DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Egyetlen gyermek sincs ebben az országban, akinek a sorsa politikai alku tárgya lehetne, sem a kórházi ellátásban rekedt csecsemőké, sem egy gyermekvédelmi intézetben felnövő kamaszé, sem azé a kislányé vagy kisfiúé, aki reggel belép az iskola kapuján. A KDNP ezért minden olyan javaslatot kész támogatni, amely valóban a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi biztonságát szolgálja. És ugyanilyen határozottan mondjuk ki azt is, amit ebből a csomagból nem tudunk elfogadni.

A gyermekek védelme nekünk nem kampányfogás; alaptörvényi kötelezettség. A szülő joga és kötelessége, hogy gyermekét nevelje, az államé, hogy ebben ne helyettesítse a családot, hanem támogassa, és megvédje a gyermekeket attól, ami a fejlődésüket súlyosan károsíthatja. Ezt a mércét kérjük számon magunktól, és ezt kérjük számon a kormánytól is.

Vannak a törvényjavaslatban olyan elemek, amelyek jó irányba mutatnak. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a kórházi ellátásban rekedt gyermekek sorsának rendezése kiemelten fontos ügy. Minden gyermeket támogatni kell, különösen azokat, akik szülők nélkül vagy biztonságos otthon nélkül nőnek fel, ez nem lehet vita tárgya. Azt sem vitatjuk, hogy a gyermekvédelmi rendszer további fejlesztésre szorul. Az elmúlt években is számos lépés született, de ezen a területen a munka soha nem állhat meg. Éppen ezért veszek részt személyesen is a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság munkájában, éppen ezért foglalkozunk komolyan a TISZA-kormány idevágó javaslataival is, és éppen ezért hoztuk meg annak idején a 2021-es gyermekvédelmi törvényt, amelyet most önök Brüsszel parancsára átalakítanak.

A 2021-es törvény egyértelműen rögzíti: a gyermeknevelés irányainak meghatározása a szülő joga. Ez összhangban áll az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely elismeri a szülők jogát arra, hogy gyermekeiket meggyőződésük szerint neveljék, az Európai Bizottság mégis kötelezettségszegési eljárást indított a jogszabállyal szemben. Csakhogy a családpolitika és az oktatás-nevelés ügye is tagállami kompetencia az Európai Unióban.

A most önök által beterjesztett javaslat lényegi célja Brüsszel akaratának végrehajtása és a korábbi gyermekvédelmi állapot feladása. A gyermekvédelmi intézkedéseknek álcázott javaslat valójában arra szolgál, hogy eleget tegyen a brüsszeli feltételeknek, és visszaengedje a genderpropagandát az iskolákba és a médiába. A cél az, hogy ezt egy csokorba foglalják más, önmagában támogatható kérdésekkel, és így adják ezt el a közvéleménynek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A súlyosan káros tartalmakkal szembeni fellépés, a szexuális erőszak, a kizsákmányolás, a gyermekekre zúduló öncélú szexualitás elleni védelem helyes cél, és fontos, csakhogy ezt a magyar jog eddig sem engedte. Aki azt állítja, hogy eddig szabadon lehetett volna pornográfiát vagy erőszakot reklámozni kiskorúaknak, az egyszerűen nem ismeri a hatályos jogot. A javaslat sarkalatos eleme az, hogy kiveszi a gyermekvédelmi, a köznevelési, a média- és a reklámszabályokból azt a világos tilalmat, amely eddig a nem megváltoztatásának és a homoszexualitásnak a népszerűsítését és megjelenítését korlátozta a 18 éven aluliak előtt.

Magyar Péter miniszterelnök úr az elmúlt két hétben szinte mindenről beszélt e javaslat kapcsán: a kórházban rekedt gyermekekről, a plakátokról, az uniós forrásokról ‑ fontos kérdések, valóban ‑, de hogy az LMBT-kérdéskört visszaengedik az iskolákba, a kiskorúaknak szóló tartalmak közé, arról hallgatott. Pedig éppen ez a csomag egyik központi eleme, ahogy erről egyes, önökhöz közel álló sajtótermékek is beszámoltak. Mondjuk ki szó szerint, mit törölnének a magyar jogrendszerből: pontosan a genderlobbi elleni védelmet.

A gyermekvédelmi törvény pedig így szólt: tilos 18 éven aluliak számára olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a nem megváltoztatását és a homoszexualitást népszerűsíti vagy megjeleníti. A köznevelési törvény eddig így szólt: a szexuális kultúráról és a nemi irányultságról szóló foglalkozások nem irányulhatnak a nem megváltoztatásának és a homoszexualitásnak a népszerűsítésére. Ezt vennék ki ‑ többek között.

(11.30)

A nemi szerepekről, a kiskorúak szexuális oktatásáról és a szülők jogairól szóló vita korunk egyik legfontosabb társadalmi kérdése. Az, hogy ez a témakör eddig kevésbé gyűrűzött be Magyarországra, nem a véletlen műve; azért van, mert a korábbi kormány időben cselekedett, és megelőző szabályozást vezetett be, épp azt, amelyet most eltörölnének.

Egy szülő azt akarja, hogy gyermeke az iskolában tudást kapjon, ne világnézeti kísérlet tárgya legyen; azt akarja, hogy a nemi életről szóló beszélgetés tiszteletben tartsa a család értékrendjét, és igazodjon az életkorhoz; azt akarja, hogy senki ne tartson érzékenyítő előadást a gyermekének az iskola falai között az ő engedélye és tudta nélkül, mert az iskolának biztonságot kell jelentenie, a szülői ház után ez a legfontosabb helyszín. A gyerekeknek pedig joguk van a szülők által választott értékrend szerint felnőni. És igen, természetesen megfelelő keretek között ennek része a tolerancia kialakítása is és az erre való nevelés is, amiben az iskola fontos szerepet kaphat, de a tolerancia tanítása nem azonos azzal, hogy a szülői ellenőrzés alól kikerülve, homályos szakmai szempontok mentén dől el, milyen érzékenyítést kapnak a gyermekeink ezekben a témákban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021-es gyermekvédelmi törvény világosan kimondta: a felnőttek életébe nem szólunk bele; a határvonal a gyermekeknél és a szülőknél húzódott. A TISZA-kormány a mostani törvényjavaslattal ‑ bár nem mondja ki ‑ az Európai Bíróság azon ítéletét hajtja végre, amelyet április 21-én, alig pár héttel a magyar választások után hozott meg a bíróság. Az ítélet szerint a 2021-es gyermekvédelmi szabályok nem egyeztethetők össze az európai uniós joggal. A mostani javaslat ezt az ítéletet képezi le. Ez meghajlás Brüsszel akarata előtt, ez összefügg az uniós forrásokkal is. Ezzel a javaslattal bebizonyosodott, hogy bármit mondott a TISZA, igenis a genderpropaganda korlátozásának eltörlése is feltétel volt az uniós forrásokért cserébe, amit eddig kézzel-lábbal tagadtak.

A helyzetet tovább fokozta, hogy úgy akarja elfogadni a TISZA ezt az új törvényt, hogy egyetlen eurócent uniós forrás sem érkezett még meg hazánkba, hiszen Magyar Péter miniszterelnök úr mondta az ATV-interjújában, hogy eddig konkrétan semmilyen forrást nem kaptunk az Európai Uniótól, vagyis amit már számtalanszor kommunikáltak, hogy hazahozták a forrásokat, az nem volt igaz.

A pontos feltételeket, amelyekben Magyar Péter az Európai Bizottság elnökével megállapodott, a magyar nyilvánosság sosem látta. Ursula von der Leyen a múlt héten éppen Magyarországról szólva úgy fogalmazott, hogy „sok mindent elértünk, de még sok a teendő”. Kérdezem: ha minden teljesült, mi az a „még sok teendő”? Ha a gyermekvédelmi törvény átszabása nem volt feltétel, akkor miért pont most, miért pont így és miért pont ezekkel a törlésekkel érkezik meg a javaslat?

Magyar Péter és a TISZA Párt emberei mindig hangoztatják, hogy rekordszámú szavazatot kaptak a 2026-os választásokon. Nos, ahogyan képviselőtársnőm, Hegedűs Barbara is elmondta, a 2022-es gyermekvédelmi népszavazáson többen szavaztak hazánkban a gyermekek védelmére, mint ahányan idén a TISZA-ra, és pontosan azokban a kérdésekben, amelyeket most a TISZA brüsszeli megrendelésre meg akar változtatni. A TISZA 3,3-3,4 millió szavazatot kapott a választáson, a népszavazáson a négy kérdésben 3,6-3,7 millió magyar szavazott a gyermekek védelmére ‑ önök velük mennek most szembe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szóljak egy szót a gyermekvédelem és a politika kapcsolatáról! A TISZA-kormány saját jelentésének 36. oldalán maga mondja ki, hogy a gyermekvédelem elbulvárosodott, politikai eszközzé vált, ehhez képest a jelentés bemutatását Magyar Péter éppen a magyar konzervatív oldal egyik szokásos hétvégi eseményéhez, a kötcsei találkozóhoz időzítette. Most ismét politikai célra használják a gyermekvédelmet, és a törvénymódosításban tudatosan összemossák az LMBTQ-kérdéskörrel, miközben a kommunikációjukban ezt gondosan elhallgatják. A törvényjavaslat nincs összhangban a saját diagnózisukkal. Aki azt mondja, hogy a gyermekvédelem egyik baja épp a politikai befolyás, az nem hozhat be egy olyan csomagot, amelynek sarkalatos pontja az ideológiaikerítés-bontás az iskolákban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közterületi hirdetéseknél a javaslat azt ígéri, megvédi a gyermekeket a fejlődésüket súlyosan károsító plakátoktól és reklámoktól. Csakhogy amit valójában kivesznek, az a világos tilalom: a nem megváltoztatásának és a homoszexualitás népszerűsítése a kiskorúak előtt. A közösségi médiát, amelyre hivatkoznak, ez a magyar szabály eleve nem is érinti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP álláspontja egyszerű és nem félreérthető. Először is: minden pontot, amely a kórházban rekedt, a családon kívül élő, a veszélyeztetett gyermekek valós védelmét szolgálja, készséggel tárgyalunk, és ahol valóban a gyermekeket védi, ott támogatjuk. Másodszor: nem tagadjuk a korábbi rendszer hiányosságait, részt veszünk a munkában, de számonkérjük a kormányt. Harmadszor: nem fogadjuk el, hogy a gyermekvédelmi törvényből, a köznevelési törvényből és a kiskorúakra vonatkozó tartalmi szabályokból kigyomlálják azt a tilalmat, amely eddig távol tartotta az iskoláktól a genderpropaganda népszerűsítését. Negyedszer: a szülő joga, a gyermek egészséges fejlődése és a család elsőbbsége nem lehet alku tárgya sem uniós ítélet, sem uniós források miatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP a jelenlegi formájában ezt a törvényjavaslatot nem fogja támogatni. A Fidesz-KDNP fog benyújtani módosító javaslatot, és a KDNP önálló törvényjavaslattal is fog élni, amely kifejezetten a gyermekek digitális tartalmakkal szembeni védelmére is ki fog térni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu