DR. HEGEDŰS BARBARA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Beszéljünk egyenesen. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban vannak olyan részek, amelyek alkalmasak a vitára. Ilyen például a közterületi kommunikáció kérdése, de azt gondolom, ebben is fontos látni azt, hogy eddig is nagyon szigorú szabályok voltak arra, hogy a gyermekek védelme érdekében mik azok a tartalmak, amelyek megjelenhetnek. A másik ilyen vitára alkalmas téma a kórházi ellátásban rekedt gyermekek ügye, hiszen az valóban közös célunk, hogy ezek a gyermekek minél hamarabb megfelelő körülmények között tudjanak élni. Az ehhez szükséges jogszabály-változtatásokat mindig támogatni fogjuk, de azt gondoljuk, hogy az ebben a törvényjavaslatban szereplő módosítások ezt a célt nem szolgálják, nem alkalmasak arra, hogy ezt megoldják.

Viszont vannak olyan részek a törvénymódosításban, amelyek teljesen elfogadhatatlanok. Ennek a törvényjavaslatnak a megértéséhez szerintem először nem a részletszabályokról kell beszélnünk. Először azt kell tisztázni, hogy miért van most előttünk ez a módosítás, milyen uniós jogi előzménye van, és milyen kapcsolatban áll azokkal a feltételekkel, amelyek teljesítéséről a kormány az uniós források kapcsán beszélt. Hónapokon keresztül hallottuk azt, hogy az uniós források ügyében nincsenek politikai, ideológiai elvárások. Magyar Péter július 1-jén ebben a Házban azt mondta, az orbáni gyűlöletgyár évekig azt sulykolta, hogy az uniós forrásoknál a vita Ukrajnáról, a migrációról, az óvodások átoperálásáról szól az Unió és Magyarország között. Ebből természetesen egy szó sem volt igaz. Ugyanezen a napon azt is mondta, hogy a TISZA-kormány semmilyen vállalást nem tett az illegális migráció, a migrációs paktum, Ukrajna vagy ideológiai kérdések kapcsán. Szeptember 1-jén már arról írt, hogy a kormány minden feltételt teljesített az uniós források megszerzéséhez.

Ezért van egy egyszerű kérdésem: pontosan milyen feltételeket teljesített? Az Európai Bizottság ugyanis korábban hivatalosan már összekapcsolta a magyar gyermekvédelmi szabályozást az uniós források ügyével, és született egy európai uniós bírósági ítélet, amely ítéletben valójában Brüsszel akarata öntött formát. A bíróság többek között a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltéréssel, a nem megváltoztatásával és a homoszexualitással kapcsolatos korlátozásokat, a szexuális nevelés egyes szabályait, valamint a személyes adatok kezelésének egy részét vizsgálta. A bíróság ezek kapcsán több uniós jogi kötelezettség megsértését állapította meg.

Azt gondolom ‑ ugorjunk egy kicsit vissza ‑, az uniós források esetében már látható volt ez a három fő terület, amit megfogalmaztunk. Ukrajna esetében hozzájárultak az uniós csatlakozás megkezdéséhez, feloldották a vétót, csatlakoztak a migrációs paktumhoz, és most arra készülnek, hogy beengedik a genderideológiát is. Milyen érdekes, hogy ez az előttünk lévő törvényjavaslat pont ezen szabályozási területek több elemét módosítja. Ezért a vita elején tisztázni kell, hogy milyen kapcsolat van Brüsszel akaratának végrehajtása, az ítélet végrehajtása, az uniós forrásokhoz kapcsolódó feltételek és a mostani törvénymódosítás között. Politikailag ez a három érzékeny kérdés volt az, amit mi felvetettünk itt hónapokkal ezelőtt. Önök folyamatosan tagadták azt, hogy politikai-ideológiai változtatásokra van szükség az uniós forrásokhoz. Mégis a bizonyítékok, a valóság azt mutatja, hogy ez nem így van. Önök engedtek Ukrajna esetében, engedtek a migráció esetében, és most engednek a gender kérdésében.

Ezért az a kérdés, hogy mit gondolnak erről valójában a magyar választók. 2022. április 3-án országos gyermekvédelmi népszavazást tartottak. A szülő hozzájárulása nélkül tartott szexuális irányultságokat bemutató köznevelési foglalkozás kérdésében több mint 3,6 millió választó szavazott nemmel. A nemi átalakító kezelések kiskorúak számára történő népszerűsítését több mint 3,7 millióan utasították el. A fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmak korlátozás nélküli bemutatására, illetve a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak megjelenítésére szintén közel 3,7 millió nem szavazat érkezett. Önök az egészet gyermekvédelmi szabályozásként próbálják bemutatni, de ettől még a tények tények maradnak. Olyan korlátok kerülnek ki a magyar jogból, amelyeket korábban éppen azért állítottunk fel, hogy a gyermekek nevelésének bizonyos kérdéseiben a szülőké maradjon az elsődleges felelősség, mert azt gondoljuk, hogy a gyermekek nevelésének alapvető kérdéseiben a szülők akarata az első. Több millió magyar választópolgár kifejezett véleményét nem lehet politikailag figyelmen kívül hagyni. Felhívnám a figyelmet, hogy több ember szavazott a gyermekvédelmi népszavazáskor ezekben a kérdésekben, mint a TISZA-kormányra.

Miért mennek szembe az emberek akaratával? A szülőnek joga és felelőssége van abban, hogy a gyermeke milyen értékek mentén nevelkedik, és hogy az életkorához igazodó érzékeny kérdésekről mikor és milyen formában kapjon tájékoztatást. Mi nem kérünk ebből az ideológiai befolyásból, és nem kérünk abból, hogy a genderideológiával akarják a gyermekeinket befolyásolni. Azt gondolom, hogy ezt távol kell tartanunk a gyerekektől. Mi nem támogatjuk azt sem, hogy a szülők jogát korlátozzák a gyermekek nevelésének kérdésében.

Nézzük meg tételesen, hogy mi változik, és hogyan kapcsolódik mindez a brüsszeli akarathoz, az uniós bírósági ítélethez! Az első kérdés az LMBTQ-tartalmakra vonatkozó nevesített korlátozások. A hatályos gyermekvédelmi törvény nevesítve korlátozza a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása és a homoszexualitás megjelenítését, illetve népszerűsítését. A mostani javaslat ezeket a kategóriákat venné ki a törvényből, és helyettük bevezet valóban támogatható korlátozásokat, egyben általános mércét vezet be. Ez érdemi változás a szabályozásban. A születési nemtől eltérő önazonosság, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás puszta megjelenítése, illetve népszerűsítése önmagában már nem lenne önálló tilalmi ok. A korlátozáshoz az új szabály valamely további feltételének is teljesülnie kell. Nekem az lenne a kérdésem, mi nem tetszik önöknek ebben a szabályozásban, miért változtatnak rajta.

A második kérdés az iskola, a szexuális nevelés és a genderkérdés. A köznevelési törvény módosítása ugyanezt a változást vezeti át az iskolai foglalkozásokra. Megszűnne az a jelenlegi nevesített tilalom, amely szerint a szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal és szexuális fejlődéssel kapcsolatos foglalkozás nem irányulhat a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás népszerűsítésére. Ehelyett az új gyermekvédelmi törvény általános gyermekvédelmi mércéje lenne alkalmazandó. A brüsszeli akarat kifejezetten érintette tehát a szexuális nevelésre vonatkozó korlátozásokat, ezért itt is világosan látható az uniós jogvita és a mostani módosítás közötti egyértelmű tárgyi kapcsolat.

(11.20)

A közösségi médiafelületeken egyre inkább azt láthatjuk, hogy a különböző, LMBTQ-ideológiához köthető szervezetek már nagy örömmel kiírják, hogy végre visszatérhetnek az iskolába. Ez valóban így van? Nem kaptunk eddig egyértelmű válaszokat erre önöktől. És vissza kell térnünk a népszavazás első kérdéséhez: a szülő hozzájárulása nélküli, szexuális irányultságokat bemutató iskolai foglalkozásokra több mint 3,6 millió választó mondott nemet.

A harmadik kérdés, azt gondolom, a legfelháborítóbb, a pedofil-nyilvántartás. A 2021-es szabályozás egyik célja az volt, hogy a szülő, a hozzátartozó vagy a gyermek neveléséért, felügyeletéért, gondozásáért felelős személy gyorsan, egyszerű módon ellenőrizhesse a gyermekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő személyt, aki például lehet iskolai dolgozó, bébiszitter, edző, abból a szempontból, hogy korábban elítélték‑e gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt. A mostani javaslat átalakítaná a hozzáférési modellt: a közvetlen adatigénylés elé előzetes hatósági kontroll kerülne, és a hozzáférésről a bűnügyi nyilvántartó szerv döntene. Súlyosan korlátozzák a szülők jogait, hogy hozzáférjenek ezekhez az információkhoz.

Arra hivatkoznak, hogy az uniós jogi probléma ezen a ponton adatvédelmi természetű, de valóban nem élvezne kiemelt jelentőséget a pedofilok elleni védelem a gyermekek esetében? Önök most enyhítenék a szülők lehetőségeit, hogy gyorsan és hatékonyan ellenőrizzék, van‑e olyan személy a közelükben, aki veszélyes lehet a gyermekeikre. Mi a problémájuk önöknek ezzel a szabályozással?

Kedves Képviselőtársaim! Így áll össze a kép: van egy uniós bírósági ítélet, egy brüsszeli akarat, amely konkrét kifogásokat fogalmazott meg a 2021-es szabályozás több elemével kapcsolatban. Van egy uniós forrásokhoz kapcsolódó vita, amelyben az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvény egyes rendelkezéseit a horizontális alapjogi feltétel teljesülésével is összekapcsolta. Van egy kormányzati állítás arról, hogy az uniós forrásokért cserébe nem tettek ideológiai vállalásokat, és most mégis van egy olyan törvényjavaslat, amely több, az ítélet által érintett szabályt átír. Ezért itt nem jelszavakra van szükség, hanem tételes válaszokra.

Attól, hogy Brüsszel valamit elvár Magyarországtól, az még nem válik magyar érdekké. Attól, hogy az Európai Unió Bírósága kifogásolja a magyar szabályozást, nekünk még jogunk van, és politikai kötelességünk megvédeni azt az álláspontot, amit helyesnek tartunk. Ez szuverenitási kérdés. És pontosan, itt arról van szó, hogy milyen társadalmi normákat tartunk elfogadhatónak, milyen tartalmak juthatnak el a gyermekeinkhez, hol húzzuk meg a határt a felnőttek szabadsága és a gyermekek védelme között. És ebben mi nem akarunk úgy járni, mint Nyugat-Európa számos országa. Mi nem akarunk engedni ennek a genderlobbinak. Nem akarjuk, hogy aktivisták mondják meg a gyermekeknek, hogyan gondolkodjanak a saját nemükről. Nem akarjuk, hogy a szülő megkerülésével ilyen ideológiának a célpontjává váljanak a gyermekek, és azt gondolom, hogy ezeknek az ideológiáknak semmi keresnivalójuk a gyermekeink életében. És nem akarjuk, hogy azért kelljen feladnunk a saját gyermekvédelmi szabályainkat, mert vannak, akik Brüsszelben másképp gondolkodnak. Megint láthatjuk: egy kicsi szuverenitásról le kell mondanunk ‑ az önök miniszterelnökétől már hallottuk ezt.

A kérdés az, hogy pontosan mit és miért változtatnak meg, hogyan egyeztetik ezt össze azzal a több millió emberrel, aki ezekben a gyermekvédelmi kérdésekben megnyilvánult, és egyértelmű állásfoglalást tett. Ha valóban a gyermekek védelme a cél, akkor minden egyes módosításnál azt kell bizonyítani, hogy a változás nem gyengíti, hanem ténylegesen erősíti a gyermekek biztonságát, és közben tiszteletben tartja a szülők felelősségét is. Ez a törvényjavaslat nem ezt tartalmazza.

Mi ebben a kérdésben nem alkalmazkodni akarunk, hanem kiállni a magyar szülők, a magyar gyermekek mellett, mert itt nem egyszerű technikai jogharmonizációról beszélünk. Itt arról folyik a vita, ki mondhatja meg, milyen szabályok szerint védjük meg és neveljük a gyermekeinket Magyarországon. A gyermekek nem lehetnek az uniós forrásokért folytatott alku tárgyai. A szülők jogai nem lehetnek egy brüsszeli megállapodás apró betűs részei. A gyermekvédelem pedig nem lehet egy újabb teljesítendő mérföldkő a pénzek felszabadításáért.

Azt gondolom, hogy amit most láthatunk, ez a gyermekvédelmi intézkedésnek álcázott javaslat valójában egy fedőterv azért, hogy végrehajtsák a brüsszeli elvárásokat. Ha önök azt mondják, hogy mindez nem az uniós megfelelésről szól, bizonyítsák be! Mondják el, miért éppen azokat a szabályokat módosítják, amelyeket Brüsszel és az Európai Unió Bírósága kifogásolt! Mondják el, hogy miért éppen most! Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)

Forrás: parlament.hu