DR. HANTOSI ISTVÁN (TISZA): Köszönöm szépen az elnök asszonynak a szíves tájékoztatását. Nagyon megtisztelő és felemelő érzés ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztőjeként felszólalni itt, Magyarország Országgyűlésében, különösen úgy, hogy az első körös plenáris vitában, illetve a bizottsági részletes vitában, TAB-eljárásban is tapasztaltuk, hogy egy nemzeti összefogás bontakozódik ki és egy nemzeti egységet tapasztalunk meg, ami, azt gondolom, hogy nagyon ritka a XXI. századi Magyarországon, de a karácsony, a szenteste fontossága összehoz mindannyiunkat. És ahogy már elmondtam az első körös vitában, a karácsony mindannyiunké, minden magyaré, minden családé, akár az egyedülállóké, fiataloké, időseké, hívőké és nem hívőké is. Ez a törvényjavaslat arról szól, hogy december 24‑e végre kapja meg azt, ami neki jár, illetve a magyar emberek kapják meg, ami nekik ezen az ünnepnapon jár: a nyugalmat, az időt és az együttlét lehetőségét.

A szenteste mindannyiunk életében különleges helyet foglal el, évek, évtizedek múltán is visszaemlékezünk rá. Szerintem mindannyian fel tudunk idézni olyan szép emlékeket, amelyek ehhez a naphoz kötődnek, a gyermekkorunkból. Aztán, amikor felnőttkorba lépünk, és amely képviselőtársamnak gyermeke van, átéli azt, hogy micsoda rohanás van ilyenkor, a decemberi estéken, és bizony az az áthelyezett munkaszüneti nap valamelyik adventi hétvégéből vett el egy szombatot, és sokunk számára ez így egy kicsit megkeserítette az ünnepi készülődésnek az örömét. Úgyhogy ezzel a törvényjavaslattal ezt, ezt is szeretnénk orvosolni.

Amiről szeretnék most beszélni ‑ hiszen nagyon nem részletezném a törvényalkotási szándékunknak a célját, arra már sor került az első körös vitában ‑ az a bizottsági viták során és a bizottsági részletes vita során történt módosítások. Egyébként Jakab Zsuzsanna képviselőtársam részben már bemutatta ezeket a módosításokat, de én is szeretném összefoglalni.

Az egyik módosítás hatályon kívül helyezi a kereskedelemről szóló törvény 6. § (3) bekezdését, amely december 24-ére különös, 14 óráig tartó nyitvatartási szabályt állapított meg. Mivel a javaslat a szentestét munkaszüneti nappá nyilvánítja, ennek a külön szabályozásnak már nincs helye ebben a formában. A módosítás megszünteti a párhuzamos szabályozást, december 24-én a kereskedelmi tevékenységre és a munkavállalók foglalkoztatására a munkaszüneti napokra vonatkozó általános szabályok lesznek alkalmazandóak. Így a munkaszüneti nappá nyilvánítás célja valóban érvényesülhet.

Egy másik módosítás az Országgyűlés számára az úgynevezett túlterjeszkedő módosító javaslat, amely átmeneti szabályt állapít meg, mivel 2026. december 24‑e a törvény hatálybalépésével munkaszüneti nappá válik. Ez hatással van azokra a munkaidőkeretekre és elszámolási időszakokra is, amelyek ekkor már folyamatban vannak. A munkáltatónak ilyenkor írásban kell újra meghatároznia és közzé kell tennie a teljesítendő munkaidő tartamát. Az általánostól eltérő munkarendben ennek során figyelmen kívül kell hagyni a december 24-ét mint munkaszüneti napot.

Szintén fontos tisztázni, hogy az általánostól eltérő munkarendben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ugyanígy kell eljárni, és december 12-ét munkanap helyett pihenőnapként kell figyelembe venni. Ez a módosítás a jogrend egységébe való illeszkedést és a jogalkotás szakmai követelményeinek érvényesülését szolgálja, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak pedig egyértelmű szabályozási környezetet teremt még az idei ünnep előtt.

Fontos kimondani azt is, hogy ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Azt gondolom, mindannyian hallottuk már ‑ és most nemcsak a képviselőtársaimhoz beszélek, hanem minden magyar honfitársamhoz, aki követi a parlament adását ‑, hogy már az idei évben meg fog valósulni ez a munkaszüneti nappá nyilvánítás, tehát nemcsak december 24‑e lesz egy teljes értékű ünnepnap, hanem minden magyar, minden magyar család, minden magyar állampolgár élvezheti azt, hogy december 12-én, szombaton is egy normális szombat, és nem pedig egy áthelyezett munkanap lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a törvényjavaslattal, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával a TISZA egy újabb fontos vállalását teljesíti. A magyarok, a magyar választópolgárok megbíztak bennünk, és azokat a vállalásainkat, amelyeket a választási kampányban tettünk, sorozatosan valósítjuk meg. A költségvetésitörvény-javaslat tárgyalásakor további vállalások teljesítéséről fog meggyőződni minden magyar állampolgár és minden magyar honfitársam.

Ahogy az első körös vitában is elmondtam, tisztelt Országgyűlés, ma is úgy gondolom ‑ lekerekítve ezzel a hozzászólásomat ‑, hogy van az az ünnepélyes pillanat minden karácsonyi időszakban, amikor megérkezünk a fa alá, ki-ki a saját szerettei körében, van, aki egyedül, van, aki társaságban, van, aki családdal ünnepel, és amikor mindenki ott van, akkor meggyullad egy gyertya, felcsendül egy ének, van, aki a Mennyből az angyalt énekli, katolikus közösségekben leginkább ez szokott talán az ének lenni, de valószínűleg vallástól, hitbeli hozzáállástól, vélekedéstől függetlenül ilyenkor mindenki elcsendesedik, és átérzi az ünnepnek a melegét és hangulatát. Azt mi, törvényhozók, nem tudjuk biztosítani, hogy minden magyar állampolgár számára, minden magyar honfitársunk számára megérkezzen ez a pillanat, arra tudunk lehetőséget biztosítani ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával holnap, hogy az idő és a keret ehhez meglegyen. Kérem tehát a Ház minden tagját, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu