HENDE MÁTÉ (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Minden magyar szülő pontosan emlékszik azokra a gyomorforgató pillanatokra, amikor a gyerekeivel az utcán sétálva a zuhanó bombákat ábrázoló óriásplakátokba ütközött, vagy amikor a fiatalok a telefonjukat pörgetve azt látták a közösségi médiában, hogyan lőnek fejbe egy édesapát a háborúban, vagy éppen Szentkirályi Alexandra kampányvideójában egy autó csomagtartójából előkerülő, megkötözött és leragasztott szájú férfival találkoztak, képviselő asszony pedig az elhíresült videóját a következő szavakkal indította: „Gondolom, ti sem szeretnétek így járni.”

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az emberek április 12-én döntöttek, nem szeretnének így járni, hogy önöket és az önök által megalkotott propagandát hallgassák és nézzék. Önök a gyerekek és felnőttek legalapvetőbb ösztönére, a félelemre hatottak. Tudatosan manipulálták őket, mert azt hitték, ezzel mindent elérhetnek. Ezeket a károkat pedig sok idő lesz helyrehozni. Utakat lehet felújítani néhány év alatt, de a lelkeket gyógyítani ennél sokkal több idő lesz. Önök hogyan magyarázzák meg most a gyermekeiknek, a szeretteiknek, hogy átverték őket? A médián, a közmédián, az utcai plakátokon keresztül is hazudtak, félelmet és szorongást keltve bennük, melynek sebeit még hosszú évekig magán hordozza majd a társadalmunk.

Önök, tisztelt fideszes képviselőtársaim, a hatalmuk görcsös megtartása érdekében nemcsak a gyerekeket, hanem az egész magyar lakosságot gátlástalanul felhasználták. Felfogták egyáltalán, hogy mekkora terhet tettek ezzel a szülők nyakába? Apáknak és anyáknak kellett nap mint nap a buszmegállóban, az iskola vagy az óvoda felé menet magyarázkodniuk a gyermekeknek, hogy miért vannak ilyen háborús plakátok mindenhol. És az a legfélelmetesebb az egészben, hogy ma még felmérni sem tudjuk, hogy egy-egy ilyen gyermeki kérdésnek, az önök által elültetett mély szorongásnak milyen pusztító, hosszú távú hatása lesz erre a felnövekvő generációra. De ennek most vége van.

(21.20)

A magyar emberek április 12-én világosan döntöttek. Határozottan kimondták, hogy a gyermekeink lelke nem politikai játékszer, és a magyar utcák nem az önök pszichológiai hadszínterei. Ez a mi világos üzenetünk. Ebből a gátlástalan manipulációból elég volt.

Az a javaslat, amiről ma vitázunk végre, letépi ezt a mérgező hálót az országról, és új jogot ad a gyerekeknek: a békés, szorongásmentes utcákhoz való jogot. A mai napon egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk, amely alapjaiban határozza meg a jövőnk zálogát, a gyermekeink mentális egészségét, biztonságát és érzelmi fejlődését. A T/680. számú törvényjavaslat egy régóta tátongó rést tömít be a hazai jogrendszerben.

Felszólalásomban a javaslat egyik legkritikusabb, a mindennapokat leginkább átható szeletére, a médiára, a reklámok és a közterületi kampánykommunikáció szigorítására kívánom ráirányítani a figyelmet. Képviselőtársaim! A XXI. században a gyermeknevelés már régen nem ér véget az otthon falai között vagy az iskola kapujában. Gyermekeink egy digitális és vizuális zajjal teli világban nőnek fel. Olyan ingerek érik őket az utcán sétálva, a tömegközlekedésen utazva vagy a képernyők előtt ülve, amelyek feldolgozására egy fejlődésben lévő gyermeki lélek egyszerűen még nem áll készen.

Ez a törvénymódosítás éppen ezért új gyermeki jogot teremt és deklarál. Kimondja, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közterületeken és a szabadon hozzáférhető nyilvános terekben védve legyen az olyan vizuális vagy audiovizuális kommunikációktól, amelyek a fejlődését súlyosan károsíthatják. Mit jelent ez a gyakorlatban? A szigorítás legfontosabb pillére a megelőzés. Kisöpörjük a rettegést a közterületekről. Nem utólag akarjuk kezelni a traumákat, hanem meg akarjuk akadályozni a káros hatások kialakulását.

A javaslat egyértelmű és szigorú korlátokat szab. Tilos lesz olyan reklámokat, politikai plakátokat vagy médiatartalmakat közzétenni a bárki számára elérhető nyilvános terekben, amelyek indokolatlan félelmet, szorongást vagy súlyos pszichés megterhelést váltanak ki a 18 éven aluliakból. Gondoljunk bele, hányszor láttunk az elmúlt években olyan agresszív óriásplakátokat, félelemkeltő kampányelemeket vagy sokkoló képi hatású hirdetéseket az utcákon, amelyek előtt egy kisiskolás vagy egy óvodás tanácstalanul és megrettenve állt! A gyermek nem tudja kontextusba helyezni a felnőttek politikai harcait, ő csak a fenyegetést látja, a vizuális erőszakot, ami beépül a mindennapi szorongásaiba. Ennek véget kell vetni. A közterület nem lehet a pszichés hadviselés tere.

A javaslat kimondja, hogy nem minősülhet közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely a gyermeki biztonságot veszélyezteti. Ezzel bezárjuk azokat a kiskapukat, amelyek mögé bújva korábban káros, manipulatív vagy szorongást keltő üzeneteket lehetett eljuttatni a legfiatalabb korosztályokhoz a közérdek hamis leple alatt. Többé egyetlen párt, egyetlen politikai szereplő sem bújhat e hamis maszk mögé, hogy sokkoló propagandát toljon a legkisebbek arcába. Az ilyen tartalmak végén gyakran hallhattuk: „Készült Magyarország Kormánya megbízásából”. Hogy lehet az, hogy pont az a kormány fordult szembe a saját állampolgáraival, aminek védenie kellett volna őket, nem pedig megfélemlítenie, mindezt a magyar adófizetőktől elvett milliárdokból finanszírozva? Ha ezt a sok milliárd forintot például a gyermekvédelemre fordították volna, most lehet, hogy nem vitáznánk itt erről a törvényről.

Tisztelt Ház! Ez a módosítás a legvédtelenebbek iránti felelősségvállalásról szól. A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének védelme mindannyiunk közös kötelessége, állami és társadalmi szinten egyaránt. A családoknak joguk van ahhoz, hogy biztonságban tudják gyermekeiket, amikor kilépnek az utcára, vagy bekapcsolják a televíziót. Április 12-én a választók megüzenték, mit várnak el tőlünk. Arra kérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy a mai vita során emelkedjenek felül a pártpolitikai nézetkülönbségeken, és közös felelősségünk tudatában támogassák a magyar gyermekek védelmét szolgáló intézkedéseket. Egy olyan társadalmat kell építenünk, ahol a gyermekek biztonságban érezhetik magukat, ahol a közterek nem a félelmet, hanem a biztonságot sugározzák.

Kérem önöket, képviselőtársaim, hogy politikai oldaltól függetlenül, a jövő generációi iránti felelősségünk tudatában támogassák a T/680. törvényjavaslatot, és szavazzák meg a gyermekek védelmét szolgáló szigorításokat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu