HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekszik T/13669. irományszámon a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek célja, hogy a 2021. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, azaz a szankciótörvény megfelelő alkalmazásához szükséges ágazati szabályokat megalkossa és módosítsa. Mindezek megtétele nélkülözhetetlen a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében, mely, azt gondolom, a jogállamiság szempontjából egy igen fontos és megkerülhetetlen kritérium. A szankciótörvény megalkotásának célja egy olyan egységes szankciórendszer megvalósítása, melyben a közigazgatási hatósági eljárások során a közigazgatási hatóságok által kiszabható negatív jogkövetkezmények általános szabályainak egységes, átlátható és következetes kerete kerül meghatározásra. Egy világos és érthető normarendszer jelentős mértékben járul hozzá ugyanis az állampolgárok és a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdításához.

Tisztelt Ház! A törvény által megalkotott szankciórendszer két alappillére, ahogy államtitkár úr is mondta, a fokozatosság és a kiszámíthatóság. Fokozatosság, ahol egyrészt a bírság helyett első alkalommal figyelmeztetés alkalmazásából, egy éven belül, másrészt pedig a bírság maximálisan kiszabható mértékének az első alkalommal történő felezéséből áll, ez pedig három éven belül. A kiszámíthatóság ebben az esetben elsődlegesen a bírság kiszámítása esetén a mérlegelés generális szempontjainak meghatározását jelenti.

Az előttünk fekvő javaslatról elmondható, hogy főként technikai jellegű módosításokat tartalmaz. A szankciótörvénytől való eltérés lehetőségéből fakadóan egyes ágazati törvények kizárják a figyelmeztetés mint hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását, továbbá eltérően állapítják meg az elévülés, valamint a tevékenység végzésétől való eltiltás lehetséges időtartamát.

(15.20)

A törvényjavaslatban szereplő módosítások négy nagy csoportba sorolhatóak. A figyelmeztetés, szankció bizonyos típusokban történő kizárása, a szankciók meghatározásának a megfelelő jogforrási szinten történő elhelyezése, legyen szó akár törvényről, akár kormányrendeletről, az intézkedések, kötelezések, illetve szankciók szükség szerinti jogszabályi szövegben történő elhatárolása, valamint a szankciótörvénnyel párhuzamos rendelkezések hatályon kívül helyezése, mint például mérlegelési szempontok vagy elévülési határidők.

Ahogy államtitkár úr is mondta expozéjában, kiemelendő, hogy az előterjesztő egy alaposan kimunkált javaslatot helyezett a Ház asztalára, melynek kidolgozása során az érintett szaktárcákkal együtt dolgoztak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a benyújtott javaslat a szankciótörvény alkalmazásához elhanyagolhatatlannak bizonyuló ágazati törvényi módosításokon túlmenően, a konkrét tárgyhoz kevésbé kapcsolódó törvények módosítását is tartalmazza. Ezekből szeretnék most néhányat ismertetni.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása értelmében a jövőben a megyei önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok önkormányzatainak egyetértése helyett és ide kell helyezzük a hangsúlyt a bevonásukra lesz szükség a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programok kidolgozása, megvalósítása, nyomon követése és végrehajtása, valamint a megyei és fővárosi területfejlesztési koncepciók kidolgozása és elfogadása során.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény két ponton is módosításra kerül. Egyfelől azért, hogy a központi költségvetés, helyi önkormányzatok támogatásait tartalmazó 9. fejezetében nyújtott támogatások során a beruházás céljának módosítására lehetőség legyen már megkezdett beruházás esetén is, másfelől pedig, amennyiben a kormány rendeletében előírja, fejlesztési célra európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kizárólag a Kincstárnál vezetett fizetési számlára legyen folyósítható, mely számla más célra átmenetileg sem vehető igénybe.

Végezetül röviden utalnék az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítására is. Azt gondolom, többször, itt az elmúlt hetekben is szóba került a Házban a téma, hogy mindannyiunk számára fontos teremtett világunk védelme és az embernek kiszolgáltatott élőlényekkel szembeni etikus, méltányos és tisztességes bánásmód érvényesülése. Ezért válik indokolttá az említett törvény normáinak módosítása is.

A módosítás értelmében az állatvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések egy új fejezetben kerülnek szabályozásra, a szankciótörvény alapján indokolt újabb rendelkezésekkel együtt. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a módosító javaslat egyértelműen szétválasztja a közigazgatási szankciókat és a hatósági intézkedéseket, illetve kötelezéseket.

A helyszíni bírság alkalmazása az egyszerű megítélésű, kisebb súlyú, viszont a figyelmeztetés szankcióját már nem tűrő jogsértések esetén reményeink szerint hozzájárul majd a hatósági eljárások adminisztratív terheinek csökkentéséhez, melynek következtében érdemben növelhetővé válik a hatósági ellenőrzésekre, eljárásokra fordítható kapacitás. Megjegyzendő az is, hogy meghatározásra kerül a kiszabható állatvédelmi bírság alapösszege is.

Tisztelt Ház! Az igen terjedelmes javaslatról még sokat lehetne beszélni, de azt gondolom, hogy államtitkár úr kimerítő részletességgel ismertette számunkra a törvénytervezet lényegi ismérveit és főbb elemeit.

A törvényjavaslat célja, tehát még egyszer röviden, hogy a szankciótörvény majdani hatálybalépésével összefüggésben olyan jogszabályok módosítása történjen meg, amelyek hozzájárulnak a jogrendszer koherenciájának megteremtéséhez. Éppen ezért a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és arra kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy szintén támogassák a tervezet elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu