BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt az elmúlt években több alkalommal módosította már a parlament. A most benyújtott törvényjavaslat összhangban van a jogrendszerünkben bekövetkezett változásokkal, valamint azokkal a társadalmi, gazdasági változásokkal, amelyek az elmúlt években bekövetkeztek. Ezek közül talán a legfontosabb a tavaszi választás, amelynek eredményeként megalakult a polgári kormány.

Örömmel hallottuk Varga Mihály államtitkár úr expozéjában, hogy a kormányprogrammal összhangban a kormány beterjeszti az első lakásvásárláshoz kapcsolódó kedvezményt. Örülünk annak, hogy a 35. életévét be nem töltött fiatalokat érinti elsősorban ez a kedvezmény, hiszen ők azok, akik még viszonylag szerény anyagi körülmények között alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és ők azok, akiknek ebből fakadóan a legnagyobb problémát okozza a lakásvásárlás és a családalapítás. Ez a kedvezmény, amennyiben elfogadásra kerül, számításaink szerint mintegy 60-70 ezer fiatalt érinthet. Ennek a költségvetési kihatása mintegy 2,5 milliárd forint.

Ez a kedvezmény lehetőséget nyújt arra, hogy ezek a fiatalok, akiknek a jövedelmi helyzete viszonylag szerény, lehetőleg hozzájuthassanak első lakásukhoz, és természetesen ez a kedvezmény elsősorban a kis értékű lakások vásárlását biztosítja.

A kedvezmény mellett természetesen szólnunk kell azokról az illetékemelkedésekről, illetéknövelésről, amelyek a törvényjavaslatban szerepelnek. Ilyenek például az államigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó illetékek, illetve a bírósági eljáráshoz kapcsolódó illeték.

Az emelésnél általában két célkitűzésnek kell egyidejűleg megvalósulnia; egyrészt annak, hogy a növekedés költségarányos legyen. Az elmúlt években voltak olyan eljárási illetékek, amelyek 1991 óta vagy 1993 óta nem változtak. Mindenképpen szükséges ezek emelése. Természetesen ez az emelés nem lehet akadálya annak, hogy valaki a jogait érvényesítse. Megnyugtató számunkra, hogy külön garanciát biztosít az illetéktörvény, illetve a külön törvények az illetékmentességre, költségmentességre.

A növekedés nemcsak az eljárási illetékeket érinti, hanem a gépjárműszerzési, -átírási illetéket is, amelynek mértéke 25 százalék. Ebből a bevételből a várható növekedés körülbelül 2 milliárd forint, amely számításaink szerint fele-fele arányban oszlik meg az állami költségvetés és az önkormányzatok között. Természetesen a jelenlegi szabályokat nem ez a törvény rögzíti, hanem a költségvetési törvény. Amennyiben ezen módosítás várható, akkor a költségvetési törvény vitája során kell ismét erre a témára visszatérnünk, magyarul arra, hogy az állami költségvetés és az önkormányzatok közötti illetékmegosztás változzon-e és ha igen, milyen arányban.

Végül szeretnék néhány szót szólni arról, hogy a főbb adó- és adó jellegű bevételek között az illeték milyen arányban szerepel - nem éri el a 2 százalékot sem. Évekre visszamenőleg ez az arány általában 1,4-1,7 százalék között mozog. Az 1998. évi várható arány - hasonlóan az 1997. évihez - 1,7 százalék, míg az 1999. évi várható emeléseket követően ez az arány továbbra is 1,7 százalék. Abszolút összegben természetesen ez nem kicsi összeg, hiszen az 1998. évi várható bevétel az illetékeknél mintegy 60 milliárd forint, míg a növekedést figyelembe véve az 1999. évi bevétel az illetékekből 65 milliárd forint körül várható.

Összegezve azokat a változásokat, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, figyelembe véve államtitkár úr expozéját is, kérjük és javasoljuk a törvénytervezet vitáját és elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu