ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó napot kívánok! Tisztelettel üdvözlöm önöket. Az Országgyűlés 3. rendkívüli ülésének 1. ülésnapját megnyitom.

Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Sóti Anikó Zsuzsanna és dr. Csuzda Gábor jegyzők lesznek segítségemre. Köszöntünk ma is mindenkit, aki nyomon követi a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a kormány az Országgyűlésről szóló törvény 35. §-ának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a mai és a holnapi napra. Képviselőtársaim az indítványt a honlapon megismerhették.

A mai ülés elején egy megemlékezéssel kezdünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy minden évben június 29-én, a betakarítás kezdetét jelentő Péter-Pál napján emlékezzünk meg a kuláküldözés idején tönkretett gazdákról, akiket a kommunista diktatúra éveiben származásuk, vagyoni helyzetük vagy életformájuk miatt üldöztek, hurcoltak meg és fosztottak meg emberi méltóságuktól.

A gazdák elleni gyűlöletkampány 1948-ban kezdődött, amikor Rákosi Mátyás a dolgozó nép ellenségeinek nevezte őket, majd a megbélyegzés hamar szervezett üldözéssé vált. A hatalom nemcsak a tehetősebb gazdálkodók és családjaik ellen fordult, hanem mindazok ellen is, akiket a rendszer politikailag megbízhatatlannak vagy gyanúsnak minősített. Alapvetően a hagyományos paraszti életforma, a családi gazdálkodás és a vidéki közösségek önállósága ellen indítottak támadást.

Akit ellenségnek bélyegeztek, hatalmas adóteherrel, beszolgáltatási kötelezettséggel és folyamatos hatósági zaklatásokkal sújtottak. 1950 és 1953 között mintegy 400 ezer ember ellen indult eljárás, a pénzbírságtól a teljes vagyonelkobzáson át a halálbüntetésig születtek az ítéletek.

Sok kuláknak minősített gazdától elvették a házát és a földjeit, sokakat internáltak a lakóhelyüktől távol eső vidékekre, például a Hortobágyra, ahol embertelen körülmények között, az ÁVH-sok őrizete alatt kellett dolgozniuk és élniük. A meghurcoltatás során sokan követtek el öngyilkosságot, még többen szenvedtek el életre szóló traumát.

Tisztelt Országgyűlés! A sztálinista diktatúra a hagyományos paraszti világ felszámolásával olyan sebet ejtett a magyar vidéken, amelynek hatása még évtizedekkel később is érezhető maradt. Számos családban hosszú időn keresztül nem mertek beszélni a meghurcoltatás éveiről, a vagyonelkobzásokról és az elszenvedett igazságtalanságokról.

Sok mindent feltártak már a kutatók visszaemlékezők segítségével, dokumentumok bemutatásával. Ma már egyre pontosabban ismerjük a kommunista diktatúra ezen fejezetének valódi arcát. A történelmi igazságtétel fontos része, hogy emlékezzünk a kuláknak bélyegzett áldozatokra, a velük megtörtént jogtalanságokra. Az emlékezés nemcsak kegyeleti kötelesség, hanem arra is figyelmeztet, hogy a megbélyegzés és a politikai üldözés soha többé nem ismétlődhet meg Magyarországon. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatni szeretném önöket, hogy az elmúlt héten az ülésvezető elnökökkel megbeszélést tartottunk. Együttműködésünk célja, hogy munkánkkal a lehető legegységesebben biztosítsuk a parlamenti munka rendjét és hatékonyságát a képviselői jogok és a házszabály tiszteletben tartása mellett ‑ mindannyian erre fogunk törekedni.

Az elnöklő hálátlan feladata a fegyelmezési jogkör. Kérjük fokozott együttműködésüket az időkeretek betartásában, a megfelelő szóhasználatban és az egyes felszólalástípusok megfelelő alkalmazásában is. Mindig tegyük fel magunknak a kérdést, hogy amit tenni vagy mondani szándékozunk, az valóban a választók javát szolgálja-e majd. Közös célunk kell hogy legyen, hogy erősítsük a társadalom bizalmát a képviselői munka iránt. Az alelnökök nevében is köszönöm együttműködésüket.

Szeretném továbbá egy döntésemet is ismertetni önökkel, amelyet egy visszatekintéssel kezdek. Bizonyára sokan emlékeznek arra ‑ öt évvel ezelőtt történt ‑, amikor Tordai Bence képviselő egy kérdéssel lépett oda Varga Mihály pénzügyminiszterhez az ülésteremben, miközben mobiltelefonjával filmezte őt. A pénzügyminiszter az esetet provokációnak találta, a házelnök pedig a képviselő tiszteletdíját emiatt 8 233 440 forinttal csökkentette. A házelnöki döntést később az Országgyűlés is megerősítette, számos, ma is mandátummal rendelkező képviselőtársunk igen szavazatának segítségével.

Támogatta ezt a tiszteletdíj-csökkentést az a képviselő is, aki az elmúlt időszakban mobiltelefonjával több alkalommal filmezett, vakujával világított a felszólalóra történő nyomásgyakorlás és zavarás céljából. Emellett egy alkalommal az országgyűlési munkát méltatlanul nevetségessé tette azzal, hogy állítása szerint nem filmezett, csak a telefontokját nézegette. Az ilyen magatartás alkalmas az Országgyűlés és a képviselők érdemi munkájának megzavarására és megakasztására.

Egy másik képviselőtársunk az utóbbi időben több alkalommal szintén az ülésteremben történő filmezéssel foglalatoskodott, legfőképpen abból a célból, hogy mások lejáratására alkalmas közösségimédia-tartalmakat készítsen. Az elmúlt héten két olyan videót is közzétett közösségi oldalán, amely hamis tartalmával messzemenőkig alkalmas volt személyem hitelességének, méltóságának és becsületének megsértésére.

Tekintettel arra, hogy megítélésem alapján az ismertetett cselekmények az Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó paragrafusai alapján legalább kéthavi tiszteletdíjcsökkentést vonnak maguk után, ezért döntést hoztam: kezdeményezem minden olyan, folyamatban lévő peres eljárás békés megegyezéssel történő megszüntetését, amelyben korábbi képviselők küzdenek az előző házelnök által kiszabott túlzó mértékű büntetések ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szelíden, de határozottan kérem önöket, legyünk méltók a választók képviseletére ebben a Házban. Azzal biztosan nem leszünk méltók, ha egy maratoni hosszúságú ülésen egy pillanatra le-lecsukódó szempárt szándékosan lefilmezünk, és kigúnyoljuk azt az embert, aki talán éjjel is dolgozott. Az sem méltó, hogy felgyorsított mozdulatokkal töltünk fel videót egy képviselőtársunkról, hogy félbolondnak állítsuk be őt. Én mélységesen szégyellem magam mindannyiunk helyett, amikor ilyet látok. Tudjuk, hogy az éles szócsaták, a heves viták nagyon-nagyon régóta részei a parlament életének, de nem lehet része a parlament életének az embertelenség.

(13.10)

Nemzetünk nagyjai, Kossuth Lajos, Deák Ferenc vagy Széchenyi István, előttünk jártak. Ha ma feltehetnénk nekik a kérdést, hogy te mit tettél a hazádért, amíg országgyűlési képviselő voltál, biztosan nem azt felelnék, hogy igyekeztem gúny, nevetség vagy megvetés tárgyává tenni másokat politikai haszonszerzés céljából, és rendre csorbítottam saját mandátumom és az Országgyűlés méltóságát is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A történelem nem azokra emlékszik, akik lejáratásokkal, provokációval rombolták az Országgyűlés tekintélyét, hanem azokra, akik értéket tudtak teremteni, és meg tudták méltóságukat őrizni akkor is, amikor talán ez volt a nehezebb út számukra. A magyar választópolgárok leadott szavazataikkal bíztak abban, hogy választott képviselőik az ő sorsukkal és az őket érintő ügyekkel foglalkoznak, és nem egymás lejáratásával a közösségi média felületein.

Kérem, tartsuk szem előtt, hogy a tisztelet nem gyengeség, a méltóság nem megalkuvás, az önuralom pedig nem vereség. Kérem önöket, ne azért viselkedjünk az Országgyűlés tekintélyéhez méltóan, mert ezt valaki elvárja vagy mert a pénzbüntetést szeretnénk elkerülni. Azért változtassunk, mert egyszer mindannyiunknak számot kell adnunk arról, hogy milyen emberek voltunk és milyen értéket teremtettünk, amikor a törvényhozó hatalom, a közbeszéd jobbá tételének lehetősége és a nyilvánosság ereje a kezünkben volt. Köszönöm türelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a TISZA soraiban. ‑ Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Magyar Péter miniszterelnök úr: „Folytatjuk!” címmel. Miniszterelnök úr, öné a szó.

Forrás: parlament.hu