ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez egy olyan törvényjavaslat, amelyet nagyon nehezen tudok elválasztani mindattól, ami ebben a vitában elhangzott. Maga az a kezdeményezés, hogy Magyarország vállaljon szerepet a rászorulók támogatásában a világban, hogy Magyarország egyébként egy nemzetközi összehasonlításban viszonylag jómódúnak számító országként a világ más tájain is valamilyen módon segítséget nyújtson, ezt aligha lehet vitatni.Magának a törvényjavaslatnak a szövege, ha csak a szöveget nézzük, akkor tulajdonképpen számos pozitív vonatkozást tartalmaz. Önmagában az rendben van, hogy születik erről egy törvényi szintű szabályozás; hátha ez segít majd a Hungary Helps munkatársainak, hogy célszerűbben és hatékonyan működjön a szervezet.

Azonban ami elhangzott az expozéban vagy a vitában, az rendkívül komoly kételyeket keltett bennem. Államtitkár úr, az egy igen súlyos szereptévesztés, hogy ön egyéves gyakorlatával azt gondolja, a Hungary Helps program néhány éves gyakorlatával, hogy majd a nagy segélyszervezetek és a nagy donor országok, amelyek valóban komoly segítséget nyújtanak, azok majd önöktől fogják megtanulni, hogy hogyan kell ezt csinálni. Mindezt azok után, hogy egyébként elhordja őket mindenféle szerencsétlen országvesztő, Európa-vesztő országnak, elmondja, hogy ők milyen rosszul csinálják, bezzeg ön milyen jól. Azt kell mondanom, hogy ez a fajta hozzáállás ugyan jellemző erre a kormányra, de az égegyadta világon sehova nem vezet sem a nemzetközi közösségben, sem pedig egyébként nem szolgálja azoknak az érdekeit, akiken állítólag önök segíteni akarnak.

Az ön elmondásából és a képviselőtársai hozzászólásából is azt látom, hogy ez nem más, mint egy Patyomkin-program. Azt mondja államtitkár úr, hogy ne mondják Magyarországra azt, hogy nem szolidáris. Drága államtitkár úr, tényleg komolyan tetszik gondolni, hogy ezt egy ekkora programmal meg lehet oldani? Ez valóban egy csepp a tengerben, és egyetértek képviselő asszonnyal, hogy ha egy csepp is segít, akkor a segítséget meg kell adni. Csak miért kell hozzá ezt a nagyképű szöveget hozzárakni, hogy csak mi tudjuk ezt jól, a többieknek fogalma sincsen róla?

Idetartozik az is, amit önök a migrációról mondanak. Ne vicceljenek már, drága államtitkár úr, drága képviselőtársaim! Ez a program majd megállítja Szíriában a polgárháborút? Ez a program majd biztonságot teremt Afganisztánban? Ez majd megállítja a klímaváltozást? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem mondtuk ezt!) Dehogynem!

Arról beszélnek, hogy ilyen módon kell a migrációval szemben fellépni. Ne vicceljenek már! Ne tegyenek már úgy, mintha egyébként ez a program bármilyen összefüggésben lenne a migrációval! Tudom, ez kötelező, el lehetett mondani 347-szer, hogy Soros György, meg migráció, meg állítsuk meg, és mi vagyunk csak okosak, és mindenki más helikopter, mi tudjuk csak, hogy hogy van ez a dolog. Egy picit már vegyük komolyan az országot és Magyarország hírnevét legalább akkor, amikor külföldre szánunk egy terméket, hiszen erről is beszéltek!

Végül hadd említsek meg egy harmadik elemet is! Önök kötőszóként koptatják már a keresztény- és keresztyénséget. De hál’ istennek, a keresztény kultúra erős, ezt is kibírja, és a kereszténység és a keresztény hit is erős, nem kell félteni önöktől. De azért majd mondják meg nekem, hogy hol olvasták önök azt a kereszténységben, hol tanította azt a kereszténység, hogy csak a keresztény embertársunkon kell segíteni? Hol szerepelt? Melyik keresztény tanítás mondja, hogy csak a keresztény méltó a védelemre és a támogatásra? Márpedig ez a program lényegét tekintve erről szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalóan lenne egy javaslatom. Legyenek őszinték! Ne járassák le Magyarországot azzal, hogy ezt a programot Hungary Helpsnek hívják! Hívják ezt a programot Tartuffe-programnak! Az sokkal találóbb lenne. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu