TROMPLER ILDIKÓ (TISZA): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Magyarország az Unió egyik leginkább érintett országa az elhízottak számának terén. Ennek számos egészségügyi kockázata van, így kiemelném a csípő- és térdízületi problémákat. A megnövekedett testsúly fokozza az ízületekre nehezedő mechanikai terhelést, gyorsíthatja a kopás folyamatát. Elviselhetetlen fájdalommal jár nagyon sok esetben.

Az elhízás a protézisbeültetés bizonyos szövődményeinek, különösen a fertőzésnek és a sebgyógyulási problémáknak a kockázatát is növelheti. Ezért a műtét előtti testsúlycsökkenés, kockázatbecslés fontos része lehet az ellátásnak. Ugyanakkor fontos különbséget tennünk a fokozott műtéti kockázat és a testtömegindex, a továbbiakban BMI, alapján történő automatikus műtéti kizárás között. A NEAK 2025. IV. hó 1-jétől új, szigorított várólista-protokollt vezetett be, amelyben a 35 BMI feletti személyek inaktív állapotba kerülnek a várólistán.

A magas BMI önmagában nem jelentheti azt, hogy egy beteg műtétre alkalmatlan, ezt számos egyéb tényező határozza meg. A kérdés összetett, mert az előrehaladott artrózis paradox módon gyakran éppen azt a mozgást korlátozza, amely a testsúlycsökkentéshez szükséges. A beteg a fájdalmai miatt kevesebbet mozog, az izomzata leépül. Bár a testsúly csökkenthető diétával, de ez nem mindig elegendő. A beteget nem célszerű pusztán életkor, társbetegség, túlsúly alapján kizárni a műtéti indikációk lehetőségéből, hanem az egyéni klinikai állapot és a műtéti kockázat mérlegelése szükséges.

Ez nem jelenti azt, hogy az elhízás műtéti szempontból közömbös lenne. A magas BMI valóban növelheti bizonyos szövődmények kockázatát, de ugyanakkor a műtét elhalasztása is kockázattal járhat. Ezért a „Ne árts!” elvét nemcsak a műtéti szövődmények elkerülése szempontjából értelmes és érdemes értelmezni, hanem a szükséges kezelés indokolatlan késleltetésének lehetséges következményei szempontjából is.

További fontos kérdés a köz- és magánfinanszírozott ellátás közötti különbség. A NEAK várólista-protokollja a közfinanszírozott várólistás ellátásra vonatkozik, ezért önmagában nem jelenti azt, hogy egy tisztán magánfinanszírozott műtétre ugyanez a várólistaszabály vonatkozna.

A magánintézmény természetesen ugyanúgy köteles a betegbiztonsági és szakmai szempontokat figyelembe venni, de sok esetben ott mégis megműtik a betegeket. Mindezek alapján indokolt lehet feltenni a kérdést: a BMI 35 feletti értéke valóban erős kockázati tényező? A cél nem az elhízás jelentette műtéti kockázat figyelmen kívül hagyása, hanem annak biztosítása, hogy a populációs szintű BMI-kockázat ne váljon automatikusan az egyéni műtéti alkalmasság helyettesítőjévé. Nagyon szépen köszönöm, ha ennek tényét megvitatná a miniszter úr és a minisztérium, és várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu