DR. HANTOSI ISTVÁN (TISZA) előterjesztő: Ígérem, hogy nem fogok 30 percig tartani. (Derültség.) Mondhatnám azt is, hogy ez a törvény lesz az Országgyűlés közös karácsonyi ajándéka az országnak, ha az emelkedett szavaknál tartunk.

(18.20)

Nagyon szépen köszönöm képviselőtársaimnak, hogy minden frakcióból felszólaltak, azt a konstruktív hozzáállást, amivel a törvényjavaslathoz viszonyultak, és valóban mindegyik elhangzott javaslatot, amellyel pontosítani lehet a törvényjavaslatunkat, még ki lehet egészíteni, illetve szükséges kiegészíteni ahhoz, hogy valóban ettől az évtől kezdve, tehát már 2026. december 24-én is teljeskörűen meg tudjon valósulni az ünnepi hangulatra való készülődés jegyében a munkaszüneti nap.

Azzal kapcsolatban, hogy ki kezdte hamarabb, vagy kinek jutott hamarabb eszébe, nekem Ady Endre jutott az eszembe. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Nála nem hamarabb. Van az a híres verse, mindannyian ismerjük szerintem, a Karácsony című verse, amely három részből áll, és a középső úgy kezdődik, hogy „Bántja lelkem a nagy város / Durva zaja, / De jó volna ünnepelni / Oda haza.” Bár nagyon adná magát, hogy zárszóként az ember boldog karácsonyt kívánjon ennél a törvényjavaslatnál, ott még nem tartunk, úgyhogy ebből a versből szeretnék idézni, azzal az allegóriával, hogy a rege mint indítvány vagy írásos mű, vagy elhangzott történet: ha ez a szép rege valósággá válna, igazi boldogság szállna a világra.

Úgyhogy bízzunk benne, hogy ez a rege, ez a törvényjavaslat, ez az előterjesztés elfogadásra kerül, és valóban igaz boldogságot fog hozni minden magyar honfitársunknak. Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu