyilván látható, hogy a kormány az erőteljes kétharmados többség birtokában már nem tartotta fontosnak, hogy ezek a garanciális elemek bekerüljenek a javaslatba.

A legfontosabb probléma, és ebben egyetértek az előttem szóló képviselőtársammal, ez a bizonyos igazgatási irányítás, ami a miniszter részéről valósul meg. A jelen helyzetben és jelen feltételek mellett teljes mértékben indokolatlan és indokolhatatlan, hogy ez a fajta irányítás így valósuljon meg. Az egyértelmű, hogy közvetlen beleszólás a bíráskodás gyakorlatába nem lehetséges, ugyanakkor, és ez szintén elhangzott az előttem szóló képviselőtől, olyan módon, olyan rendszerben nem elfogadható ez a javaslat, ahol a miniszter gyakorlatilag beleszólhat, hogy ki lehet ennek a bíróságnak a tagja.

Valóban láthatunk a javaslatban leírást, hogy konkrétan milyen eljárásrend szerint történik a bírók kiválasztása, ugyanakkor ezt a miniszter felülbírálhatja, tulajdonképpen önkényesen gyakorolhatja rendkívül indokolatlan és széles körű jogait. Teljesen indokolatlan egy ilyen rendszerben a miniszternek mérlegelési lehetőséget adni a vezető bírói pályázatok esetében, hogy ő maga hozzon ilyen döntéseket, függetlenül attól, hogy különböző testületek felállnak, és különböző véleményező testületeknek mi lesz az álláspontjuk ennek kapcsán.

Tulajdonképpen mindent felülbírálhat a miniszter. Önmagában gyakorlatilag kialakíthatja azt a rendszert, ahol aztán rendkívül súlyos és politikailag érzékeny kérdésekről születhet döntés. Ez a legfontosabb probléma ezzel a javaslattal és ezzel a politikai kezdeményezéssel. Tulajdonképpen az új rendszer első bírósági vezetőit szabadon választhatja ki, és az egész rendszert 2020-ig önmaga szándékai szerint alakíthatja ki.

Az is aggasztó probléma, hogy a bírák egy része a közigazgatásból jöhet. Itt fölmerülhet egyfajta valódi alkalmassági probléma is, hogy rendelkeznek-e ezek a jogászok közigazgatási tapasztalatuk ellenére azokkal a képességekkel, azokkal az adottságokkal, amelyek a megfelelő bírói tevékenységhez szükségesek, és amelyek többéves bírói gyakorlat útján alakulnak ki. Ezt mindenképpen aggasztónak tartjuk, hogy olyan bírák is kerülhetnek a rendszerbe, akik nem rendelkeznek ezenfajta szemléletmóddal, hiszen egészen más módon szocializálódtak a korábbi szakmai munkájuk során.

Felmerülhet konkrét összeférhetetlenségi probléma is, hiszen találkozhatnak bíróként olyan ügyekkel, amelyekben egyébként hivatalnokként eljártak. Az is rendkívül súlyos probléma, és ez is felmerült már a két évvel ezelőtti folyamatban, hogy nincs rögzítve az, hogy ezek a közigazgatási bíróságok kizárólag közigazgatási jogvitákban járhatnak el. Hiszen a javaslat foglalkozik azzal, hogy más ügyeket is lehet ideutalni. Akkor itt felmerül a gyanúja annak, hogy bizony politikailag kényes ügyek is idekerülhetnek, egy olyan rendszerbe, amelynek gyakorlatilag a végrehajtó hatalom az igazgatási irányítója és létrehozója. Ez önmagában egy olyan indokolatlan hiánya egy garanciának, amit megint csak nem lehet azzal magyarázni, hogy itt valóban egy jogszakmai törvényalkotás történt.

Itt miniszter úr a bevezetőjében említette, hogy nem lehet túlértékelni ezeket a bizonyos garanciális elemeket, összeférhetetlenségi elemeket. De akkor miért nem születtek ezek meg kellő mélységben? Az LMP már két évvel ezelőtt benyújtott egy javaslatot ennek kapcsán, ahol részletesen meghatároznánk azt, hogy kiket zárnánk ki, pontosan az ügyek politikai kényessége miatt, ebből a rendszerből. Mi egyértelműen kizárnánk azokat, akik a megelőző öt évben pártok tisztségviselői voltak, párt jelöltjeként indultak a választáson, állami vezetői tisztséget töltöttek be, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszteri biztosi tevékenységet láttak el, kormánymegbízotti pozíciót láttak el, valamint olyan közjogi tisztséget töltöttek be, amire az Országgyűlés választotta meg őket.

Mindenképpen szükségesnek tartjuk ezt a fajta nagyon erős és világos összeférhetetlenségi szabályt, ezért erre is módosító javaslatot nyújtunk be. Itt be tudja bizonyítani a kormánytöbbség azt, hogy valóban mik a szándékai a törvényjavaslattal.

(11.10)

Nagyon fontosnak tartjuk a kiválasztási folyamatban a transzparenciát; tehát a pályázati kiírásokat, a pályázatokat, a pályázati anyagokat, vizsgakövetelményeket mind nyilvánosságra kell hozni, és olyan esetekben, amikor ehhez hozzájárul az érintett, kinevezésre nem javasolt pályázó, ebben az esetben is indokolt lenne ezeknek az anyagoknak a teljes transzparenciája. Ez mindenképpen, egy ilyen súlyú átalakításnál a bizalom növelése és a kontroll megteremtése esetében szükséges és megkerülhetetlen lépés.

Súlyos problémának tartjuk, bár jelzem, hogy az elmondottak alapján sem a legfontosabb és a legsúlyosabb problémának tartjuk a regionális leosztást, hiszen ez önmagában nagyon komoly nehézséget biztosít kisebb súlyú ügyek esetében, hogy mondjuk, szomszédos megyeszékhelyre kell tudni eljutni esetleg rossz közlekedési lehetőségek mellett. Tehát mindenképpen indokoltnak tartjuk, és korábban is benyújtottunk, illetve most is benyújtunk egy olyan módosító javaslatot, amely azt kezdeményezi, hogy a megyeszékhelyeken jöjjenek létre ítélkezési pontok. Itt nyilván részletesen szabályoznánk azt, hogy milyen jellegű ügyekben, tehát a kisebb súlyú ügyekben tartanánk fontosnak azt, hogy a megyeszékhelyeken ez megvalósítható legyen. Nyilván ez is okozhat jelentős közlekedési-logisztikai problémát, de semmiképpen nem olyat, mint egy regionális leosztás esetében.

Tehát összességében azt tudom mondani, hogy maga a kezdeményezés, tehát hogy elkülönült közigazgatási bíráskodási rendszer alakuljon ki, nem elvetendő, és ezt végre lehetett volna hajtani mindenképpen úgy, hogy az előremutató és a magyar jogállamiság helyzetén javítson. Ugyanakkor ebben a formájában ez a javaslat pontosan ellentétes hatást fog elérni, ezért az LMP azzal együtt, hogy módosító javaslatokat nyújt be hozzá, ezt a szavazásával el fogja utasítani. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu