FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony és Urak!Először is szeretném megköszönni a vita hangnemét, elsősorban az ellenzék részéről természetesen, hogy ebben a mederben tudtunk erről a törvényről beszélni, és előzetesen is köszönöm mindazoknak, akik támogatásukról biztosították ezt a törvényt.

Volt egypár elhangzott kérdés, ezekre szeretnék választ adni, felelni, hátha így közelebb tudunk jutni, vagy hátha így… ha jól látom, Arató képviselő úr mondta azt, hogy még hezitálnak a törvény támogatásán, de hátha akkor ez közelebb fog vinni ehhez.

Az egyeztetés, ami legelőször felmerült Dudás Róbert képviselő úr részéről, és azt gondolom, ez az egész területre fontos, szóval, az egyeztetést ezen a területen eleve nem is lehetne megkerülni. Igen, egyeztetve volt ez a törvény egyházi fenntartókkal, civil fenntartókkal, önkormányzati fenntartókkal, települési önkormányzatokkal, megyei önkormányzatokkal, Megyei Jogú Városok Szövetségével, mert egyszerűen nincs is más megoldás ezen a területen. A szociális meg a gyermekvédelmi ellátás olyan típusú, ahol önkormányzatok, civilek, egyházak és állam együttesen vannak jelen.

Most csak egy aktuális példát hadd mondjak! Ma kezdődött el a szociális intézményekben a tesztelés, és ez úgy működik 1600 intézményről beszélünk , hogy az 1600 intézmény, ahogy egyébként a védőfelszerelések elosztásában is teljes együttműködés volt az állami fenntartó és a többi megyében lévő fenntartó között, így most is úgy működik a tesztelés, tehát egymásnak kölcsönösen tudnak segíteni. És azt gondolom, hogy ez az egész terület működését átszövi. A kormány meg nem is tud anélkül behozni ide előterjesztést, hogy egy ilyen típusú egyeztetés előtte ne történne meg.

Az informatikai eszközök rendelkezésre állása, amit szintén Dudás képviselő úr kérdezett: gyermekeink védelmében a rendszer kiteljesítéséről van szó, tehát a rendszerre már az idei évre vonatkozott jogszabályi előírás, a szakellátásra. Amit mi hoztunk, az az, hogy innentől kezdve majd az alapellátásban és a gyermekjóléti központokban is rendelkezésre álljon. De a gyermekjóléti központokban ma is van olyan típusú elektronikus bevallási kötelezettség például a KENYSZI-rendszerben a napi működési adatok közzététele , aminek kapcsán kell hogy rendelkezzenek ilyen típusú eszközparkkal. Mi az elmúlt két évben egyébként pont az iskolai szociális munka kapcsán arra külön felhívtuk mindig a figyelmet, hogy ha ott rendelkezésre álló összeg van ezen feladat kapcsán, azt lehetőleg eszközparkfejlesztésre költsék, úgyhogy azt gondolom, hogy ez rendben lesz. Ha mégsem, akkor biztos, hogy segíteni fogunk ebben.

A következő, amit én felírtam, az a fogyatékosügyi tanácsadás kérdése, és ha jól értettem, Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony kérdését, akkor az az volt, hogy miért csak ’22-ben kezdjük el. Ezt Tapolczai képviselő úr a felszólalásában már előzetesen megválaszolta. Ezt nem akkor kezdtük el, ezt már elkezdtük, csak jelenleg van egy folyamatban lévő, úgynevezett Montázs-projekt, ami egy EU-s és magyar költségvetés közös finanszírozása, ahol ma folyik ez a fajta tanácsadás.

Azért raktuk be ’22. január 1-jétől, mert akkor meg fog szűnni ez a projekt; ’21-ben még fedezzük ennek a finanszírozását, de ’22-től meg akarjuk oldani, és ha ott van a törvényi lába, akkor természetesen majd a ’22. évi költségvetésben ennek a fedezetét is garantálják.

Ez azt jelenti, hogy 40-42 tanácsadó segíti ezt a területet, amiről azt gondolom, hogy valóban fontos, mert azok a honfitársaink, akik fogyatékossággal élnek, az, hogy egyébként az alapellátást megerősítve ott kapjanak segítséget, biztos, hogy segíteni fogja az ő életüket is.

És az örökbefogadásról: mindarról nem szeretnék beszélni, ami nem ezen törvény tárgya, mert akkor nagyon hosszú lenne, meg elnök úr is leintene, de egy mondatot engedjen meg! Az örökbefogadásnál az a helyzet, hogy ha a tavalyi adatot nézzük, 1052 örökbefogadás volt, 71 volt az egyedülálló. Az előző években is körülbelül 5-6-7 százalék volt mindig, ami egyedülálló.

És amikor itt arról van szó, hogy ki és milyen gyorsan fogadhat örökbe, csak egyet kérnék mindenkitől, hogy azért az örökbefogadás lényege az, hogy a gyermek jogai meglegyenek arra, hogy ő is felnőhessen, ha már nem a vér szerinti családjában, egy másik családban; és nem az, hogy egy örökbe fogadni szándékozónak a jussa megvan a gyermekre. És itt fontos az, hogy ki kit tud örökbe fogadni. 1800 gyerek vár örökbefogadásra, a fele tíz évnél idősebb. Az örökbe fogadni szándékozók 1 százaléka hajlandó tízévesnél idősebb gyereket örökbe fogadni. Azért ezeket jó egyként kezelni, mert akkor ugyanarról tudunk beszélni.

Az adatvédelmi kérdéssel kapcsolatban: igen, megtörtént az egyeztetés a NAIH-hal, mert ezt talán ketten is felvetették, tehát volt egyeztetés a NAIH-hal, aki rendben találta ezt a szövegtervezetet, de azt gondolom, hogy azt fontos hangsúlyozni még egyszer, hogy ha itt az első felszólalásban ez nem volt teljesen egyértelmű, hogy nyilvánvalóan az adatkezelés célhoz kötötten csak addig történhet meg, amíg fennáll az intézmény jogviszonya. Amint az megszűnik, megszűnik természetesen a jogosultság is. De még egyszer mondom, a NAIH-hal ez egyeztetve volt, és nem emeltek kifogást ezzel kapcsolatban.

A bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolása. Itt Ungár képviselő úr is kicsit többet vizionált, mint ami van, nincs tömegével ilyen. Tehát évente két-három eset van, de azért fontos ennek a megtétele, és köszönöm szépen, ha ezt egységesen támogatni tudjuk, mert most a kötelezettség, a szolgáltatásnyújtási kötelezettség a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon mint állami fenntartón van abban az esetben, ha van egy bejegyzés nélkül működő szolgáltató, és ott megszűnik a szolgáltatás. Csak éppen abba a problémába ütközünk sokszor, hogy amikor át kéne venni ezt a szolgáltatást, akkor egész egyszerűen nemhogy csak bejegyzés nélkül működik, de be sem engedik adott esetben, mondjuk, az állami fenntartót. Ezért szerettük volna azt, hogy legyen meg az a hatósági jogkör, hogy ebbe a helyzetben valóban intézkedni lehessen, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, ez évente két-három eset volt az elmúlt években, tehát nem tömegesen fordul elő.

Most azokra a kérdésekre, ami akár az ápolási díjra, amit szintén Harrach képviselő úr is említett, és Tapolczai képviselő úr is: nem akarok ilyen számháborúba belemenni, és azt gondolom, hogy ha valahol, akkor pont az ápolás díj és a gyot kapcsán olyan élethelyzetek vannak, amiket pénzzel mindig nagyon nehéz kifejezni, sőt lehetetlen, ne is próbálkozzunk ezzel. Azt gondolom, hogy ez sokkal bonyolultabb, és nehezebb életek ezek.

De itt elhangzott, hogy az elmúlt időszakban és az elmúlt években mennyivel emelkedett meg, mondjuk, az az összeg, amit erre a célra fordítottunk: megnégyszereztük. És biztos vagyok benne, hogy emberileg és érzelmileg is azt gondoljuk, hogy ezeknek a díjaknak az emelése indokolt, és ezeknek a díjaknak az emelését minél előbb tegyük meg.

Én csak annyit szeretnék kérni befejezésül, hogy azt viszont önök engedjék meg a kormánynak, hogy mindig lépésről lépésre tudjon valamit megtenni. Most is behoztunk egy szociálistörvény-módosítást, amiben vannak előremutató lépések. Én megértem, hogy még többet szeretnének, de a tavalyi évben is behoztunk szociálistörvény-módosítást, akkor is tudtunk emelni részben dolgokat, jövőre is be fogunk hozni ilyen módosítást. Tehát azt a fajta, lépésről lépésre történő segítségnyújtást kérem, hogy támogassák, és ebben a kormányt segítsék, hogy amikor következőleg behozunk és következő elemeket tudunk támogatni és segíteni, azzal megint újabb jót tudunk tenni ezen a területen. Ezt a fajta munkát értsék meg és segítsék!

A mostani vitában a hozzászólásokat és a támogatásokat pedig külön szeretném mindenkinek megköszönni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu