Az orosz–ukrán háború egyik legjelentősebb, veszteségekkel kapcsolatos adatszivárgási ügye bontakozott ki november elején, miután a belarusz ellenzékhez kötődő Cyber Partisans BY és az ukránbarát Silent Crow hackercsoport bejelentette, hogy behatolt az orosz állami statisztikai hivatal, a Roszsztat informatikai rendszerébe, és mintegy 23 terabájtnyi adatot szerzett meg.
Eltérő számítások
A csoportok szerint a megszerzett állomány több mint 11 millió halotti anyakönyvi bejegyzést tartalmaz. Ezek alapján az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022. februári kezdete és 2026. augusztus vége között a Cyber Partisans 393 881, a Silent Crow pedig akár 450 100 háborúhoz köthető halálesetet azonosított.
A két szám közötti különbség az eltérő számítási módszerekből ered: a Silent Crow a közvetlen harci haláleseteken túl egyes nem harci katonai haláleseteket és bizonytalan besorolású eseteket is figyelembe vett.
A számok ezért nem tekinthetők azonos módszerrel megállapított, bizonyított katonai veszteségadatoknak.
A Roszsztat elismerte, hogy október 29. és november 1. között kibertámadások érték, de tagadta, hogy bizalmas adatok szivárogtak volna ki. Az amerikai Bloomberg hírügynökség a rendelkezésére bocsátott adatbázisban nem talált hamisításra utaló jeleket, és a korábbi orosz halálozási statisztikákkal is szoros egyezést állapított meg, ugyanakkor nem tudta véglegesen igazolni az állomány hitelességét.
A nemzetközi reakciókban egyszerre jelent meg a kiszivárgott adatok jelentőségének hangsúlyozása és a hitelességükkel kapcsolatos óvatosság.
A brit The Guardian saját elemzésében 412 576, a háborúhoz kifejezetten kapcsolódó halálesetet azonosított, míg a francia Le Monde közel 393 ezer halottról számolt be. Az ukrán Hromadske a Bloomberg vizsgálatát ismertetve hangsúlyozta, hogy a halálesetek nyilvántartásba vétele több hónapot is késhet, így a tényleges veszteség magasabb lehet.
A független orosz Novaja Gazeta Europe ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy
a hackerek számításaiba civilek és más konfliktusok áldozatai is bekerülhettek.
A BBC orosz szerkesztősége és a Mediazona november 6-ig 285 881 elesett orosz katonát azonosított név szerint, míg a Meduza és a Mediazona korábbi adatokon alapuló becslése 2025 végéig mintegy 352 ezer halottal számolt.
A német Deutsche Welle november 10-i interjújában Dmitrij Scsigelszkij, a Cyber Partisans képviselője elismerte, hogy a két hackercsoport eltérő kategóriákat vizsgált, és a végleges értékelést demográfusokra, statisztikusokra bízná.
A német n-tv-nek Juliana Semetovec, a csoport szóvivője ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a mintegy 390 ezres adatot minimumértéknek tekintik, és az ellenőrzéshez független újságíróknak is hozzáférést biztosítottak a nyers adatokhoz.
Bendarzsevszkij Anton, az orosz-ukrán háború és belpolitika szakértője 90 százalékos bizonyosságúnak nevezte a kiszivárgott adatokat.
Visszafogott orosz reakciók
Az oroszországi reakciók lényegesen visszafogottabbak, és elsősorban az adatszivárgás tényét vitatják. A Roszsztat hivatalos álláspontját az orosz Interfax november 5-én ismertette:
a hivatal szerint a kibertámadás valóban megtörtént,
de nem észleltek adatbázis-kompromittálódást vagy védett információk kiszivárgását. A támadás következményeit ugyanakkor a statisztikai adatszolgáltatási határidők meghosszabbítása és egyes informatikai rendszerek átmeneti elérhetetlensége is jelezte.
Az orosz Business FM-nek Alekszej Gorelkin, a Phishman információbiztonsági vállalat vezetője úgy értékelte, hogy a hackerek bejelentése akár kommunikációs akció is lehetett, míg Alekszej Rajevszkij, a Zecurion vezetője arra figyelmeztetett, hogy egy honlap feltörése önmagában nem bizonyítja a belső adatbázisok megszerzését.
A Kreml 2022 óta nem közöl átfogó hivatalos halálozási mérleget.
Egyelőre sem a pontos katonai halálozási szám, sem a kiszivárgott adatbázis teljes hitelessége nem tekinthető véglegesen bizonyítottnak.
Larry C. Johnson, aki korábbi CIA-elemzőből lett az orosz Sputnik, Izvesztyija és az orosz állami RIA Novosti hírügynökség rendszeres megszólalója, úgy kommentálta az ügyet:
„Megítélésem szerint ez az adatszivárgás a befolyásolási műveletek klasszikus ismertetőjegyeit viseli magán. Van egy ellenőrizhetetlen forrás, amelynek információit egy meghatározott ügy mellett elkötelezett közvetítő juttatja el a nyilvánossághoz. Az anyagot olyan sajtóorgánumokon keresztül teszik hitelessé, amelyekben az olvasók megbíznak. Éppen akkor kerül nyilvánosságra, amikor egy kellemetlen elemzés kezd egyre nagyobb figyelmet kapni. Ráadásul egy nagy, kerek számmal áll elő, amely még azelőtt lezárja a vitát, hogy bárki rákérdezne a fegyverzetre. Nem tudom bizonyítani, ki írta a forgatókönyvet. De láttam már elég ilyet ahhoz, hogy felismerjek egyet.
A következő kérdést szegezném mindenkinek, aki a Roszsztat számaival érvel: magyarázza meg, hogyan lehetséges, hogy egy hadsereg, amelyet az ellenség három-négyszeres tüzérségi fölényben tartott, amelynek nem volt válasza a siklóbombákra, és amely egészen a közelmúltig a drónhadviselésben is hátrányban volt, valahogyan mégis kevesebb embert veszített, mint az az oldal, amely a lövések túlnyomó többségét leadta. Ha erre nem tudsz válaszolni, egy hackercsoporttól származó táblázat sem fogja megadni helyetted a választ. (...) Ukrajna gyorsabb ütemben veszít embereket, mint Oroszország, mert Oroszországnak több ágyúja, több tüzérségi lövedéke, több bombája és a háború nagy részében több drónja is volt. Semmilyen mennyiségű ellopott adat nem változtatja meg a ballisztika törvényeit.”