BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülök annak, hogy Kovács László ismételten szólt, és így számunkra is világossá vált a Szocialista Párt álláspontja. Mert első hozzászólásában azt tapasztaltuk, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja érveit mondta el (Derültség és taps a Fidesz padsoraiban.), ugyanis világosan kifejtette a vajdasági magyarok iránt érzett felelősséget. Ebben, azt hiszem, el kell fogadnunk, hogy ők tudják, mi jó nekik, ne mi mondjuk meg, hogy számukra mi a kedvező; minden frakcióvezetőhöz eljuttatták az állásfoglalásukat.

A másik kérdés arra vonatkozott, hogy a háború közelsége milyen veszélyt jelent számunkra. Ezt a MIÉP úgy fogalmazta meg az álláspontjában, hogy a háború közelsége, valamint a garanciák ingatag volta - ezt fejtette ki Kovács László részletesebben, azzal, hogy bizonyos politikai garanciát elfogadott, de a katonai garanciák hiányát fejezte ki.

Az egyetlen kérdés, amiben eltérő az álláspontunk: a kötelezettségvállalás. Annyit hadd mondjak el, hogy ha valaki a NATO-ba való belépésünket támogatta, az nem automatikus, hogy ma ezt már úgy tekintse, mint egy kötelező érvényű szerződést. Hiszen ha ez már ránk vonatkozó kötelező érvényű nemzetközi szerződés lenne, mintegy NATO-tagként, akkor a garanciák kérdését sem kellene fölvetni, hiszen vonatkozna ránk. Tehát ebben a tekintetben igenis van még mérlegelési lehetőségünk.

Egyetértek azzal, hogy ebben a kérdésben felelősségtől áthatva ki-ki a saját álláspontja szerint igennel vagy nemmel tud nyilatkozni. Most úgy látom, hogy a szocialista frakcióval mi nem együtt szavazunk, mi a "nem" mellett vagyunk változatlanul.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu