Magyarországon az ügyészség váderedményessége az elmúlt években 99 százalékra emelkedett, vagyis a vádemeléssel érintett ügyek túlnyomó többsége elmarasztaló bírósági döntéssel végződik – derül ki az ügyészség működését vizsgáló Partizán-videóból.
A mutató ugyanakkor torzíthatja a valós képet, mivel
akkor is eredményesnek számít a vád, ha a bíróság több vádpont közül csupán egyben állapítja meg a vádlott bűnösségét.
Példaként Hagyó Miklós volt szocialista politikus ügyét említik, amelyben a súlyosabb vádak nem álltak meg, végül hivatali visszaélés miatt született felfüggesztett szabadságvesztés.
A korrigált váderedményesség is 90 százalék körüli, miközben a másodfokú bíróságok hétszer gyakrabban helyezik hatályon kívül a felmentő, mint a marasztaló ítéleteket. A bemutatott jogszociológiai kutatások alapján
a magasabb társadalmi státuszú vádlottakat nagyobb arányban mentik fel.
Nemzetközi összehasonlításban Németországban és Spanyolországban 80 százalék körüli, Oroszországban, Kínában és Japánban viszont 99 százalék feletti a váderedményesség. A videó szerint a kiugróan magas magyar arány felveti a bíróságok ügyészségtől való tényleges függetlenségének és az ártatlanság vélelme érvényesülésének kérdését, bár a magas mutató a körültekintő vádemelési gyakorlat eredménye is lehet.
A Partizán riportja az ügyészség szakmai és társadalmi megítélésének romlását elsősorban azzal magyarázza, hogy a szervezet szerintük az elmúlt években több jelentős politikai korrupciógyanús ügyben nem vagy csak késve lépett fel.
A problémák egyik lehetséges megoldásaként az ügyészség szervezeti reformját és az egyes ügyészek függetlenségének megerősítését jelöli meg. A Partizán szerint
az ügyészi függetlenség erősítése legalább olyan fontos, mint a vezető személyének megválasztása,
mert a büntető igazságszolgáltatásnak nemcsak a sikeres vádemeléseket, hanem a bűncselekménygyanús ügyek következetes kivizsgálását is biztosítania kell.