DR. HANTOSI ISTVÁN (TISZA): Köszönöm, elnök úr, és ígérem, hogy nem fogom sokáig húzni az időt. Igazából képviselő asszony kérdése megfogott, bár ez a téma nem itt merült fel, hanem a T/200. számú törvényjavaslat tárgyalása során beszéltünk arról, hogy miért tartjuk fontosnak, hogy egy önálló Távirati Iroda működjön. Az, hogy most egy címen, egy épületben működnek, ez olyan adottság, amit 2015-ben a négy közszolgálati médiaszolgáltató összevonásával az előző Országgyűlések vagy Fidesz-KDNP-kormányok hoztak létre. Tehát most azért van egy címen, mert önök összevonták ezeket a cégeket.

Nem jellemző egyébként sem Közép-Kelet-Európára, sem Nyugat-Európára az a modell, hogy amennyiben egy állami tulajdonban lévő, vagy részben állami tulajdonban lévő nemzeti hírügynökség működik, akkor az egy szervezetben vagy egy gazdasági társaságban található a közmédiával. Tehát ez a V4-es tagállamokban, Közép-Kelet-Európában és Nyugat-Európában sem jellemző. Arról, hogy Magyarországon régiós szinten és európai szinten is egyedülállóan ezt miért hozták létre, igazából ön a képviselőtársait kérdezheti meg. Mi azt gondoljuk, hogy hatékonyabb az, ha az egyébként piaci ügyfeleket is kiszolgáló magyar hírügynökség ‑ hiszen alapvetően a teljes médiapiac a magyar hírügynökségtől tud információkat, tartalmakat vásárolni ‑ teljesen más tevékenységet végez, teljesen más tevékenységet lát el, mint maga a közszolgálati médiaszolgáltató.

Ilyen értelemben az MRTV Zrt. is ügyfele lesz tulajdonképpen az MTI-nek, ahogy az MTI-nek más ügyfelei is lesznek, akik tőle vásárolják a hírszolgáltatást. Ilyen értelemben egyébként ez egy funkcionális és szervezeti garancia is arra, hogy független a hírszolgáltatás, tehát a hírek közlése, az, amit Németh Balázs képviselő úr is említett, hogy a Nemzeti Közleménytárban közzé lehet tenni a különböző sajtóközleményeket, híreket, politikai eseményeket, az mindenki számára elérhető. Hogy ebből mit vesz át a közmédia ‑ nem tudom ‑ hírigazgatója, az már az ő szuverén döntése lesz.

Az előző rendszer úgy működött, hogy beolvasztották a hírigazgatóságba az MTI-t, és pont nem is valósult meg az a fajta függetlenség vagy önálló működés, hogy a hírügynökség igazából nem kommentál híreket, hanem közöl híreket, dokumentál híreket, míg bármelyik híradóban ez nem így van. Nem akarok visszaélni azzal, hogy én vagyok az utolsó most, és már nincs viszonválaszra lehetőség, úgyhogy majd egy másik vitában Németh képviselő úrral lefolytatjuk a vitát, hogy a hírolvasó fűzhet‑e kommentet, véleményt a hírhez. De alapvetően a hír mégis egy olyan műsorszám, amikor valamifajta felvezetéssel tálalnak, kereteznek híreket. Itt történik meg az, amit az egész ország látott, bár nem akarok belemenni a politizálásba most nagyon, hogy félre tud csúszni, hogy egy hírből hogyan lesz, mondjuk, álhír. De a nemzeti hírügynökség, az MTI egykori állománya is, bár nyilvánosságra kerültek azok az akták, amelyeket az MTI munkatársai megőriztek, és aztán közzé lett téve, hogy milyen utasításokat kaptak a hírek manipulálására, gyakorlatilag ezt a funkcióját többé-kevésbé őrizte.

Minden európai országban a működő hírügynökség, ahol állami tulajdon van, ahol nem állami tulajdon van, ott is úgy működnek, híreket kap, híreket ad, nem kommentál, nem értékel, míg a nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatónál valamilyen kontextusba helyezik a híreket. A mi célunk, és ezt nemcsak önöknek, nemcsak a saját képviselőiknek, hanem minden magyar állampolgárnak mondom, aki még esetleg itt van ezen a mai késő esti órán és követi a parlament ülését ‑ amiért ellenzéki képviselőtársaimmal szemben én nagyon hálás vagyok, hogy erre lehetőség van az online térben ‑, gyakorlatilag azt érdemes figyelni, hogy szereplési lehetőséget ad a közmédia a különböző politikai véleményeknek. Így jelenik meg az a fajta pluralizmus, ami tulajdonképpen a közszolgálati médiaszolgáltatónak feladata. Tehát az egyik híreket közöl objektíven, tehát nem nyúl bele, hanem a közleményeket hozza le, a másik pedig ebből válogat, és van egy szerkesztői szabadság, ami alapján eldönti, hogy mit szeretne az esti vagy a reggeli híradóban felhasználni. Ez a lényege.

Gazdasági szempontból nyilván felmerülhetnek kérdések, hogy akkor most ‑ nem tudom ‑ kell‑e két HR-igazgató vagy két jogi igazgató, de gyakorlatilag ez a kérdés. Ezt alaposan megfontoltuk, körbejártuk, és ezért is fogadtuk el a T/200. számú törvényjavaslatot, hogy a Távirati Iroda mint nemzeti hírügynökség teljesen függetlenül tudjon működni. Úgyhogy ennek mindössze ennyi oka van, és valószínűleg hamarosan már nem lesz közös címe és közös székhelye, tehát ezek a kérdések orvosolva lesznek.

Egyebekben nem kommentálnám a képviselőtársam ellenzék részéről tett véleményét, hiszen nem kapcsolódik a határozati javaslathoz. Azt hiszem, pont legutóbb elnök úr kérte, hogy ragaszkodjunk a tárgyhoz, és akkor én most megtisztelném ezzel minden kedves képviselőtársam ezen a kései órán, hogy akkor nem foglalkozom azzal, ami nem ide tartozik. Úgyhogy kérem, támogassák holnap a határozati javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)

(22.10)

Forrás: parlament.hu