DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5237. számú, egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalja a Ház. Természetesen a Jobbik képviselőcsoportja támogatja a jogszabályt, szavazatával elősegíti a kormányzatot abban, hogy ez a javaslat törvényi szintre emelkedjen. Az azért látható az elmúlt pár hét javaslataiból, hogy a kormányzat az EU parlamenti választásokra készülve meglehetősen erőteljesen igyekszik a polgárok közérzetjavítása érdekében javaslatokat előterjeszteni. Tulajdonképpen e törvényjavaslat felvezetése is azt sugallja, hogy alapvetően a kormányzatnak most éppen ebben az időszakban a polgárok ügyintézésének egyszerűsítése legyen a célja.Valóban, egyébként a javaslatban szerepel pár olyan új javaslatrész, amelyre mondhatjuk azt, hogy a polgárok közérzetét javítja, de ha a 23 paragrafust megnézzük, végignézzük, a nagy része alapvetően inkább arról szól, hogy több állami, önkormányzati szervezet jusson hozzá elektronikusan a személyek adataihoz, és ezek továbbításában az ő munkájuk egyszerűsödik. Tehát ha mérleget kívánok vonni, hogy ez a javaslat a bürokráciacsökkentést illetően kinek a javát szolgálja elsősorban, akkor azt gondolom, hogy az államét és az önkormányzatokét. De természetesen ne legyünk finnyásak, örüljünk annak, ha a polgárok bármely, akár apró kérdésben is a bürokratikus intézményrendszer elemeiben néha láthatnak és élvezhetnek könnyebbséget.

A javaslat célja valóban alapvetően a bürokráciacsökkentés és az egyes eljárások egyszerűsítése. Majd pár ilyen elemet ki fogok emelni a vezérszónoki felszólalásomban. Az első az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása, a második a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása, majd a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása, a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti, biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása, az egységes elektronikus kártya kibocsátási keretrendszeréről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása, a kéményseprőipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása.

Pár jogszabályhely adottságait szeretném kiemelni felszólalásomban. Elég erőteljesen jelenik meg a javaslatban, az általános hatáskörű útlevélhatóság és az eljárásban közreműködő hatóságnak az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához jogosultak lesznek többen és nagyobb körben hozzáférni különösen az elektronikus anyakönyvhöz, amelyben az az egyszerűsítés lesz, hogy az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes köréhez hozzá lehet férni, és ezekből az adatokból elektronikusan át lehet adatokat az anyakönyvből venni mások számára. Majd a későbbiekben egyes részletszabályokban jelentősége lesz az anyakönyvhöz való elektronikus hozzáférés kérdésének.

Az illetékekről szóló törvény módosítása, hogy úgy mondjam, még a sajtóban is megjelent, hogy milyen nagyszerű újítás következett be, hogy útlevelek cseréje illetékmentes lesz. Megnyugtatom a közvéleményt, hogy ennyire nem gáláns a kormányzat. Mindössze akkor cserélik ki az útlevelet ingyenesen, ha meghibásodik a kártya vagy a rendszer hibás volt, és ezért szükséges a csere, és csak a csere lesz illetékmentes, hangsúlyozottan akkor, ha nem a polgár felelős a csere bekövetkezéséért.

(9.20)

Illetőleg egy nagyon apró illetékmentesség lesz, ez pedig az, hogy az idegen nyelvű bejegyzéseknek az eddigi 2 ezer forintos illetékét eltörlik. Ezekkel az eljárásokkal tulajdonképpen sokkal több a macera, mint amit a polgárnak el kell viselnie, ezért azt gondolom, természetes az, hogy ezekre külön a polgároknak ne kelljen díjat vagy illetéket fizetniük.

A polgárok személyi adataik és lakcímeik nyilvántartásáról szóló törvény módosításában egy aránylag erőteljes újítás következett be. Itt arról van szó, hogy ha a konzuli szolgálat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése és a 11. § (1) bekezdése szerinti feladatkörének ellátása során bajba jutott magyar állampolgárról szerez tudomást, illetve a magyar állampolgár külföldön történő elhalálozásáról értesül, úgy a segítségnyújtás, illetve a külföldön elhalálozott magyar állampolgár hozzátartozójának értesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Ennek során a konzuli szolgálat elektronikus úton fordul a nyilvántartást kezelő szervezethez az érintett polgár hozzátartozójának a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő felkutatása és azonosítása érdekében, amely a kutatást elvégzi, majd ugyancsak elektronikus úton megküldi az azonosított hozzátartozók adatait a konzuli szolgálatnak.

A nyilvántartást kezelő szerv a fenti tevékenységet hivatali munkaidőben végzi, azonban a hivatali munkaidőn túl is gyakran előfordulnak olyan esetek, különösen hétvégén, amikor sürgősen szükség lenne a hozzátartozók adataira, és még nem beszéltünk az időeltolódásról, hiszen a világ különböző tájain előfordulhatnak bajba jutott magyar állampolgárok. Annak érdekében, hogy ezek az ügyek hatékonyan és minél gyorsabban rendezésre kerüljenek, a konzulátusoknak rendelkezniük kell olyan adatállománnyal, amihez hozzá tudnak férni, és a kutatást saját maguk is le tudják folytatni a gyorsabb ügyintézés érdekében. Ezért a történeti állományban tárolt adatokra szükség van, és ez a módosítás a konzuli szolgálatoknak lehetőséget ad arra, hogy az adatállományhoz hozzáférjenek, és felhatalmazást ad arra, hogy maga szerezze be az adatokat, és ne kelljen hozzá különböző magyarországi kormányzati szervekben dolgozóknak a közreműködése.

Kiemelném a külföldi utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítását. Tulajdonképpen az oltalmazottak jogállásáról is rendelkezik ez a jogszabály. Az állampolgárok szempontjából jelentős adminisztratív tehercsökkentést eredményez, hogy a szülői hozzájáruló nyilatkozat megtétele elektronikus úton is lehetővé válik. Nagyon sokszor probléma az, hogy külföldre utazó kiskorúak esetén mindkét szülőnek jelen kell lennie ahhoz, hogy útlevelet kaphasson a gyermek, és ezt bizony sokszor nagyon nehéz megtenni, hiszen a kivándorlás hozott nagyon sok olyan életviszonyt, hogy egymástól akár több ezer kilométerre élnek a szülők. De ha csak az ország két különböző táján van ez így, az is sokkal nehezebbé teszi az útlevéligénylést. Ily módon tehát a hozzájáruló nyilatkozat elektronikus úton való megtétele kiváltja mindkét szülő jelenlétét.

Visszatérnék még az oltalmazotti jogállás kérdésére. Látjuk, hogy a bevándorlással, a migrációval a kormányzat elég sok harmadik országbeli polgárnak adott oltalmazotti státuszt. Gyakorlatilag elképesztő módon felemelkedett ezen eljárások száma, és valamely jogszabályban rendelkezni kellett arról, hogy az ő pozíciójuk, például a külföldre utazás kérdésében miként kerüljön rendezésre. Ez a jogszabály azzal, hogy az oltalmazottak jogállása és az ő mozgásuk megjelenik ebben a jogszabályhelyben, tulajdonképpen ezt a fajta kérdést is rendezi, hiszen hiány volt benne.

Kiemelném a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítását. Itt, amint láttuk az elmúlt időszakban, az idegenrendészeti rendszert beintegrálták a rendőrség szervezeti rendszerébe, és bár a feladatrendszer marad, de egy egységesebb szervezet öleli körül a menekültügyi kérdéseket. A menekültügyi nyilvántartás résznyilvántartását képezi a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya, valamint a menedékesek úti okmánya tekintetében vezetett speciális útiokmány-nyilvántartás. E nyilvántartás adatkörét bővíteni volt szükséges ahhoz, hogy minden olyan adatot tartalmazzon, ami az okmánybiztonsági előírásoknak megfelel, továbbá hogy a nyilvántartásból a szükséges adattovábbítások elvégezhetők legyenek. Tehát ez a jogszabály megint azt a hiányt pótolja, hogy a megnövekedett menekültek jogi státuszát rendező eljárásoknak az új elemeként való megjelenését rendezi.

Szeretnék pár gondolatot szólni a tizenegyedik törvényjavaslatként megjelenő kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény módosításáról. A kéményseprőipari tevékenység ellátásának jelenlegi rendszere a 2016. július 1-jétől működő rendszer, és ez a törvénymódosítás a javaslat szerint javítja a hatályos rendszert annak érdekében, hogy az adott területen illetékes kéményseprő-szolgáltatót az ügyfél egyszerűbben be tudja azonosítani, s ezzel a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás is könnyebbé váljon. Láttuk az elmúlt években, hogy nem csak az volt a probléma, hogy a kéményseprőipari tevékenységet teljesen átszervezték, voltak az államiak, az önkormányzatiak, magánkéményseprők, állami kéményseprők, nagyon sokszor nem is tudta a polgár, hogy kinek kellene kinyitnia az ajtót. De az is probléma volt, hogy a kéményseprő-szervezet nem tudott hozzáférni azokhoz az adatokhoz, hogy ki azok, akiket keresniük kell, amikor a kéményseprő-tevékenységet el kell végezni. Hát, ez a javaslat próbálja ezeket a problémákat megoldani.

Az eljárási terület fogalmának módosítással történő rögzítése az ismertetett hatályos ellátási rendszeren ugyan nem változtat, hanem a különböző szolgáltatók jogosultságának beazonosítását segíti, vagyis annak megállapítását, hogy melyik szolgáltató melyik ingatlancsoportban járhat el. A módosítás eredményeként az illetékes szolgáltatót az ügyfél egyszerűbben be tudja azonosítani, ezzel a kapcsolatfelvétel könnyebbé válik, és az ingatlanhasználónak a jövőben kötelezettsége lesz abban, hogy a kéményseprőipari ellátó szervezetet az ingatlantulajdonos személyéről, elérhetőségéről is tájékoztatni kell, ha a tulajdonos ezen adatait ismerik. Ez azt jelenti, hogy ma azért ez a jogszabályhely telepít egy felelősséget az ingatlanok mindenkori tulajdonosainak és használóinak, azaz a kéményseprő vállalatoknak kevesebb lesz a feladatuk abban, hogy felkutassák azokat a személyeket, akikkel fel kell venni a kapcsolatot a tevékenység elvégzése érdekében.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása az utolsó, amelyet ez a javaslat tartalmaz. Itt tulajdonképpen két fontos elem van. Az egyik: az elektronikus ügyintézést elősegítő tájékoztatás előírása szükséges, hogy a polgár tájékozódhasson arról, hogy az elektronikus ügyintézés köre milyen, és ebben a körben a nem elektronikusan megtett jognyilatkozat, miután hatálytalan, kivéve, amikor üzemszünet van, az üzemszünet idejére, akkor is a kormányhivataloknak, az eljáró szervezeteknek tájékoztatni kell a polgárt arról, hogy az elektronikus ügyintézés kötelező, és azt miként tudja megtenni. A másik pedig az, hogy az üzemszünet időtartamát az e-ügyintézést biztosító szerv köteles a honlapján és az ügyintézési felületen közzétenni, a központi szolgáltató viszont nem. Pedig a nála bekövetkezett üzemzavar valamennyi e-ügyintézési folyamatot érinti, ezért meg kellett ezt a javaslatot tennie, hogy a központi szolgáltatónak is kötelessége legyen az üzemszünet idejére tájékoztatást adni, megjeleníteni a honlapján, és ezzel a polgárok ügyintézési lehetőségeit segíteni.

Pontosításra kerülnek ebben a jogszabályban tehát a tájékoztatási szabályok, és az elektronikus űrlap tartalmának változása esetén is tájékoztatást kell adni. Ez a javaslat egy új terminusként ritka az, hogy egy ilyen javaslatban egy teljesen új fogalmat vezetnek be vezeti be a központi állami szolgáltatás fogalmát, amely a magyar jogszabályokban először jelenik meg mint új elem. Azt reméljük, hogy ha már egy új terminus technicust bevezettek mint központi állami szolgáltatást, az a jövőre nézve a polgároknak valóban szolgáltatás lesz, és nem nyűg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

(9.30)

Forrás: parlament.hu