BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Úgy érzem, hogy egy kicsit méltatlan, sőt nem is kicsit, nagyon, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb törvényéről, a gazdaságot szabályozó törvényről ilyen slendrián elnevezéssel beszél. De tulajdonképpen ezen még akár át is léphetnénk, hiszen ettől jóval nagyobb tévedések is vannak abban, amit ön elmondott. Az egyik nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy ön egy olyan munkatörvénykönyvet képzel el elmondása szerint, ami az összes munkavállaló apró, legkisebb részleteket is tartalmazó foglalkoztatásától kezdődően a legnagyobb cégeken keresztül mindenütt alkalmazható. Hát, tisztelt képviselő úr, hangsúlyozom, a legfontosabb alapok megléte mellett azért higgye el, hogy jelentős különbségek vannak ezeknél a cégeknél, és nagyon lényeges az, és nemzetközi tendencia is egyébként, hogy adjunk teret annak, hogy a munkaadók és a munkavállalók tudjanak valamilyen szinten megegyezni. Ez egy fontos dolog, de továbbra is fenntartom, hangsúlyozva, hogy az alappillérek rendben vannak. Ennek a megegyezésnek tehát helyet kell adni, és amikor néhány hónappal ezelőtt a munka törvénykönyve kapcsán erre a lehetőségre felhívtuk a figyelmet, nagyjából párttársai is hasonló stílusban reagáltak, mint ahogyan ön most tette.

Tehát nézzük meg, hogy mi történt azóta! Nevezetesen az történt, hogy jelentősen megszaporodott azoknak a cégeknek a száma, ahol kollektív szerződéseket kötöttek, illetve kollektív szerződések kötése előtt állnak. Ez egy lényeges kérdés, hiszen a korábbi években az volt a tapasztalat, hogy egészen minimális változások voltak, évente egy-két-három alkalom volt csak, ahol ilyen szerződések köttettek, most pedig mondhatjuk azt, hogy 20 alkalommal már megtörtént a megállapodás, és 67 esetben pedig ez folyamatban van. Ez mindenképpen azt jelenti olvasatomban, hogy a munkaadók és a munkavállalók komolyan veszik ezt a lehetőséget, és tárgyalnak erről a kérdésről.

A következő, ami szintén lényegi kérdés, és minden megállapodásnak, azt gondolom, az egyik alapja, hogy hogyan alakulnak a bérek. Nos, én megdöbbenve hallottam, és olvastam képviselő úr reagálását, természetesen azt, hogy Magyarországon a munkabérek nem emelkedtek.

Tisztelettel arra kérem, hogy beszélgessen néhány munkaadóval, néhány munkavállalóval, és kérdezze meg őket, hogy mi is történt az elmúlt időszakban. Nézze meg azokat a statisztikákat, azokat az adatokat, amelyek egyébként nyilvánosak, és teljesen egyértelműen láthatja, hogy bizony Magyarországon a munkabérek növekedtek, jelentősen növekedtek, évente 10 százalékot meghaladó mértékben is, és ebben az esetben bizony most már a munkaadóknak az a célja, hogy még inkább hatékonyabbá tegyék a cégüket, hogy ezeket a munkabéreket ki tudják fizetni.

Természetesen ezek a megállapodások nem légből kapottak, nyilván kellenek hozzá kormányzati intézkedések, vannak is, ezek az adórendszert jelentik, célzott támogatást a cégek, a foglalkoztatók felé, a családi kedvezményeket. De azt is látnunk kell, hogy ebben a helyzetben a cégek is jelentős beruházásokat invesztálnak, és ez egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy hatékonyabban tudjanak termelni, és több munkabért tudjanak fizetni.

A szociális partnerekkel megállapodás köttetett 2016-ban, és azóta is tart ez tulajdonképpen, aminek egyértelműen az a lényege, hogy a bérmegállapításkor a munkaadók képviselői, a munkavállalók képviselői és a kormányzat képviselői jelen vannak. A garantált minimálbér, a minimálbér emelkedése kapcsán megfogalmazódott egy 8 százalékos bérajánlás is, tehát egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a tárgyalóasztalnál a felek ne tudtak volna valamiben megállapodni. Ez pedig nevezetesen a béremelkedés.

És nyilván felmerülhet a kérdés, hogy valamennyi jövedelemsávban érzékelhető-e ez. Igen, érzékelhető, és valamennyi ágazatban mezőgazdaság, építőipar egyaránt, és látható az is, hogy a sajnos még alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők is olyan munkakörökben tudnak dolgozni, illetve olyan jövedelemre tudnak szert tenni, ami több, mint a korábbi időszakban volt. Fölmerül a kérdés, hogy vajon hogyan és miképpen alakul ez nemzetközi viszonylatban. Csak egy mondat: 36 ország közül Magyarország a harmadik legnagyobb adócsökkentést érte el a bérköltségek arányához képest.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu