TÓTHMAJOR BALÁZS (TISZA): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend után a Szentendrei-sziget helyzetéről szeretnék beszélni, egy olyan térségről, amely első látásra talán szerencsés helyzetben lévő, kiemelt agglomerációs területnek tűnik. Budapest közelsége és gyönyörű természeti adottságai miatt nagyon sokan választották az elmúlt évtizedekben otthonuknak. Ha azonban közelebbről megnézzük, egy sokkal összetettebb képet láthatunk.

A Szentendrei-sziget egyszerre agglomeráció és vidék, egyszerre lakóterület és kiemelt természeti érték, egyszerre gyorsan növekvő és infrastrukturálisan lemaradó térség. És van egy különleges adottsága, amely alapvetően meghatározza a jövőjét is: a Szentendrei-sziget alatt és környezetében található Magyarország egyik legjelentősebb ivóvízbázisa. Meghatározó szerepet tölt be a főváros és az agglomeráció több mint kétmillió lakosának ivóvízellátásában. A Fővárosi Vízművek kútjainak mintegy 70 százaléka kapcsolódik a szigethez.

A szigorú vízbázisvédelmi előírások jelentősen korlátozzák a gazdasági, ipari és mezőgazdasági fejlesztések lehetőségét, ezáltal a települések saját bevételeinek növelését is. Jelenleg a kitermelt és értékesített víz ellenértékének 1 százalékát kapják támogatásként az önkormányzatok, ez azonban önmagában nem jelent teljes körű kompenzációt. Más agglomerációs településekhez képest a szigeti önkormányzatok jóval szűkebb gazdasági lehetőségekkel bírnak, ráadásul a Budapest közelségéből fakadó, fejlett régiós besorolása miatt a felzárkóztatási forrásoktól is elesnek.

Közben a lakosság országos szinten is dinamikusan növekszik. 2015-25 között Pócsmegyer lakossága közel 40 százalékkal, Szigetmonostoré 20 százalékkal, Tahitótfalué 12 százalékkal és Kisoroszié is közel 10 százalékkal növekedett. Ez egyre nagyobb terhet jelent az utakra, a közművekre, az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokra. Pócsmegyer-Surányban például az utak közel 80 százaléka még mind a mai napig földút, és az önkormányzatnak körülbelül 15 milliós éves kerete van arra, hogy útfelújítást végezzen. Jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben elmaradtak azok a fejlesztések, amelyek követhették volna ezt a nagymértékű népességnövekedést. A hiányos csatornázottság és a nem megfelelő csapadékvíz-elvezetés pedig éppen a védendő vízbázis szempontjából jelent kiemelt kockázatot.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a Szentendrei-szigeten élők nem egyszerűen vízbázisvédő területen élnek, ez a sziget az ő otthonuk. Joguk van kiépített közművekhez, megfelelő egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz, és joguk van a megbízható közlekedéshez is, amely jól mutatja a térség kiszolgáltatottságát. A közel 14 ezer állandó lakosú, 56 négyzetkilométeres sziget egyetlen közúti kapcsolatát a Tildy Zoltán híd biztosítja Tahitótfalunál. A Duna itt egyszerre akadály és közlekedési lehetőség. A rév és a komp nem kényelmi vagy turisztikai szolgáltatás, hanem a mindennapi élet és a munkába járás része. Ugyanakkor, aki használta már ezeket az eszközöket, az láthatta, hogy itt is évtizedes lemaradásokkal küzdünk.

A szigeten hat működő rév és kompátkelő biztosítja a vízi összeköttetést. Ezek fenntartása és működtetése jelentős műszaki és finanszírozási kihívást jelent, amelyben az önkormányzatoknak kiemelt feladatuk van. Ha nem jár a rév, nehezebbé válik a munkába és iskolába járás, és meg kell találnunk azt a közösségi közlekedési alternatívát, amely pótolhatja ezt, mert ha mindenki autóba kényszerül, tovább nő a forgalom az egyetlen hídon, és tovább nő a forgalom a 11-es úton.

Mindez jól mutatja, hogy a Szentendrei-sziget problémáit nem lehet külön-külön kezelni. A vízbázisvédelem, a közlekedés, a népességnövekedés, a települési infrastruktúra egymással szorosan összefügg. Fejlett régióban helyezkedik el, ezért a felzárkóztatási forrásoktól elesik, kiemelt vízbázisvédelmi területen fekszik, ezért a gazdasági mozgástere elég szűk, közben gyorsan növekszik a lakosság, ezért utakra, közművekre, közlekedésre és közszolgáltatásra egyre többet kellene költeni.

Éppen ezért a Szentendrei-szigetnek egy szigetspecifikus fejlesztéspolitikára van szüksége, olyanra, amely egyszerre biztosítja az önkormányzatok számára a fejlődés lehetőségét, kezeli a közlekedés, a révek és kompok, a vízbázisvédelem és a települési infrastruktúra problémáit is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiból.)

Forrás: parlament.hu