Az Európai Unió statisztikai hivatala a következő negyedszázadra közel egymilliós magyarországi népességcsökkenést vetít előre. Az Eurostat számításai szerint
Magyarország lakossága a 2025 eleji mintegy 9,6 millió főről 2050-re 8,6 millióra csökkenhet,
ami 986 ezer fős, 10,3 százalékos visszaesésnek felel meg.
Az előrejelzés alapján a népesség már 2037-ben kilencmillió alá süllyedhet. Az uniós tagállamok közül arányaiban Lettországban, Bulgáriában, Litvániában, Lengyelországban, Görögországban és Horvátországban várható ennél nagyobb népességcsökkenés.
A prognózis szerint a következő huszonöt évben Magyarországon évente átlagosan 73 ezer gyermek születhet, miközben a halálozások száma 130 ezer körül alakulhat.
Ez évente 57 ezer fős természetes fogyást jelentene,
amelyet a várhatóan pozitív, évi mintegy 17 ezres nemzetközi vándorlási egyenleg csak részben ellensúlyozna.
A helyzetet tovább súlyosbítja a korösszetétel változása. Az Eurostat számításai szerint a 15–64 évesek száma a teljes népességnél is gyorsabban csökkenhet, miközben az időskorúak aránya jelentősen emelkedik. A jelenlegi száz munkaképes korúra jutó 32 időskorú helyett 2050-re már 47 időskorúval kellene számolni. Ez az egészségügyi, nyugdíj- és szociális ellátórendszerek mellett a munkaerőpiacra is növekvő nyomást helyezhet.
A népességfogyás várhatóan jelentős regionális különbségekkel jár. Közép-Magyarországon, vagyis Budapesten és Pest megyében mintegy négyszázalékos csökkenést valószínűsítenek,
miközben a Dél-Dunántúl lakossága közel 19 százalékkal zsugorodhat.
A különbségek tovább növelhetik az egyes térségek közötti gazdasági eltéréseket, és különösen a kisebb településeken okozhatnak problémát az iskolák, egészségügyi intézmények és más közszolgáltatások fenntartásában.
A munkaképes népesség gyors fogyása hosszabb távon az adóbevételeket, a beruházási lehetőségeket és a termelékenység alakulását is befolyásolhatja.