WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/3374. számú törvényjavaslat lényegi elemeinek a bemutatását részletesen hallhattuk az előbb államtitkár úr jóvoltából az expozéjában. Így én a vezérszónoki felszólalásomban csupán néhány, általam fontosnak vélt célkitűzését szeretném ennek a törvényjavaslatnak kiemelni, illetőleg ismertetni a tisztelt Ház előtt. A kormány alapvetően egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelynek fontos célja a jogalkalmazást érintő, azt segítő adminisztratív terhek csökkentése, a 2018. április 15-től bevezetett elektronikus közbeszerzés szabályainak törvényi szinten történő rendezése, intézményeket érintő változások, valamint közbeszerzések felügyeletét erősítő intézkedések bevezetése. Ezenkívül a javaslat a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatosan érkezett egyéb tapasztalatokra, mondjuk úgy, gyakorlati, szakmai észrevételekre is próbál reflektálni, illetőleg reagálni, így több helyen is kisebb módosításokat eszközöl.Tisztelt Képviselőtársaim! 2018. április 15-től bevezetésre került az elektronikus közbeszerzés szabályainak törvényi szinten történő szabályozása. A rendelkezés magában foglalja, hogy a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokban az elektronikus kommunikációt a vonatkozó uniós irányelvek által meghatározott határidőnél hamarabb, már 2018. április 15-től alkalmazni kell. Ettől az időponttól kezdődően, ahogy arról előbb államtitkár úr is tett említést, a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokat elektronikus úton a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer, úgynevezett EKR igénybevételével, annak segítségével lehet, illetőleg kell lebonyolítani.

Jelenleg egyébként az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. december 19-i kormányrendelet határozza meg az elektronikus közbeszerzéshez fűződő eljárási szabályokat, többek között azokat is, amelyek a közbeszerzési törvénytől eltérő szabályokat tartalmaznak. Az egyértelmű szabályozási környezet megteremtése, valamint a közbeszerzési törvény mint a leglényegesebb garanciális és eljárási rendelkezéseket tartalmazó keretjogszabály elsőbbségének megerősítése érdekében az imént említett kormányrendeletnek a közbeszerzési törvénytől eltérő szabályai beépítésre kerülnek mostantól a törvénybe.

Az elektronikus közbeszerzési rendszer felállításának és alkalmazásának kiemelt célja a közbeszerzési eljárások átláthatóságának fokozása, az eljárások gyorsabb lefolytatása, az eljárási cselekmények egyszerű véghez vitele, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének a támogatása. A közbeszerzések felügyeletét erősítő intézkedéseket tekintve elmondható, hogy egy úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj kerül bevezetésre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának csökkentése, illetve a megfelelő jogalappal kapcsolatos előzetes ajánlatkérői mérlegelés ellenére megindított eljárások visszaszorítása, ezek számának csökkentése érdekében, a Közbeszerzési Hatóság törvényességi ellenőrzéseit tekintve.

Tisztelt Országgyűlés! Az intézményeket érintő változások között mindenképpen megemlítendő, hogy a javaslat részben pontosítja, részben pedig új feladatokkal egészíti ki a Közbeszerzési Hatóság feladat-, illetőleg hatáskörét. Többek között a módosító rendelkezések érintik a Közbeszerzési Hatóság és a döntőbizottság személyügyi kérdéseit, a munkatársak jogviszonyát, illetőleg az ő javadalmazásukat is. Ezenfelül a módosítás kibővíti a Közbeszerzési Hatóság keretében működő közbeszerzési tanács tagjainak a körét az innovációért felelős miniszter által, az Állami Számvevőszék által és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kijelölt személyekkel.

A törvényjavaslat következő fontos célja az uniós jogból fakadó jogalkotási kötelezettségnek való megfelelés, az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/55/EU irányelv elveire vonatkozó európai szabvány szerint kiállított elektronikus számlák fogadása és feldolgozása a tagállamok ajánlatkérői részéről. A módosítás ennek megfelelően előírja az ajánlatkérők részére a meghatározott uniós szabványnak megfelelő elektronikus számlák befogadási kötelezettségét.

2019. április 18-i hatállyal a módosítás értelmében építési beruházások esetén kivezetésre kerül a szabályozásból az alvállalkozói teljesítés korlátozására vonatkozó rendelkezés, elsősorban az uniós bírósági joggyakorlatra figyelemmel. Ezek alapján a törvénytervezetnek nem lehet más célja, mint a közbeszerzési eljárások lefolytatását segítő, azokat gyorsító és egyszerűsítő eljárási megoldások széles körű bevezetése.

Az egyszerűsítés és a gyorsítás pedig egyúttal hozzájárul az uniós forrásból megvalósuló projektek hatékonyabb, gyorsabb megvalósításához is. Fontos azt is megemlíteni, hogy a jogalkalmazást érintő egyes szabályok értelmében az adminisztratív terhek csökkentését eredményezi, hogy az éves statisztikai összegzés intézménye innentől kivezetésre kerül a jogszabályból.

(15.00)

A közbeszerzések ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján lehetőség nyílik arra, hogy az összegzés megküldését követően észlelt jogsértés esetén az összegzés módosítása előtt bizonyos bírálati cselekményeket végrehajthasson. Az intézkedés tehát elősegíti, hogy az orvosolható adminisztratív hiányosságok esetén az ajánlatkérőnek ne kelljen eredménytelenné nyilvánítania az eljárást.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel az előző percekben ismertetett törvényjavaslat véleményem szerint megalapozott és fontos intézkedéseket tartalmaz a közbeszerzési rendszer hatékonyabbá, gyorsabbá, átláthatóbbá és egyszerűbbé tétele érdekében, így tisztelettel kérem önöket, hogy a vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák az előttünk lévő előterjesztés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu