KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Abszolút és relatív értelemben is érinti az alacsony jövedelmű kategóriákat a határozati javaslat. Abszolút értelemben abban az esetben, amelyről Béki Gabriella is beszélt, hogy az iskoláztatási támogatás bevezetése a szabadon felhasználható családi pótlék összegét csökkenti. Természetesen ez azt jelenti, hogy amíg iskoláskorú a gyerek, addig nem számíthatnak a családi pótlékra, mint szabadon elkölthető jövedelemre, illetve bevételre. Természetesen relatív értelemben is érinti őket, hiszen a tortát lehet újraszeletelni.

Ha a mi elgondolásaink szerint a 90 százalékot akarjuk előtérbe helyezni, akkor a 90 százalék részére ez a plusz 12 milliárd forint plusz 10 százalék reálérték-növekedést is hozhat. Tehát kvázi úgy tehető fel a kérdés, hogy akarjuk-e a most is részesülőket 12 százalék reálérték-növekedésben részesíteni, vagy pedig inkább azt mondjuk, hogy a legmagasabb tized, decilis jövedelmi kategóriákba esők részére is akarjuk biztosítani a családi pótlékot. Azt hiszem, szociális értelemben mindenféleképpen az előző megoldás a szerencsés.

(A jegyzői széket Mádai Péter helyett Kapronczi Mihály foglalja el.)

Ami pedig a jövedelemadó nagyságrendjét illeti, könnyen kiszámolható, hogy a bérből és fizetésből élők esetében, kétgyerekes, kétkeresős modell esetében 350 ezer forint/fő éves keresetig nem tudja igénybe venni az adókedvezményt a gyerekes család. Ez pedig azt jelenti, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a keresők 30-40 százaléka nem fogja tudni igénybe venni az adókedvezményt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu