BALAJTI ISTVÁN (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Túl vagyunk az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló T/571. számú törvényjavaslat részletes vitáján, amelynek eredményeként fontosnak látom néhány gondolatra felhívni a figyelmüket.

Budapest egy kulturális, gazdasági és közlekedési központ, országunk működése szempontjából kiemelt jelentőségű terület, melynek fejlődése nem csupán a budapestiek ügye, hanem az egész ország érdeke is. Az elmúlt években sajnos a Budapestet érintő fejlesztések és a vagyongazdálkodási döntések meghozatala során a budapestiek és a Fővárosi Önkormányzat véleménye érdemben nem jelenhetett meg kellő súllyal. Szinte divattá vált minden olyan beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíteni, melyből a helyi városvezetés jóváhagyását és a környezetvédelmi értékeket ki akarták zárni.

A kormányváltással most eljött végre a szemléletváltás ideje is. Az előterjesztett törvényjavaslat híven tükrözi a kormánynak a budapesti és minden magyar város vezetésével kapcsolatos együttműködési szándékát. Hisszük, hogy a helyi ügyeket nem a városok feje fölött, hanem velük együttműködve kell rendezni. Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy az érintett felek valójában ott üljenek a tárgyalóasztalnál, amikor Budapest vagy bármely más város jövőjéről születnek döntések.

A T/571. számú törvényjavaslat több ilyen ponton is előrelépést jelent. A javaslat egyik fontos eleme a belvárosi közterek vagyonkezelésének rendezése. Cél, hogy a főváros vagyonkezeléséből korábban kivont, az országimázsunk szempontjából és turisztikai érdekből kiemelkedő jelentőségű közterületek ismét fővárosi vagyonkezelésbe kerülhessenek. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér és a József Attila utca környezetének fejlesztése egységesebb és koncentráltabb fővárosszemlélet alapján történjen.

A törvényjavaslat másik fontos eleme a Planetárium ügye. A jelentős tudományos és kulturális értéket képviselő intézmény fejlesztési lehetőségeinek megalapozása és működésének a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe helyezése megoldja, hogy e hosszú ideje méltatlan állapotban lévő intézmény ismét a magyar tudományos ismeretterjesztés fontos színhelyévé váljon.

Külön szeretnék kitérni a Városligetre, amely önmagában iránymutatásul szolgál, és megtestesíti a kormánynak az ingatlanfejlesztésekre a jövőben jellemző politikáját. A Városliget Budapest egyik legfontosabb és legnagyobb összefüggő zöldfelülete, része a város történelmének és identitásának, miközben egyre fontosabb szerepet tölt be a főváros élhetőségében is. Éppen ezért helyesnek tartjuk azt az irányt, amely szerint új középületek ne épüljenek a Városligetben, miközben a történeti értékek helyreállítása és a zöldfelületek megőrzése, illetve növelése kerüljön előtérbe. A Városliget elmúlt évtizedeinek fejlesztései komoly politikai és társadalmi vitákat eredményeztek, de a mostani szabályozás egyik legfontosabb üzenete, hogy a Városliget további beépítése helyett annak zöldfelületi és történeti értékeire kell koncentrálnunk.

Fontos változás az is, hogy az állami tulajdon megőrzése mellett egyértelműen elváljon egymástól a park üzemeltetése és a beruházások megvalósítása: míg a park működtetéséért és a zöldfelületek fenntartásáért a vagyonkezelő, addig a beruházásokért az állam, illetve a beruházási miniszter tartozzon felelősséggel! Alapelvünk, hogy a döntéseiért mindenki vállalja a felelősséget.

És végül visszakanyarodva, talán a törvényjavaslat legfontosabb kérdése: hogyan működjön együtt Budapest és a kormány a jövőben? A törvényjavaslat lényeges eleme a Közfejlesztések Tanácsának felállítása, mely ennek az együttműködésnek az intézményesítését jelenti. Az állam és a főváros közötti együttműködés nem lehet politikai jóindulat kérdése. Nem lehet attól függővé tenni Budapest fejlesztését, hogy éppen milyen politikai kapcsolat van a kormány és a főváros vezetése között. A partnerséget szabállyá kell tenni.

A Közfejlesztések Tanácsában az állam és a fővárosi oldal azonos súllyal jelenik meg.

(20.20)

A feleknek rendszeresen egyeztetniük kell, közösen kell meghatározniuk a munkát, és közösen tehetnek javaslatot arra is, hogy mely beruházások kerüljenek kiemelt státuszba. Ez egy régi-új politikai kultúra alapja is lehet. Nem azt jelenti, hogy minden kérdésben automatikusan egyetértés lesz. Azt jelenti, hogy nem lehet többé megkerülni a másik felet. A kormánynak figyelembe kell venni a budapestiek érdekét, a fővárosnak pedig figyelembe kell vennie az ország egészének érdekét. Célunk, hogy ez legyen az iránymutatás minden magyar város esetében. Egyenrangú feleknek kell egymással tárgyalniuk.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján a T/571. számú törvényjavaslatot az általunk kezdeményezett módosításokkal elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu