DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Ha már államtitkár asszony volt olyan kedves, hogy a kormány képviseletében végigülte itt az ülést, ezért több agrártémát is hoznék ide a Ház elé zárásként, hiszen a „Miért így?” kérdés is annak szólt, hogy többek között a Mi Hazánk Mozgalom erőfeszítéseinek hála és a saját személyes erőfeszítéseinknek köszönhetően is a JÉGER rendszer 15 megyében leállt az országban. Négy megye gazdálkodói úgy ítélték meg, hogy ők nem szeretnék ezt a rendszert leállíttatni.

Ám kevés szó esik arról, hogy ez a közel ezer talajgenerátor, aminek körülbelül az egynegyede volt automata, háromnegyede pedig kézi vezérlésű, ezek a NAK üzemeltetése alatt álltak, ugyanis a NAK ezt közfeladatnak ítélte meg, és közfeladatként látta el ezt a szolgáltatást. Ám kevés szó esik arról, hogy mi van azokkal a talajgenerátorokkal, amelyek nem a NAK üzemeltetése alá tartoztak, hanem, mondjuk, hegyközségek, önkormányzatok, autóipari vállalatok vagy akár napelemparkok üzemeltetik ezeket. Volt olyan teljesen abszurd helyzet is, amikor egymás mellett, párhuzamosan üzemeltek ezek a jégkármentesítő berendezések, ami nem tudjuk, hogy van‑e valamilyen összefüggésben azzal az aszállyal, ami mondhatjuk nyugodtan, hogy az évszázad aszálya, hiszen 2022-ben is ezt mondtuk, de az idei aszály jóval felülmúlta a 2022. évben tapasztalhatót.

De egy biztos, hogy az ellenkezőjét sem tudjuk állítani, éppen ezért én személyesen azt kértem az agrárminiszter úrtól, hogy amíg nincsen teljes hatástanulmány végezve, addig le kell állítani ezeket a rendszereket. Viszont a NAK állásfoglalása alapján ők a magánkézben lévő JÉGER rendszerek működésére semmilyen befolyással nincsenek, ezért az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy az ő működésüket is valahogy szabályozni és sokkal jobban ellenőrizni lenne szükséges. Így erre kérem államtitkár asszonyt, hogy ezt legyenek szívesek véghez vinni.

S ha már JÉGER, ha már aszály, akkor fontos megjegyezni, itt hallottam az előttem felszólaló képviselőtársaimtól az agrárium teljes összeomlásáról. Azt gondolom, hogy az idei évben ez is beköszöntött, hiszen borzasztó állapotban van az agrárium, és már nemcsak az Alföldön sajnos, ami gyakorlatilag húsz éve a félsivatagok övezetébe tartozik, hanem én Palócország szívéből érkezve elmondhatom, hogy az Északi-középhegységben is hasonlóan tragikus állapotok vannak, hiszen az Atacama-sivatagban több csapadék hullott alá, mint Nógrád vármegyében. Tudom, önök most már jobban örülnek annak, hogy megyében, de én azért még fogom használni ezt a kifejezést.

(1.30)

A lényeg az, hogy Nógrád az egyik legcsapadékosabb megye volt, hiszen az Északi-középhegységben található, mára viszont az egyik legszárazabb megye lett. És rengeteg gazdaság ment ennek tükrében tönkre, hiszen ha megnézzük a KSH adatait, akkor azt láthatjuk, hogy idén már csak 163 ezer agrárgazdaság üzemel, ami azért tragikus, mert az elmúlt tíz évben több mint 40 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma, viszont az elmúlt három évben ennek közel 20 százaléka ment tönkre. Tehát jól láthatjuk, hogy itt is egy exponenciális folyamatról van szó. Sajnos nagymértékben mennek tönkre ezek a családi gazdaságok, itt is leginkább a kis- és közepes méretű gazdaságokról van szó. A területméretek nőnek a gazdaságoknál, a számuk viszont a gazdaságoknak erőteljesen csökken.

Azt gondolom, hogy mindenképpen egy nagyfokú kormányzati beavatkozás szükséges, mert az Alföldről most már egy ilyen országon belüli gazdasági vagy agrárgazdasági migráció fedezhető fel, hiszen az alföldi gazdálkodók egy jelentős része, akik, mondjuk, állattenyésztéssel foglalkoztak, felszámolták az állományukat, akik, mondjuk, növénytermesztéssel foglalkoznak, a földjeiket most már eladósorba bocsájtották. És aki még nem szeretne ezek után sem felhagyni a gazdálkodással, egy másik életteret keres saját maga számára, és így a Dunántúlra költözik, hogy ott próbáljon meg majd biztonságosan gazdálkodni. Azt gondolom, hogy ennek az egész helyzetnek a felszámolása, megakadályozása lenne a legfontosabb, hiszen nem lehet egyetlenegy olyan szeglete sem Magyarországnak és a Kárpát-medencének, amely az élet legelemibb feltételét nem tudja biztosítani az ott élők számára.

Éppen ezért úgy gondolom, hogy egy nagyon összetett és komplex problémával állunk szemben. Az agrárium, az élelmiszeripar, a vízgazdálkodás, ezek mind-mind stratégiai ágazatok, így az illetékes tárcákat arra tudjuk kérni, hogy sokkal nagyobb komolysággal próbáljanak ezekhez a témákhoz hozzáállni és ezeket a problémákat megoldani, mert láthatjuk, hogy az elmúlt években sajnos milyen hanyatlásnak indultak ezek az ágazatok. Köszönöm szépen a szót. (Taps.)

Forrás: parlament.hu