ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom.

Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Rózsahegyi Áron és Kovács Sándor jegyzők lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki a közvetítésen keresztül vagy a helyszínen figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ Közgyűlése 2007-ben döntött arról, hogy szeptember 15‑e legyen a demokrácia nemzetközi napja, és felkérte az összes tagállamot, hogy megfelelő módon emlékezzenek meg erről a napról. A magyar Országgyűlés 2008-ban csatlakozott a kezdeményezéshez; határozatában a demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és hangot adott a demokratikus elvek melletti elkötelezettségének.

A demokrácia egyszerre folyamat és cél, és csak az egyének, a civil társadalom és a nemzeti kormányok teljes részvételével és támogatásával valósulhat meg. Egyik legfontosabb ismérve, hogy az állampolgárok szabad választásokon közvetlenül választják képviselőiket az ország legfőbb döntéshozó testületébe. Ahogy Bibó István fogalmazott: a demokrácia a nép uralma. Közelebbről egy olyan politikai rendszer, amelyben a nép, vagyis az átlagemberek összessége abban a helyzetben van, hogy vezetőit meg tudja válogatni, ellenőrizni tudja, és ha kell, el tudja kergetni.

A demokrácia nem pusztán egy politikai rendszer, hanem az emberi méltóság és szabadság egyik legnemesebb kifejeződése. Alapja az a meggyőződés, hogy minden ember szava számít, és hogy közös sorsunk alakításában mindannyiunknak helye és felelőssége van. A demokrácia lehetőséget ad arra, hogy a különböző vélemények ne egymás ellenségeivé, hanem egy közös jövő építőköveivé váljanak. Lényege nem az, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon, hanem éppen az, hogy a különböző hangok békében megférjenek egymás mellett. A demokrácia ott él igazán, ahol az ember szabadon kérdezhet, szabadon gondolkodhat, szabadon mondhat véleményt, és ahol a hatalom nem áll a törvények felett.

A demokrácia megőrzi a szabadságot, teret ad a párbeszédnek, és békés eszközöket kínál a társadalmi nézetkülönbségek rendezésére. Legnagyobb ereje abban rejlik, hogy az emberek közös akaratát állítja a közélet középpontjába. Megtanít bennünket arra, hogy a szabadság nem magától értetődő örökség, hanem olyan érték, amelyért újra és újra felelősséget kell vállalnunk.

Egy demokratikus társadalomban a polgár nem csupán szemlélője a történelemnek, hanem alakítója is. Szavazatával, véleményével, közösségi szerepvállalásával és mindennapi döntéseivel hozzájárul ahhoz, hogy milyen országban és milyen világban élünk. A demokrácia ezért több, mint választások és intézmények rendszere: közös hit abban, hogy az ember képes felelősséget vállalni önmagáért, embertársaiért és a jövőért.

A hatalmat gyakorlók ezért nem szakadhatnak el azoktól, akiket képviselnek, nem zárkózhatnak saját világukba, és nem tekinthetik magukat a társadalom fölött álló kiváltságos csoportnak. Számunkra, képviselők számára pedig a demokratikus felhatalmazás szolgálatot jelent, figyelmet a polgárok hangjára, nyitottságot a bírálatra és felelősségvállalást a meghozott döntésekért. A demokrácia védelme és továbbadása ezért nem csupán politikai kötelesség, hanem minden nemzedék közös erkölcsi felelőssége.

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. A Battonyai Járásbíróság indítványozta dr. Gurzó Mária, a TISZA képviselője mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt indított ügyben. Az indítványt megvizsgálásra átadtam a Mentelmi Bizottságnak.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője: „Helyzet van” címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben. Parancsoljon!

Forrás: parlament.hu