DR. DICSŐ VIKTÓRIA (TISZA): Hova-hova? Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt még itt lévő Képviselők! Köszönöm a szót. Én először is egy George Orwell-idézettel szeretnék kezdeni: „A hatalom abban rejlik, hogy az emberi lelkeket darabokra tépjük, s aztán olyan új alakba rakjuk össze, amilyenbe akarjuk.” Pontosan ez történt Kisvárdán. Seszták Miklós nemcsak lopott, hanem elrabolta az emberi lelkeket, darabokra tépte, és újra összerakta. Hogy milyen is volt ott az élet, azt nem lehet leírni; hogy milyen az, amikor szorongásban, félelemben élnek az emberek; megmondják neked, kivel állj szóba, milyen rendezvényre menjél el, vagy esetleg hol lehet azt a rendezvényt megrendezni, megcsinálni.

Szerintem sokan elcsodálkoznak azon, amikor a képviselőtársam ilyen számokat mond, hogy 1 050 662 605 forint vagy 270 164 701 forint korrupciós pénzt fogadott el. Érdekes, én nem lepődök meg, mert ez az ember meghatározta nemcsak azt, hogy milyen beruházások valósuljanak meg a milliárdos tételig, hanem azt is, hogy ki árulhat kávét a strandon. Értik?! Egy pár száz forintos kávét ki árulhat, mert az nem lehetett, csak a család tagja. Tehát innen indulunk. Hogy milyen érzés az, amikor elmegy valaki egy TISZA-rendezvényre vagy bármilyen olyan rendezvényre, ami szerintük tiltott, és másnap jön a telefon, hogy akkor ennek az illetőnek meg kell szüntetni a munkahelyét, legyen az tanár vagy legyen az orvos, majd közölték vele, hogy oké, de akkor ki fog műteni holnap? És ez mentette meg. És nem is ő volt a rendezvényen, hanem az egyik családtagja.

(15.10)

És amikor ezekről az összegekről beszélünk, hogy 12 milliárd forint kenőpénzt kapott illegálisan, ami mögött nem volt munka, tegyük egy kicsit kontextusba: Kisvárdán 12 ezer választópolgár van. Ez azt jelenti, hogy minden egyes választópolgárnak jutott volna egymillió forint 2018-ban, amikor volt olyan honfitársunk, akinek nem volt ennyi az éves jövedelme. Tehát ez azt jelenti, hogy meg lehetett volna duplázni a jövedelmét, az évi jövedelmét.

És ez csak a jéghegy csúcsa, mert nem a Volánbusz volt az egyetlen, ahogy már a miniszterelnök úr is említette, volt ott lówellness 2,2 milliárdért. Bár az én személyes kedvencem az angol nyelvű, bentlakásos teniszakadémia ott, a semmi közepén, amikor olyan tenisznemzet vagyunk, hogy nem tudom, hány teniszezőt tudok felsorolni a környéken. Nagyon sokat, igen, persze, a gyerekek is ezzel töltik az idejüket: amikor nincs mit enni, akkor biztosan mennek teniszezni. De ilyenünk is van.

Van ott filmpark 1,7 milliárd forintért, volt a csigagyár, volt a sporthotel másfél milliárd forintért, és még van nekünk multifunkcionális sportcsarnokunk, van ilyen sportcsarnokunk, van mindenféle sportcsarnokunk. Több milliárd forint jön a tao-pénzből, csak az embereknek ettől nem lett jobb az életük, nem lett jobb az életminőségük, a kórházban nem kellett kevesebbet várni mondjuk a kardiológusa (Porcher Áron tüsszent.) ‑ így igaz ‑, ahol minimum egyéves a várakozási idő, és az emberek ugyanúgy szegények. Úgyhogy, amikor ezekről beszélünk, akkor az emberek igenis joggal örülnek, joggal lélegeznek fel, hogy vége van.

És még nem beszéltünk a másik nagy kedvencünkről, a turisztikai fejlesztésekről. Ott vannak a Rétközi-tónál végrehajtott turisztikai fejlesztések, amik két alapítványhoz köthetők: az egyik az Alkossunk Várost Alapítvány, a másik az Iskolánkért Alapítvány, ami vicces, hogy eredetileg egy olyan faluban volt bejegyezve, ahol nem volt iskola. Utána rádöbbentek, hogy ez így nem jó. Ez két emberhez köthető: Mikucza Tamáshoz és Bogáti János volt kormánybiztoshoz. Annyi pénzt, több milliárdot költöttek el erre a Rétközi-tóra, csak közben elfelejtették, hogy a turisták nem jönnek, kevesebb turista fordult ott meg, mint ahány szavazója van a KDNP-frakciónak. (Derültség a kormánypárt soraiból.) Tehát ott nincs semmi. Egyetlenegy célt szolgált, hogy ezek az emberek jól érezzék magukat, és kvázi legyen egy privát tavuk, ahol ők elvannak.

Tehát én azt mondom, hogy amikor ezekről beszélünk… És még talán egy dolgot, egy nagyon személyes dolog, amikor van egy 700 milliós Ölelő Ember… Az egy fabódé, 700 millióért egy fabódé, aminek se gazdasági, se kulturális hatása nem volt, ehhez el kellett venni egy olyan embernek a földjét, aki ott gazdálkodott, és semmilyen hozadékot nem hozott, turistát nem hozott, gazdasági beruházás nem volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), viszont egy embernek tönkretették az életét a semmiért.

Tehát én elsősorban szeretném, hogy megértsék, hogy Kisvárdán, igenis, örülnek az emberek (Az elnök ismét csenget.), igenis, felszabadultak, és mindenkit várunk ‑ még egy mondat ‑ pénteken délután 4 órakor. Köszönöm, hogy meghallgattak. (A kormánypárti képviselők felállva tapsolnak.)

Forrás: parlament.hu