Égő barikádok, könnygáz, vízágyúk, megrongált üzletek és tömeges rendőri intézkedések jellemezték a szombati európai tiltakozások egy részét, írja az Al Jazeera. Franciaország, Belgium, Olaszország és Portugália városaiban összesen több százezren tiltakoztak, miközben Albániában már ötödik napja tartottak a kormányellenes megmozdulások. A demonstrációk eltérő okokból kezdődtek, visszatérő követelés a megélhetési terhek csökkentése, a közszolgáltatások javítása és a fiatalok helyzetének rendezése.
Tüntetésből krízis
A legsúlyosabb a francia helyzet, ahol a középiskolások oktatási körülmények miatti tiltakozásaihoz szakszervezetek, egyetemisták, dolgozók és a korábbi sárgamellényesek is csatlakoztak. A francia belügyminisztérium szerint legalább 550 ezren vettek részt a szombati megmozdulásokon, a szervezők ennél magasabb részvételről beszéltek. A Guardian esti összesítésében már több mint 1200 őrizetbe vétel és 150 sérült rendőr szerepelt.
Párizsban a Köztársaság tér környékén maszkos tüntetők csaptak össze a rendőrökkel, akik könnygázt és vízágyúkat vetettek be. Lyonban megrongálták és felgyújtották a turisztikai iroda épületét, Marseille-ben pedig a városházánál és a kereskedelmi negyedben történtek erőszakos incidensek. Limoges-ban a 143 éves városháza égett porrá. Bordeaux-ban és más nagyvárosokban ugyancsak összecsapásokról érkeztek jelentések.
A demonstrációk hátterében több egymást erősítő probléma áll. A diákok a romló iskolai körülményekre és a tanárhiányra hivatkozva kezdtek tiltakozni, később azonban a magas élelmiszer- és üzemanyagárak, a bérek és nyugdíjak vásárlóereje, valamint a közszolgáltatások állapota került a követelések középpontjába. Emmanuel Macron elnök nyugalomra szólított fel, hangsúlyozva a békés tiltakozás jogát, ugyanakkor elítélte az erőszakot és a rongálást. A demonstrációk jelentős része békés maradt, az erőszakos incidensek azonban komoly politikai vitát váltottak ki.
Vízágyúk Belgiumban
A szomszédos Belgiumban szintén erőszakos összecsapások történtek. Brüsszelben több száz, többségében fiatal tüntető vonult utcára az oktatás drágulása és a felsőoktatás hozzáférhetőségét korlátozó reformok ellen. A Reuters szerint a tiltakozásokra részben a franciaországi megmozdulások is hatással voltak.
A belga fővárosban egyes demonstrálók tárgyakat dobáltak a rendőrökre és tüzeket gyújtottak, a rendőrség pedig könnygázzal és vízágyúkkal oszlatott. Liège városában ugyancsak vízágyúk bevetésére került sor. A belga tiltakozások egyik legfontosabb kérdése a tanulmányi költségek növekedése: a diákok attól tartanak, hogy a felsőoktatási változtatások különösen az alacsonyabb jövedelműeket sújthatják.
A belga és a francia tiltakozások között vannak hasonlóságok, de nem azonos szervezésű mozgalmakról van szó. Mindkét országban hangsúlyos a fiatalok elégedetlensége és az oktatáshoz való hozzáférés kérdése, miközben Franciaországban a tiltakozás már szélesebb gazdasági és társadalmi követelésekhez kapcsolódik.
Maszkos tüntetők és barikádok Milánóban
Olaszországban a megélhetési költségek emelkedése ellen szerveztek tüntetéseket, amelyek Milánóban és Bolognában is rendőri összecsapásokhoz vezettek. Milánó belvárosában, a Dóm tér közelében maszkos demonstrálók kövekkel dobálták meg a rendőröket, barikádokat emeltek és tüzeket gyújtottak. A rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be, az olasz sajtó sérültekről és előállításokról is beszámolt.
A tiltakozások középpontjában az emelkedő árak, az alacsony bérek és a lakosság vásárlóerejének romlása állt. A békés felvonulások mellett kisebb csoportok több helyen erőszakosan léptek fel a rendőrökkel szemben.
Albánia: mondjon le!
Albániában a megélhetési és oktatási problémák mellett közvetlen politikai követelések is megjelentek. Tiranában szombaton már ötödik napja tartottak az Edi Rama miniszterelnök lemondását követelő demonstrációk. A Reuters helyszíni tudósítása szerint több ezer fiatal gyűlt össze az oktatási minisztérium előtt, ahol maszkos tüntetők köveket dobáltak a rendőrökre, a hatóságok könnygázzal, hanggránátokkal és vízágyúkkal válaszoltak.
A tiltakozásokban egyre több középiskolás és egyetemista vesz részt. A fiatalok jobb oktatási körülményeket, több támogatást és munkalehetőséget követelnek, a szélesebb kormányellenes mozgalom pedig korrupcióval vádolja a Rama-kabinetet. A feszültséget fokozza egy vitatott tengerparti luxusberuházás is, amely Jared Kushnerhez, Donald Trump vejéhez kapcsolódik.
Az Euronews szerint az öt nap alatt 167 embert tartóztattak le, 132 rendőr megsérült, hét rendőrt felfüggesztettek a túlzott erőalkalmazás gyanúja miatt indított vizsgálatok idejére. A rendőrség gumilövedékeket is bevetett. Edi Rama elutasította a lemondására vonatkozó követeléseket, és politikai ellenfeleit vádolta az erőszak szításával.
Lakhatási tiltakozások Portugáliában
Portugáliában a szombati demonstrációk alapvetően békésen zajlottak. Lisszabonban több tízezren vonultak utcára a magas lakásárak, a drága albérletek, az alacsony fizetések és a nyugdíjak vásárlóerejének romlása miatt. A CGTP szakszervezeti szövetség által támogatott megmozduláson a résztvevők sátrakat is felállítottak a Rossio téren, így hívták fel a figyelmet a lakhatási problémákra.
Portugáliában 2017 óta több mint kétszeresére emelkedtek a lakásárak, az új bérleti szerződések díjai pedig majdnem hasonló mértékben drágultak – írta az Al Jazeera. A lakhatási költségek emelkedése különösen Lisszabonban és a nagyvárosokban okoz súlyos gondokat, ahol a helyi bérek sok esetben nem tartanak lépést az ingatlanpiaci áremelkedéssel.
A portugál kormány nem kíván pusztán az utcai nyomás hatására változtatni politikáján. A demonstrálók szerint ugyanakkor olyan társadalmi problémáról van szó, amelyre érdemi kormányzati választ kell adni.
Elégedetlen ifjúság
A társadalmi elégedetlenség több országban egyszerre vált látványossá. A magas megélhetési költségek, a lakhatási nehézségek, az oktatás problémái és a fiatalok bizonytalan kilátásai Franciaországtól Portugáliáig visszatérő témák. Albániában ehhez kormányellenes és korrupcióellenes követelések társulnak, Belgiumban pedig elsősorban az oktatási reformok váltottak ki tiltakozást. A zavargásokig fokozódó demonstrációk egymást gerjeszthetik akkor is, ha nem központilag szervezettek
Alberto Alemanno, a párizsi HEC üzleti iskola európai joggal és politikával foglalkozó professzora arról beszélt, hogy Franciaország a jelenlegi tiltakozások egyik központja, és már más országokban is megfigyelhetők hasonló mozgósítások. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: nem egységes nemzetközi mozgalomról van szó, hanem különböző nemzeti tiltakozásokról, amelyek mögött részben közös társadalmi problémák állnak.