DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő T/5239. számú törvényjavaslat egyrészt az atomenergiáról szóló CXVI. törvény, valamint azzal összefüggésben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítását foglalja magában. Az atomenergiáról szóló törvény módosítási javaslata tartalmazza az ügyintézési határidők felülvizsgálatát az Országos Atomenergia Hivatal egyes eljárásaiban, valamint a tűzvédelmi szakhatósági eljárások esetén. Az ügyintézési határidők módosítására vonatkozó javaslat megfelelően biztosítja a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló beruházás megvalósítását. Az atomenergiáról szóló törvény módosításához kapcsolódóan szükségessé vált a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása is, amelynek alapján az Országos Atomenergia Hivatal ügyintézési határidejére az atomenergiáról szóló törvényben előírt ügyintézési határidő alkalmazandó. Az ügyintézési határidők módosítására vonatkozó javaslatok nemcsak a határidők meghosszabbítását jelentik, hiszen egyes engedélyezési eljárások esetén a hatályos rendelkezéseknél rövidebb ügyintézési határidőt állapít meg a törvényjavaslat, attól függően természetesen, hogy milyen eljárásról van szó.

A tűzvédelmi szakhatósági eljárásokkal kapcsolatban az ügyintézés határidejének módosításán túl az atomenergiáról szóló törvény módosítása javaslatot tesz arra, hogy az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos beruházás esetén tűzvédelmi szakhatóságként a katasztrófavédelem helyi szervei helyett a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága járjon el, amellyel biztosított a legmagasabb szintű szakmai részvétel az engedélyezési eljárásban.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálybalépésével összefüggésben az atomenergiáról szóló törvény olyan további kiegészítő eljárási szabályokat foglal magában, amelyeket az Ákr. nem szabályoz. Az Ákr. szerint e jogintézményeket ágazati törvény meghatározhatja, ha az adott szakterületeken azok alkalmazása szükséges. Ennek alapján az atomenergia-felügyeleti szerv, az Országos Atomenergia Hivatal eljárásaiban nagyszámú ügyfél esetén hirdetményi úton történő kapcsolattartásra ismét lesz lehetőség, amennyiben az Országgyűlés a javaslatot támogatja.

Részletszabályokat tartalmaz a törvényjavaslat továbbá a részletekben történő teljesítésre, a fizetési kedvezményre, valamint a meghatározott cselekmény teljesítésére vonatkozóan. E jogintézmények esetén garanciális szabály, hogy az engedélyes biztonsági elemzéssel igazolja, hogy rajta kívül álló ok miatt nem tudja a meghatározott cselekményt határidőre teljesíteni, akkor sem csökken a nukleáris biztonság szintje a késedelem miatt.

Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény megfelelő alkalmazásához szükséges módosításokat is magában foglalja az atomenergiáról szóló törvény módosítása. A szankciótörvény szerint a szankció kiszabására a fokozatosság elve alapján a jogsértés jellege és súlya szerint kerül sor. A javasolt szabályozás szerint az Országos Atomenergia Hivatal a jogszerű állapot helyreállításáig az engedélyest a tevékenység végzéséről is eltilthatja, valamint a szankciótörvénnyel összhangban módosul a törvény, amely szerint az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a közbiztonságra és a nukleáris biztonsági követelményekre tekintettel elkobozásnak helye van. Az elkobozás az atomenergia alkalmazójával szemben is elrendelhető, lényegében a szankciótörvény által lehetővé tett eszközökkel a javaslat az Országos Atomenergia Hivatalt fel kívánja vértezni.

Az atomenergiáról szóló törvény kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy ha a nukleáris létesítményben történő foglalkoztatáshoz már nem szükséges közbiztonsági engedély, például azért, mert a munkavállaló munkaviszonya megszűnt, vagy feladatköre, beosztása, munkaköre olyan módon változott, hogy ahhoz már nem szükséges közbiztonsági engedély, ezt az engedélyes köteles legyen bejelenteni a rendőrségnek. A rendőrség a bejelentést követően intézkedhet a közbiztonsági engedély visszavonásáról. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá egyéb jogtechnikai jellegű, kisebb terjedelmű pontosításokat is.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/5239. számú törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu