ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 13. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Bodóczi István és dr. Csuzda Gábor jegyzők lesznek a segítségemre. Tisztelettel köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2003-ban nyilvánította november 3-át a magyar tudomány ünnepévé. Ezen a napon, 1825-ben ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Ezzel nem csupán egy intézmény létrejöttét segítette elő, hanem hitet tett amellett is, hogy a nemzet felemelkedésének egyik legfontosabb záloga a tudás. Ma, amikor a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára bicentenáriumára is emlékezünk, különösen fontos felidéznünk ezt az örökséget és számot vetnünk azzal, mit jelent a tudomány a ma és a jövő Magyarországa számára.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar tudósok munkássága évszázadok óta gazdagítja az egyetemes tudást. Nobel-díjasaink, egyetemeink és kutatóintézeteink eredményeire méltán lehetünk büszkék. Az eredmények azonban nemcsak büszkeségre adnak okot, hanem felelősséget is rónak ránk. Meg kell teremtenünk a feltételeket, amelyek között a tudomány tovább gyarapodhat, a kutatók kibontakozhatnak, a fiatal tehetségek pedig esélyt kaphatnak arra, hogy újabb felfedezésekkel gazdagítsák a világot. Bárány Róbert orvostudományi Nobel-díjas tudósunk gondolata ma is érvényes: „A kutató kötelessége, hogy a kutatás szellemét teljes energiájával átadja tanítványainak.” Meg kell becsülnünk az oktatókat és kutatókat, az egyetemeket és a tehetséggondozás műhelyeit, hiszen itt születhetnek meg azok a felismerések, amelyek a jövőbeni fejlődést megalapozzák. A tudomány nélkülözhetetlen a jövőnket meghatározó döntésekhez, legyen szó a mesterséges intelligenciáról, a környezet védelméről, vízkészleteink megőrzéséről vagy egészségügyi fejlesztésekről; felelős döntéseket csak megbízható tudásra alapozhatunk. A kutatók feladata, hogy a feltárt problémákra megoldást találjanak, a miénk, politikai döntéshozóké pedig, hogy eredményeiket hasznosítsuk.
A tudomány és a közélet együttműködése tehát elengedhetetlen és közérdek, hiszen a jövő kihívásaira csak a tudásra épülő döntések adhatnak felelős választ. Mindez a tudomány szabadságának biztosítása nélkül elképzelhetetlen. Gelencsér András, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője szerint „a tudomány évezredekkel ezelőtt határok nélkülivé, népek felettivé vált. Már akkor az emberiség közös szellemi terméke volt, amikor még gondolatban sem létezett a mai értelemben vett globalizáció.” Civilizációnk válságaira csak szabad gondolkodással, nyílt vitákkal és a tudományos eredmények kritikus vizsgálatával találhatunk válaszokat. E szabadság védelmében különleges felelőssége van a Magyar Tudományos Akadémiának, amely őrködik a kutatás és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a külső érdekektől való függetlensége felett. Az idei Jubileumi Tudományünnep mottója, a „Szabadság és tudomány”, éppen erre az összefüggésre irányítja a figyelmünket. A tudomány szabadságának védelme nem csupán a kutatók ügye. Annak biztosítéka, hogy a társadalom hiteles ismeretekre támaszkodhasson és a jövő kihívásaira megalapozott válaszokat adhasson.
Tisztelt Országgyűlés! E gondolatok jegyében tisztelettel köszöntöm a magyar tudomány jelenlegi és jövőbeni művelőit, kutatóit, oktatóit és támogatóit. Kívánom, hogy munkájukat továbbra is új felismerések, jelentős eredmények és a közösség javát szolgáló sikerek kísérjék. (Taps.)
Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirend szerint miniszterelnök úrnak lett volna napirend előtti felszólalása, de ez a mai napon elmarad. (Magyar Péter: Nem is lett volna! ‑ Zaj.) Nem marad el? Nem is lett volna? (Jelzésre:) Elnézést, miniszterelnök úr, a bejelentés szerint a napirendet úgy állítottuk össze, hogy lett volna, de most bejelentettem tisztelettel… (Magyar Péter: Ha van rá igény, akkor szívesen! ‑ Derültség a kormánypárt soraiban. ‑ Közbeszólás a kormánypárt soraiból: Három órában!) Erre tekintettel… (Magyar Péter: Szavaztassuk meg, hogy van‑e rá igény! ‑ Derültség a kormánypárt soraiban.) Nem, miniszterelnök úr, bejelentettem, hogy ma már nem szólal fel napirend előtt (Derültség.), úgyhogy folytatjuk a munkát. (Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Szórványos taps az ellenzék soraiban.) Ugyanilyen jókedvben folytatjuk a normál napirend előtti felszólalásokkal. (Derültség. Magyar Péter közbeszól.)
Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője (Magyar Péter: Óriási!), felszólalásának címe: „A vidék nevében”. Megadom a szót, ötperces időkeretben. Parancsoljon, frakcióvezető úr!
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés