UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szerintem egy kormányzásban azt, hogy kinek az érdekében kormányoznak, aszerint lehet eldönteni, hogy kinek az érdekében hogy alkotnak törvényt. Amikor a multinacionális vállalatok kérték azt, hogy módosítsák a munka törvénykönyvét, akkor a csatársor két egyéni képviselői indítványával ezt perceken belül megtették a Házban, úgy is, hogy a napirendet szabálytalanul fogadták el. Nem kellett akkor végighallgatniuk Rétvári államtitkár úrnak a lorem ipsumszerű 14 ezer karakteres leveleit, nem volt hónapokon át tartó álegyeztetés, ahol normaszövegeket hiányoltak az EMMI-től, nem volt semmilyen olyan, hónapokon át tartó előkészítés, amit a fogd meg, ereszd meg, itt a piros, hol a piros nevű népi játékokkal lehet leírni; hanem akkor egyszer rögtön beadták azt, hogy 400 óra túlóra legyen Magyarországon, és ezt elfogadták hamar. Az a helyzet, hogy amikor az ellenzéki képviselők és a civilek az otthonápolási díj növelését akarták, akkor nem sikerült ezt lerendezniük egy egyéni módosító indítvánnyal. Ön most föl fog állni és el fog nekem mondani, mint minden írásbeli válaszában, valamit a csörömpölésről, meg hogy nem vettünk részt a szavazáson, de az a helyzet, hogy az a törvényjavaslat, amit akkor benyújtottak, nem oldotta meg ezt a helyzetet, hanem azokat az embereket szétválasztotta, a szülőjüket ápolókat a gyermekeiket ápolóktól, egymás ellen fordítottak embereket, és csak részben kívánták megoldani ezt a problémát. Jelenleg Magyarországon az, aki idős szülőjét ápolja, 55-60 ezer forint körül kap egy hónapban. Ön el fogja mondani a válaszban, hogy 15 százalékos növekedést jelentett ez az előző évhez képest. Szeretném kérni, hogy ezt forint-fillérben mondja majd, államtitkár úr, ne pedig százalékban, hogy e Házban mindannyian pontosan halljuk, hogy mennyit jelent 55 ezer forintnál egy 15 százalékos emelkedés egyik évről a másikra.
Az a helyzet, hogy ráadásul a gyermekek otthonápolását sem tudták rendesen megoldani. Azt a hatástanulmányt, amit kikértem az EMMI-től, ami a pontozás alapjait jelentette, önök tíz évre titkosították. Hogy mi tíz évre titkos ebben, az számomra egy lételméleti rejtély lehet. Remélem, államtitkár úr a válaszában ezt meg tudja világítani nekem.
Továbbmennék: a pontrendszer nem volt rendesen egyeztetve többek között azokkal a szervezetekkel, amelyek az autista, illetve Down-kóros gyermekeket képviselik, valamint az is hibás a rendszerben, hogy sem a nagyszülő nem veheti igénybe ezt a rendszert, sem pedig a nyugdíj mellett nem lehet igénybe venni.
De továbbmegyek a szülőket otthon ápolók területére. Önök nagyon sokat foglalkoznak a demográfiai problémával. Annak a munkának az alapja, amit a 400 óra túlórával emberek el fognak végezni, az a gondoskodó munka, amit ingyen vagy nagyon kevés fizetésért végeznek el magyar állampolgárok százezrei. Pontosan tudjuk, hogy a magyar társadalom helyzete azt jelenti, hogy húsz-harminc év múlva nagyon sok idős ember lesz, sokkal több, mint most, és ők, hála istennek, sokkal tovább fognak élni. De ez azt jelenti, hogy olyan terhelést fog ez az intézményrendszernek jelenteni, amit nem lehet sem a jelenlegi intézményrendszeri kapacitással megoldani, sem pedig sehogy máshogy, mint hogy az otthonápolást egy vállalható alternatívaként állítsák fel.
(9.30)
Az a helyzet, hogy erre ez az 55 ezer forint nem elég. És most beszéljünk arról, hogy vajon mennyibe kerülne az, ha azoknak az embereknek, akik idős szüleiket otthon ápolják, önök az otthonápolási díjat legalább 100 ezer forintra emelnék. Én most, ha fideszes lennék ellenzékben iksz évvel ezelőtt, akkor lélegeztetőgépekről beszélnék, meg tartanék sajtótájékoztatót vízben térdig, meg ilyenek, de mindegy. (Németh Szilárd István: Erről soha nem beszéltünk. Cseresnyés Péter: Medgyessy Péter!), de nem teszek ilyeneket, és nem fogom lélegeztetőgépben számolni ezt, hanem az a helyzet, hogy egyszerűen, ha azzal összehasonlítjuk, amit imént államtitkár úr mondott, hogy mennyi adókedvezményt kapott, mondjuk, a Suzuki, abból bőven kijönne az, hogy azok, akik idős szüleiket ápolják otthon, megkapják ezt az emelt díjat.
Az a helyzet, hogy azok az emberek Magyarországon, akik az elsődleges munkaerőpiacot megalapozó gondoskodási munkát végeznek, vagy intézményben, vagy otthon, nem kapnak megfelelő megbecsülést. A szociális bértábla a mai napig nem lett kellően fejlesztve, megalázó fizetések vannak olyan területeken, ahol nagyon értékes munkát végeznek. Úgyhogy, ha önöknek annyira fontos a család, és annyira fontos az, hogy a családban mindenki méltósággal tudjon élni, akkor ezt a pár milliárd forintot ne sajnálják azoktól az emberektől, akik az egyik legfontosabb munkát végzik Magyarországon! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés