GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ismétlés a tudás atyja. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány kiemelt feladatának tekinti a magyar kis- és középvállalkozói szektor erősítését, versenyképességük javítását. Ahogy az általános vitában is említettem, az előttünk lévő törvényjavaslat egy újabb lépése a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló intézkedéssorozatnak. A fenti célok elérését szolgáló átfogó stratégia következő lépéseként az alábbi jogszabály módosítását kezdeményeztük.A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény esetében négy módosítási javaslatot teszünk. Az első módosítás eredményeképpen egységes fogalmat vezetünk be a kapcsolódó vállalkozások vonatkozásában, azaz az uniós és a magyar szabályozás között nem lesz különbség. Bár tartalmi változás nem történt, a pontosítás, egyértelműsítés megkönnyíti a jogalkalmazók dolgát a definíció mindennapi használata során. Tekinthetjük ezt deregulációs lépésnek.

A második: összhangba hozzuk a törvény rendelkezéseit a 2018 májusában kialakult kormányzati munkamegosztással, hiszen a kkv-k fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter látja el. Itt egy egyszerű technikai módosításról beszélünk.

A harmadik: a kormány részére minden évben adatot szolgáltat a kkv-k helyzetéről az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és az állami adóhatóság. Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatások részletes szabályait kormányrendelet határozza meg, így a törvényben nem indokolt szabályozni az adatszolgáltatási határidőket. Ez is egy deregulációs intézkedés.

A negyedik: a Vállalkozásfejlesztési Tanács egyrészt a kkv-k fejlesztésében érintett szervezetek tájékoztatását szolgálja, másrészt a gazdaság fejlesztéséért felelős miniszter konzultatív testülete. Összetételénél fogva alkalmas arra, hogy a kkv-k, illetve szervezeteik részt vegyenek az őket érintő döntések előkészítésében. A módosító javaslat ezért kibővíti a Vállalkozásfejlesztési Tanács tagjainak körét annak érdekében, hogy a kkv-kat érintő konzultációba az érintettek még szélesebb köre kapcsolódhasson be. Az eddigi tagokon kívül a tanács tagja lesz a Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, a SEED igazgatója.

Ezen túl a bevált gyakorlathoz igazodik a szabályozás azzal, hogy háttérintézményeket ne nevesítsen a törvény, hiszen képviselőit a miniszter tanácskozási joggal meghívhatja. Ezért vettük ki a Vállalkozásfejlesztési Tanácsból az NKTH-t, nem büntetőjelleggel, hiszen az NKTH az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik.

A törvényjavaslat második része kifejezetten az építőipari szereplők helyzetének javítására irányul, ennek érdekében két törvény módosítását kezdeményezzük.

(18.10)

Az egyik javaslatunk a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítását célozza. A módosítás kiemelt célja, hogy az építész tervező irodák költségeit csökkentsük azáltal, hogy létrehozunk egy testületet, amely javaslatot tesz a leggyakrabban használt szabványok használatának támogatására. Egy tervezőmérnök sok esetben 30-40 szabványt is használ egyszerre, és a szabványok használatból adódó költsége 1-2 millió forint, amely a módosítással pár tízezer forintra mérséklődik. Ezzel javítjuk a tervezőirodák regionális, nemzetközi versenyképességét. Ez sem egy bürokrácianövelő javaslat. A testület, amelyet létrehozunk, a tervezőirodák képviselőiből áll azzal a céllal, hogy a leggyakrabban használt szabványokat meghatározza, és így jelentős költségcsökkentést érhessünk el az építész tervező irodák működésében.

A másik javaslatunkban az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítását kezdeményeztük. 2013-ban a teljesítésigazolási szakértői szerv megalakításával, a gyorsabb, hatékonyabb szakértői eljárás bevezetésével megvédtük a kkv kivitelezőket azokkal a nagyobb cégekkel szemben, akiknek a fizetési hajlandósága vagy fizetőképessége romlott. Most ezt az intézkedést fejlesztjük tovább, amelynek értelmében nemcsak a kivitelezők kkv-k, de a megrendelő családok is felhasználhatják a teljesítésigazolási szakértői szerv eljárását a visszaélésekkel szemben. A módosítás alapján szélesebb körben és nem kizárólag a teljesítésből eredő díjkövetelés lesz alkalmazható a gyakorlatban rövidebb eljárási határidőket, a szakvélemény megállapításai alapján igénybe vehető speciális intézkedéseket alkalmazó pertípus.

Tisztelt Ház! A Vállalkozásfejlesztési bizottság kodifikációs jellegű módosító javaslatot fogadott el, amelyet a kormány is támogatott, így átvezettük a kodifikációs nyelvhelyességi pontosításokat a törvényjavaslaton. Ezúton is köszönöm a tisztelt bizottságoknak a magas színvonalú szakmai munkát, amellyel hozzájárultak a törvényjavaslat szövegének egyértelműsítéséhez és pontosításához.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen az eddigi vitában való részvételt. Ha ma nem is volt vita, de korábban igen aktív vita zajlott ebben a kérdésben, a felmerült kérdésekre most válaszokat is kaphattak. Kérem, hogy a holnapi nap folyamán szavazataikkal támogassák az összegző módosító javaslatot és a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu