MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előkerestem egy 2005. március 1-jei beszédemet, amikor egy hasonló törvényről volt vita a magyar Országgyűlésben. Én 2005. március 1-jén mondtam el ezt a hozzászólásomat, és abban a hozzászólásomban is amellett érveltem, hogy én támogatom a teljes nyilvánosságot ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ez az álláspontom azóta sem változott. Volt róla szó, hogy hússzor adták be, én majdnem hússzor szóltam hozzá, és hússzor támogattam ezt a kezdeményezést, most is szeretném kifejezni azt, hogy én támogatom ezt a kezdeményezést.

Valószínűleg egy ilyen kezdeményezésnek 1990-ben lett volna meg a történelmi helye, és akkor lehetett volna egy olyan határvonalat húzni, ami valószínűleg a társadalmi igazságosságnak, a történelmiségnek és sok minden más feltételrendszernek is megfelelt volna. Ettől függetlenül jobb későn, mint soha, én is annak a pártján vagyok, hogy egyszer s mindenkorra le kellene zárnunk a történelmünknek ezt a fejezetét, és ezt a lezárást nem lehet szerintem sem máshogy elérni, igazságosabb módon elérni, mint a teljes nyilvánosság erejével.

Hogy milyen szankciók járjanak ezért, vagy hogyan, azon lehet vitatkozni, hogy majdnem 30 év távlatából mi a helyes magatartás, hogy milyen lusztrációs törvényt kell ehhez hozni, de az, hogy lehessen erről beszélni, hogy legyen egyfajta nyilvánossága ennek a kérdésnek, az egészen biztosan nélkülözhetetlen, hogy ne lehessen szemezgetni adott esetben azok közül, akik éppen politikailag valaki számára kedvezőek, és ezáltal támadást intézhessenek egy-egy politikai ügy kapcsán.

Én azt mondanám, hogy ettől függetlenül szeretném azt jelezni, hogy ez a kérdés valószínűleg nem olyan egyszerű sem szakmai, sem más szempontból, mégis, ahogy mi is nekifutottunk már egyszer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nekünk sem sikerült, ettől függetlenül érdemes még egyszer nekifogni, és valóban lezárni a múltunknak ezt a szeletét a teljes nyilvánossággal. Elnök úr, köszönöm a türelmét. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu