DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én egy falusi parasztgyerek vagyok, szegény családból származom, és a ’60-70-es években nőttem föl a kádári rendszerben. A családunk nem volt kommunista, sőt igen kommunistaellenesek voltunk, hiszen kulákok voltunk a régi-régi időkben. (Zaj, közbeszólások a Fidesz padsoraiban.)

Ehhez képest azonban mégis diplomát tudtam szerezni, mégis egyetemi tanár tudtam lenni abban a rendszerben. A rendszerváltozás után végig tudtam követni azt, hogy kik jönnek az egyetemre. Sajnálatos módon azt lehetett látni, hogy egyetemi hallgatók azok lettek túlnyomó többségben, akik értelmiségi, elit családokból jöttek, és a szegény paraszti családokból nem igazán tudtak fölzárkózni. Tehát ez lenne a dolognak az első része.

A kérdésemre rátérve: nagy örömmel hallgattam önt, amikor az évértékelő beszédében arról beszélt, hogy a legsikeresebb tíz esztendő volt a mostani az elmúlt száz évben. Örömömben elkezdtem nézni a statisztikai adatokat, és sajnálatos módon azt láttam, hogy sem a demográfiai számok, sem az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás területén nem történt lényeges javulás, sőt. A gazdaság területén, amely a legsikeresebb ágazat, ott valóban vannak pozitív eredmények, de ha megnézzük, az 1996 és 2006 közötti tíz évben nagyobb volt a gazdasági növekedés, és nagyobb volt az egy keresőre jutó reálkereset is; abban az időszakban egyébként, amikor az adósság-GDP-hányados szintén csökkent.

Azt szeretném tehát öntől kérdezni, hogy mire alapozta ezt a megállapítását. Csak nem arra, hogy 2010 után az országgyűlési képviselők vagyona hatszorosára növekedett, amelyben nyilván oroszlánrészt képviseltek a fideszes képviselők?

Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd és a DK padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu