SZABÓ FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatosan egy kis történelmi visszatekintést kell tennünk, ugyanis a Ház 1996. évi LV. törvénye egy nagyon kardinális kérdésben döntött. Az előzőekben a vadásztársadalomban is vitatott volt, hogy helyes-e ez a lépés vagy nem, de úgy tűnik, hogy az idő igazolta a törvényalkotókat, és a földtulajdonhoz kötött vadászati jog igenis helytállónak bizonyult.

Az elmúlt két év során nagyon sok anomália történt, és kezdve a tulajdonosi közösségek megalakulásával, folytatva a vadászterületek kijelölésével és azok hasznosításával, a törvény nagyon sok pontján látszódott, hogy bizonytalansági tényezők vannak. A minisztérium által benyújtásra került törvényjavaslatban látszódik azon alapvető problémák kiküszöbölése, amelyek a későbbiekben és a már eddig megnyilvánuló bírósági perek esetén is megjelentek mint anomáliák.

Visszatekintve azt kell mondanunk, hogy ott, ahol a tulajdonosok maguk gyakorolják a vadászati jogot, látszódik már, hogy nem rosszabb, sőt talán ki lehet jelenteni azt, hogy jobb a vadgazdálkodás, mint a megelőző időben. (Szabó Lukács tapsol.) Úgyhogy a legkardinálisabb kérdés, ami a vadászati jogot illeti, azt hiszem, hogy időtálló, helytálló. És miután a vadászterületek kijelölésével 1154 új vadászterület került kijelölésre - amiből 854 vadásztársasági működésben van -, itt örömteli az, hogy a vadászterületek 30 százalékának vadgazdálkodása tulajdonosi jogon történik. Azt mondom, hogy a tavalyi törvények figyelembevételével ez egy csodálatos helyzet, miután a földhivatalok mindannyiunk által ismert ügymenetéből adódóan nehézségekbe ütközött még maguknak a tulajdonigazolásoknak a beszerzése is.

Meg kell mondani, hogy elindult a rendszer, a törvény kisebb-nagyobb problémákkal működik, de a jelenlegi stádiumában a kerületi tervekkel és az üzemtervekkel folytatólagosan, azt hiszem, nagyon komoly és szakszerű vadgazdálkodás folytatható az elkövetkezendő időben. Meg szeretném említeni azt, hogy komoly lépések történtek a minisztérium részéről is az FM-hivatalok vadászati osztályának a megerősítésével, itt szakmai előrelépés történt, és azt hiszem, hogy sokkal közelebb kerül az irányítás a szakmához, a konkrét gyakorlati munkavégzéshez. Ki kell hangsúlyozni, hogy nem egyszerűen csak a vadászatról van szó, sőt, a vadászat a törvényben is az utolsó helyre került. Itt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, nagyon komoly nemzeti kincsünkről van szó, összekapcsolva ezt egy nagyon komoly idegenforgalommal, turizmussal, mert aki benne van a szakmában és vele él, az tudja, hogy ma már nemcsak a vadászatra korlátozódik ez. A külföldi vadászvendégek is már egyre többször családostól jönnek, komplex turisztikai lehetőségeket igényelnek.

Azt is örömmel kell jelentenem a tisztelt Háznak, hogy a tavalyi év anomáliái után az idei évben azért már látszódik, hogy visszajöttek a régi külföldi vendégeink, sőt újak is vannak a vadászat terén, és egyre inkább érdeklődnek új területekről is, konkrétan például spanyol részről, ami az előző években igazából nem nyilvánult meg. Tehát várakozással teli '97-es év után úgy értékelte a külföldi, környező vadásztársadalom, hogy továbbra is érdemes Magyarországra jönni, továbbra is híven folytatjuk az eddigi világhírű vadgazdálkodást, védjük a vadállományunkat, és kifejezetten jó kezekbe, a tulajdonosok kezébe került maga a gazdálkodás.

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az elkövetkezendő időkben - úgy, ahogy Szabó képviselőtársam a mezőgazdasági bizottság állásfoglalásában is mondotta - vannak még nyitott pontok ebben a törvényben és a végrehajtásában. A véleményem az, hogy magának a mezőgazdasági bizottságnak, ezen belül az ellenőrzési albizottságának folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a törvény végrehajtását. Látszódik a minisztérium erőfeszítése, hogy minél szakszerűbben oldja meg ennek a törvénynek a végrehajtását, és érződik a gyakorló társaságok munkájában is a hivatalok segítő szándéka, tehát minél jobb gazdálkodás folytatása.

A törvényjavaslatban egyértelműen előírtak bizonyos változtatásokat - ezt a törvény módosításával kapcsolatban az államtitkár úr nagyon precízen kifejtette, ezt nem is taglalom -, ezeket mindenképpen módosítani kell. De arra kérem a tisztelt Házat, hogy ezen túlmenően bármilyen jellegű módosítás alapvetően szakmai alapon történjen meg. Nagyon fontos, nagyon lényeges dolog, tehát maga a vadgazdálkodás egy nagyon hosszú távú gazdálkodási rendszer, a természetből nem kiragadható, tehát közösen elemezhető csak, és nem hasonlítható össze például a szarvasmarha-tenyésztéssel, mert a laikusok sokszor azt képzelik, hogy ugyanolyan tenyésztés. Ez a természetben, szabad ég alatt és csak sokkal nagyobb munkával, sokkal nagyobb odafigyeléssel folytatható azon a szinten, ahogy mi ezt hosszú évtizedeken keresztül végeztük.

Még egyszer: nagyon lényeges kérdésnek tartom, hogy csak ez a szakszerűség az, ami versenyképessé teszi Magyarországot. Sajnálatos módon Közép-Európában a környező országokban sokkal olcsóbb, sokkal kedvezőbb lehetőségek vannak, de örömmel mondhatom, hogy ennek ellenére mégis bennünket választanak ezek a külföldi vadászok, mert van több évszázados vadászkultúránk, van egy világhírű vadállományunk, és ezt mindenképpen óvni, félteni és védeni kell. Ez pillanatnyilag nagyon jó irányba halad, és a tulajdonosok érdekével ez teljesen egybecseng, összefügg.

Még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, az 1996-ban alkotott LV. törvény helytálló, bármely további, a most beterjesztetten kívüli módosítást csak szakmai alapon tartok elképzelhetőnek az elkövetkezendő időben. Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps.)

(18.00)

Forrás: parlament.hu