KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015-ben kezdődött migrációs válság példátlan kihívások elé állította Európa országait, Európa Unió-szerte jelentősen megnövekedett a menekültügyi és idegenrendészeti eljárás alá vont személyekkel kapcsolatos közbiztonsági és közrendvédelmi kockázat, több ország szigorító intézkedéseket vezetett be, és több ország visszaállította a belső határokon a határellenőrzést, például Svédország, Dánia, Németország, Ausztria és Franciaország élt ezzel a lehetőséggel. Mára az olasz partra szállítási gyakorlat is megváltozott, jelenleg egy segélyszervezet sem folytathat mentési műveletet a líbiai partok közelében. Az illegális migráció útvonalainak elemzése a nyugat-balkáni útvonalak aktivitását, valamint a kivezető útvonalak keresését és átrendeződését mutatja. Törökországban 4 millió migráns várakozik, hogy útra kelljen. A Balkánon több mint 70 ezer migráns áll készen, hogy az Európai Unió területére lépjen. Magyarország a magyar kormány előrelátásának köszönhetően azonnal cselekedett. Az illegális migráció megállítása érdekében Magyarország számos intézkedést tett már eddig is: létrehozta a hármas védelmet, elfogadta a Stop Soros törvényt, amely büntethetővé teszi az illegális migráció szervezését.

Ezekre az új kihívásokra reagál a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal átszervezése is. A magyar kormány álláspontja szerint egy átfogó, határőrizeti és menekültügyi kérdéseket együtt kezelő rendszer kiépítése jelentheti az eszközt az illegális migráció megállítására. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal közigazgatási és rendészeti jellegű feladatokat is ellát, azonban a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok napjainkban meghaladják az általános közigazgatási jogköröket. Stratégiai fontosságú a hivatal idegenrendészeti hatáskörének erősítése abból a szempontból is, hogy itt zajlik az az eljárás, ahol a valódi menekültek és a gazdasági bevándorlók elkülöníthetők.

Tisztelt Országgyűlés! Az átalakulás következtében a hivatal saját jogán tud majd megtenni olyan jellegű intézkedéseket, amelyeket eddig csak külön rendőri beavatkozásokkal tudott végrehajtani. Így többek között rendvédelmi szervként a hivatal az ellenőrzési tevékenysége során rendőri intézkedések alkalmazására is jogosulttá válik, ami hatékonyabb fellépést tesz lehetővé.

A törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a jelentkező közbiztonsági kockázatok már a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása során hatékonyabban kerüljenek beazonosításra és kiszűrésre. E cél megvalósítása érdekében 2019. július 1-jétől a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal rendőri szervként működne tovább a törvényjavaslat elfogadása esetén. Ez a szervezeti feladatellátás az Európai Unióban sem egyedi, hiszen számos uniós országban a menekültügyi és idegenrendészeti feladatokat a rendőrség szervezetébe tartozó szerv látja el.

Tisztelt Országgyűlés! A hivatalban a foglalkoztatottak jelentős részének, körülbelül felének eddigi kormányzati szolgálati jogviszonya hivatásos szolgálati jogviszonnyá alakul. Az átalakulás nem automatikus, a hozzájárulás szükségességét a törvényjavaslat garanciális szabályként rögzíti.

A törvényjavaslattal összefüggésben elengedhetetlen a rendőrségről szóló törvény, a kormányzati szolgálati viszonyról szóló törvény, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos és igazgatási alkalmazotti állományára vonatkozó törvény módosítása.

Tisztelt Országgyűlés! A fenti tények alapján Magyarország államhatárának védelme továbbra is szükségessé teszi a szigorú határvédelem fenntartását, az idegenrendészeti hatáskörök erősítését. A magyar kormány a magyar emberek biztonsága érdekében ezekhez az intézkedésekhez a szükséges forrást és a támogatást a jövőben is biztosítani fogja. Minderre tekintettel kérem arra a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(17.30)

Forrás: parlament.hu