NAGY BÁLINT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A témával, a törvényjavaslattal kapcsolatban az általános vitában részletesen kifejtettem az érveimet, hogy miért nem javaslom támogatni ezt a törvényjavaslatot. Ezeket most nem fogom megismételni, de ha jobban megnézzük a vitában elhangzottakat, megnézzük a javaslatot, akkor egyértelműen látszik, hogy ennek a javaslatnak a végső célja mégiscsak az, hogy a külföldi érdeket helyezzük, helyezzék önök a magyar érdekkel szembe. Ez abból is látszik, amit képviselő úr elmondott, hogy ha valóban a hatósággal lenne problémájuk, akkor a hatóságot érintő jogszabályt módosítanák, és nem kiragadnának belőle egy részt, a koncesszióra vonatkozó részt, és azt módosítanák.

Láthatjuk azt, hogy a külföldi érdek előtérbe helyezése a fő célja ennek a javaslatnak. Láthatjuk ezt a dohánykereskedelemre vonatkozó résznél, hiszen az állam szempontjából, az állam gazdasága, az állam bevétele szempontjából egy alapvetően jól működő, átlátható rendszerről beszélünk, amit önök most tönkre akarnak tenni; tönkre akarnak tenni, és ezzel veszélybe hoznak több ezer kisvállalkozást, kis, vidéki vállalkozást és több tízezer munkavállalót is veszélyeztetnek.

De mi következik ebből és mire lehet számítani? Hát, arra, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy visszatérnek a 2013 előtti időszakok a dohánykereskedelemben, amikor is nagy, nemzetközi multicégek fölözték le a magyarok hasznát, és úgy vitték ki különböző trükkökkel ‑ lényegében adózatlanul ‑ a profitot, hogy semmi pénzt nem fizettek a magyar költségvetésbe. Most ebbe az irányba megyünk vissza, ha elfogadják ezt a javaslatot.

Hogyha az autópályákat érintő részt nézzük, tisztelt hölgyeim és uraim, akkor jelenleg folyamatban lévő és előkészítés alatt, illetve leszerződött, a jövőben elkészítendő, nagyon nagy jelentőségű közúti és infrastrukturális fejlesztések megvalósulását veszélyeztetik, de a legjobb esetben is nagyon nagy időtávban eltolják, ezáltal jelentős kárt okoznak az egész országnak és különösen a magyar vidéknek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezentúl a magyar államot egy előre nem látható, hosszadalmas és az állam számára sok kárt okozó jogi vitába fogják belevinni. Egyszóval azt láthatjuk, hogy az építkezés, az építés helyett a rombolást támogatják ezzel a javaslattal, a magyar helyett pedig a külföldi tőke előtérbe helyezését. Bár, tisztelt hölgyeim és uraim, itt, a vitában egy héttel ezelőtt az önök részéről pont Juhász képviselő úr részéről hangzott el az a mondat, hogy a koncesszió nem probléma. Szintén az önök részéről hangzott el az a kifejezés, hogy ha megvizsgáljuk és nem jó, változtatunk rajta.

Hölgyeim és uraim, ehhez képest önök nem vizsgálták meg, nem vizsgálják meg. Érdemi egyeztetést még az érdekképviseletekkel sem folytattak. Lehet nevetgélni, államtitkár úr, de ez a szomorú helyzet, hogy érdemi egyeztetést még az érdekképviseletekkel sem folytattak, és mégis megszüntetik. (Tárkányi Zsolt: Hónapok óta mást se csinálunk…) De persze felmerül a kérdés ‑ és itt a nevetgélő államtitkár urat is meghallva fölmerül a kérdés ‑, hogy is hihetnénk és hogy is vehetnénk komolyan olyan embereket, akik rendre, folyamatosan valótlanságot mondanak, becsapják a magyar választókat, és amikor lebuknak, még csak elnézést sem kérnek. (Moraj a kormánypárt soraiban. Az elnök csenget.) Hiszen, tisztelt hölgyeim és uraim, az elmúlt napokban, amikor kiderült, hogy a 149 milliárdos tétel Vitézy Dávid és a minisztériuma találmánya volt, nemhogy elnézést kértek volna, hanem még a mai napon, ennek a Háznak a falai között is elhangzottak ugyanazok a valótlan állítások.

Önöknek egy dolguk lett volna: elnézést kellett volna kérni a magyar emberektől, hogy becsapták őket, hiszen a 149 milliárd forint, ahogy ezt a múlt héten is kifejtettem, egy önök által kitalált szám, nem volt erről semmilyen kormánydöntés, de még csak kormány-előterjesztés sem, és azt gondolom ‑ talán ezt önök is tudják, vagy remélem, hogy legalábbis tudják ‑, hogy egy ilyen koncessziós szerződéshez pedig kormánydöntés kellett volna. Ez kellett volna megelőzze, hogy egy ilyen kormánydöntés megszülessen, hogy a szerződés megkötésre kerülhessen, és akkor tudnánk valós számokról beszélni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az autópálya-koncessziót jogszerűtlennek mondják ugyanezek az emberek. De milyen érdekes, hogy amikor a mostani TISZA-kormány minisztere akkor fideszes államtitkár volt, vagy az önök miniszterelnöke akkor éppen a Magyar Közút vezető tisztségviselője volt, érdekes, hogy akkor nem emeltek szót ezek ellen, és nem volt nekik probléma ugyanez.

És milyen beszédes az is ‑ és ez is csak azt erősíti meg, amit a felszólalásom elején is mondtam ‑, hogy most is, ebben a kérdésben is csak a magyar tulajdonú koncesszorokat piszkálják, hogy finoman fogalmazzak. A külföldi tulajdonú koncesszorokat meg sem említik, sőt példának említik, és ha jól halljuk és vesszük ki Vitézy miniszter úr megszólalásaiból, akkor az M6-os felső szakaszával kapcsolatban ővelük talán már meg is állapodtak. Ezért, tisztelt hölgyeim és uraim, arra kérem önöket, hogy ne parancsszóra, ne frakciófegyelemből és pláne ne gyűlöletből szavazzanak, ne támogassák ezt a magyar emberek számára rossz javaslatot, különösen a magyar vidék számára rossz javaslatot ne támogassák, helyette foglalkozzanak azokkal a kampányígéretekkel, amelyekből több mint ezret tettek a választóknak. Ezeknek a betartására buzdítom önöket: 480 forintos üzemanyag, azonnali béremelés a rendvédelmi, egészségügyi és szociális szférában dolgozók számára.

Azt javaslom, hogy ha valóban, amiket elmondtak, ha valóban a magyar érdeket nézik, valóban a magyar embereket és azon belül a magyar vidéket akarják támogatni, javaslom, hogy akkor ezekkel a kérdésekkel foglalkozzanak, ne pedig a külföldi érdekek kiszolgálásával. Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök asszony. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Forrás: parlament.hu