DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A politika és közélet tisztaságának egy nagyon fontos eleme az, hogy olyan szabályozást alkossunk, amelyik képes gátat vetni végre az illegális befolyásszerzésnek, és fontos az is, hogy olyan megnyugtató megoldást tud kínálni a közvélemény számára, hogy egyes közbizalmat igénylő funkciókat egy bizonyos időkorláttal nem tölthetnének be a titkosszolgálatokhoz kötődő személyek.Világos ugyanis, hogy az elmúlt két évtizedben különböző komoly visszahangot kiváltó ügyek miatt itt szeretnék emlékeztetni például a Nyírfa-ügyre, a Defend-ügyre és az UD Zrt. körüli ügyekre az a percepció alakult ki a magyar társadalomban, hogy egyes személyek a nyilvánosság elől elzárt tevékenységük során olyan információkhoz és olyan személyes befolyáshoz jutottak, amit felhasználhatnak a közélet vagy annak szereplői manipulálásához. Ennek érdekében az állambiztonsági múlt teljes körű feltárása mellett, a rendszerváltás óta eltelt 28 év tanulságait értékelve most már világos, hogy szabályozást kell alkotni az 1990 óta működő nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal titkosan együttműködő személyek tekintetében is.

A hazai jogalkotási gyakorlat és a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy elfogadott gyakorlat e személyek esetében egyes fontos tisztségek betöltése során különböző időtartamú várakozási időszak beiktatása a korábbi pozíció megszűnése és a betölteni szándékozott poszt elnyerése közé. Törvényjavaslatunk szerint az 1990. február 14. napját követő időszakban a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó személy és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal titkosan együttműködő személy kiemelt közbizalmat igénylő tisztséget csak az e jogviszonya megszűnését követő nyolc év elteltével tölthet be.

Arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy javaslatunk szerint természetesen ez a szabály a létező korlátozások és a létező összeférhetetlenségi szabályok mellett kell érvényesüljön. Ilyenformán kiemelt közbizalmat igénylő tisztség például a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselő, az Alkotmánybíróság tagja, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Kúria elnöke, a kormány tagja, a legfőbb ügyész, és javaslatunk egyébként még számos kiemelt közbizalmi tisztséget sorol föl.

Tehát elvárjuk azt, hogy támogassa a kormány a parlamentbe benyújtott javaslatunkat ezzel kapcsolatban. Nagyon sajnálatos, hogy 2017-ben, amikor először benyújtásra került ez a törvényjavaslat, akkor egy az egyben lesöpörték ezt a kormánypártiak az asztalról, és egészen elképesztő volt, hogy az elmúlt években sem változott abban sem az álláspontjuk, hogy ténylegesen szükséges az átláthatóság a magyar emberek számára, szükséges a közéletben megroppant bizalmat helyreállítani a magyar emberek számára. És igenis, amikor erről beszélünk, amikor a bizalomról beszélünk és arról, hogy garanciákat adjunk a magyar embereknek a közélet tisztaságával kapcsolatban, akkor nemcsak az állambiztonsági múlt feltárásáról kell beszélnünk, ami egy rendkívül fontos kérdés, az aktanyilvánosság elengedhetetlen, erről egyébként a következő javaslat során fogunk majd beszélni, hanem igenis beszélnünk kell arról, hogy mi történt a rendszerváltás után.

Mára szükségessé vált az, hogy olyan személyek se tölthessenek be kiemelt közbizalmi tisztséget, akik 1990 után, tehát a rendszerváltás után vagy a titkosszolgálatoknak dolgoztak, vagy pedig titkosan együttműködtek velük. Világosan látszik, hogy a magyar embereknek szükségük van ezekre a garanciákra. Természetesen ez a törvényjavaslatunk egy elem egy komplex megoldáscsomagban. Bár azt gondolom, jó lenne, ha azzal kezdenék, hogy mondjuk, ezt a törvényjavaslatot megszavazzák és valamilyen rejtélyes okból nem gátolják ennek a törvényjavaslatnak a megvalósulását. De a következő elem pedig még majd ez kell legyen, hogy beszélni kell a magáncégek ügyéről is, hogy kik és milyen befolyással, milyen információkkal sáfárkodnak akár a rendszerváltás óta bizonyos magáncégekben, és használják azt föl akár közéleti szereplők, akár pedig a magyar emberek ellen, akár például bizonyos vállalkozások ellen.

Azt gondolom, ez is egy téma lesz, mi ide fogjuk hozni a Ház elé. Viszont most azt kérjük, hogy támogassák a törvényjavaslatunk tárgysorozatba vételét. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu