DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/205. számon benyújtott törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról az eddigi bizottsági viták tanúsága szerint nem osztja meg az Országgyűlésben helyet foglaló pártokat, mint ahogy már Helmeczy kollégám is és a Szocialista Párt vezérszónoka is jelezte.

Legfontosabb rendelkezései a tanúvédelem szabályainak és a fedett nyomozó intézményének hatályba léptetését és ezek bizonyos fokú módosítását és finomítását célozzák. Ezek az intézmények már a korábbi kormány büntetőeljárási törekvéseinek vitájakor elnyerték a pártok és jogpolitikusok egyetértését, és elvi szintű szembenállás ezek kapcsán feltehetőleg most sem fog megjelenni.

A Független Kisgazdapárt nevében én is a támogatásunkról szeretném biztosítani a kormányt javaslata megvalósításánál. E két intézmény bevezetése különösen a bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítése és elkövetőik elítélése körében kap fontosságot. És a bűnszervezetekbe tömörült elkövetők az összbűnözésen belül egyrészt a bűncselekmények arányait tekintve, másrészt a bűncselekmények súlyosabb válfajainak terjedésében az élen járnak.

Itt engedjék meg, hogy fenntartásomat jelezzem a bűncselekmények, a bűnözés súlyosbodásáról azokat a statisztikai adatokat illetően, amelyeket Vastagh Pál képviselő úr az előbb előttünk és a televízió nyilvánossága előtt mondott, tudniillik ő olyan adatokat emelt ki, amelyekből úgy tűnt, hogy stagnálnak vagy bizonyos esetben javulnak a bűnözési mutatók. Hadd jelezzem, hogy sok szempontból, azt hiszem, a társadalom látja jól, hogy súlyosbodik a bűnözés Magyarországon. Csak példát mondok: 58 ezer elítélt volt '91-ben - ugyanazokból az adatokból dolgozom, mint Vastagh képviselő úr -, ehhez képest '97-ben 80 ezer volt az elítéltek száma, tehát alaposan megemelkedett. Ugyanígy '91-ben 25 ezer elkövető volt elítélve vagyon elleni bűncselekményért, ezzel szemben '97-ben már 40 ezer; több mint 50 százalékos az emelkedés.

Ugyanígy hadd mondjam el, hogy a halmazati bűncselekmények esetén alaposan megnőtt az elítéltek számán belül a halmozott, tehát a többszörös elkövetés miatt elítéltek aránya. Ugyanígy meglepett - ahogy jelezte Vastagh képviselő úr -, hogy a bűntettek, tehát a súlyosabb bűntettek és a vétségek aránya az összbűnözésen belül változatlan, tudniillik egyértelműen kimutatja az Igazságügyi Minisztérium által nyáron készített statisztika, hogy alaposan megemelkedett a bűntettek aránya és száma a vétségekhez képest.

Azt hiszem, ezt fontos látni; tényleg súlyosbodik az összbűnözés Magyarországon, tudniillik az egész büntető törvénykezésnek és a törvénycsomagnak az az alapvető célja, hogy erre reagáljon. Ezért én fontosnak találtam, hogy figyelmeztessek arra: a statisztikák mutatják ezt a növekedést, a bűncselekmények szerkezetén belül a rosszabbodást és a bűnözés arányának a növekedését.

Ezen belül a szervezettség következtében a szervezett bűnözések leleplezése és különösen elítélése - a bizonyítékok eltüntetése és a tanúk megfélemlítése miatt - a legtöbbször nagy nehézségekbe ütközött és ütközik ma is. Ennek fényében válik érthetővé, hogy mind a fedett nyomozó intézménye, mind a tanúvédelem szabályainak megteremtése révén súlyos csapásokat lehet mérni majd a jövőben a szervezett bűnbandákra, és ezzel leleplezésük mellett a bírói elítélésükhöz is megteremtődik a lehetőség.

Ki kell emelni, hogy a két intézmény segítségével a bűnszervezethez tartozás mint tényállási elem bizonyítása is lehetővé válik a jövőben. Feltehetőleg az itteni probléma is belejátszott abba, hogy noha 1997 őszétől már a bűnszervezethez tartozás ténye önmagában is büntetendő cselekmény volt, ténylegesen máig nem történt e tényállás alapján elítélés, tudniillik a nehéz bizonyítás eleve - úgy lehet mondani - elriasztotta a rendőri és az ügyészi szervezetet ez alapján a bíróság elé állítástól. Pedig az információ szerint a szervezett bűnbandák kiterjedéséről és több ezres tagságukról a rendőri szervek és a biztonsági szolgálatok viszonylag pontos képpel rendelkeznek már ma is. Mindenesetre mostantól fogva jobb alappal reménykedhetünk abban, hogy a két új intézmény segítségével a rendőri szervek jobban lesújthatnak a bűnbandákra, és a bizonyíthatatlanságtól való félelem nem riasztja vissza az ügyészi szerveket a bűnszervezetekhez tartozók bíróság elé állításától.

Itt szeretném megjegyezni, hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint még mindig maradt néhány következetlenség a bűnszervezeteken keresztüli, a bűnszervezeteken belüli bűnözéssel szembeni fellépés terén. Például miközben egy sor bűncselekmény elkövetése esetén a bűnszervezethez tartozás ténye súlyosbító körülménynek minősül majd a mostani módosítások után, addig a legsúlyosabb bűncselekmény, az emberölés terén ez még mindig értékelés nélkül marad. Megítélésünk szerint a közeljövőben sort kell arra is keríteni, hogy a bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölést önálló minősített esetként formulázzuk meg, sőt ezzel kapcsolatban fel szeretném vetni, hogy a bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölésnél a társadalomra való veszélyesség miatt, ha azt más körülmény is minősített esetté teszi, akkor a jelenlegi alternatívát is az életfogytig tartó szabadságvesztés mellett - vagyis a határozott ideig tartó szabadságvesztést is - célszerűnek látszik megszüntetni a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint.

(11.40)

Csak magyarázatként jelzem, hogy ezt a módosítást azért nem tudtuk most még beterjeszteni, mert az alapul fekvő törvényjavaslat - a büntető jogszabályokra vonatkozó - nem nyitotta meg a módosítás lehetőségét, de a közeljövőben szeretnénk ehhez a módosítási javaslatunkhoz megnyerni a minisztériumot és a koalíciós partnereket.

Visszatérve az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, én is az 50. §-ban rejlő szabályozás fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Ez a szakasz a szabadságvesztés megkezdése elhalasztásának lehetőségét szabályozza, és az elmúlt hónapokban az általános társadalmi felháborodást kiváltó esetek e téren mutatják ennek a fontosságát. A tárgyalásról bilincsbe verve rögtön börtönbe szállított Stadler József után a bankár-pénzügyi körök és médiáik által támogatott bankárelítéltek hirtelen támadt betegségeikre hivatkozva véglegesen szabadlábon látszottak maradni, és csak az igazságügy-miniszter asszony különlegesen bátor kiállása tette lehetővé, hogy a törvény előtti egyenlőség érvényesüljön ezen a téren, és az elítélt bankárok megkezdjék a börtönbüntetésüket.

Az új fejlemények kapcsán itt jegyzem meg: bízom benne, hogy a miniszter asszony megőrzi ezt a politikai bátorságát, és nem fogja ellátni ellenjegyzéssel (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.), nem fogja ellenjegyzéssel megerősíteni az államfő most hozott döntését. (Szórványos taps az FKGP soraiban.) Hadd jelezzem ezzel kapcsolatban, hogy a kegyelmezési jog, amire ennek kapcsán mindenképpen ki kell térni, az abszolút monarchiák idejéből maradt fenn, és kimutatható, hogy a modern jogállamokban ez a korábban teljes mértékben kötetlen kegyelmezési jog egyre inkább kivételes, mint a jogbiztonságot tulajdonképpen sértő intézmény egyre jobban visszavonul, szimbolikussá és kisebb jelentőségűvé válik. Azt hiszem, ezen ügy kapcsán felmerül: végig kell gondolni majd a kegyelmezési jognak, mondom, alkotmányjogilag az abszolút monarchiák idejéből fennmaradt intézményét, amely a modern jogállamban egyre inkább veszít a jelentőségéből, és a jogbiztonság, a kiszámítható biztonság érdekében a törvényekben kell értékelni azokat a mozzanatokat, amelyek az egyes ítéletekben teret nyernek, és utána azoknak végrehajthatóknak kell lenniük.

Természetesen szomorú dolog - itt hadd térjek ki erre is - a magyar demokráciára nézve, hogy elégséges médiatámogatással rendelkező, befolyásos elítéltekkel szemben politikai bátorságra van szükség az ő börtönbe zárásukhoz. Mindenesetre a most tervezett módosítások e téren csökkentik az ügyvédi trükkök segítségével történő börtönbüntetés alóli kibúvás lehetőségét. A korábban elfogadott büntetőeljárási kódex 591. §-a ugyanis még úgy rendelkezett, hogy az elítélt fekvőbeteg-gyógyintézet, -rendelőintézet, -gondozóintézet által kiállított orvosi bizonyítvánnyal is igazolhatta, hogy betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti. Hogy az ilyen igazolás milyen értékű volt, arra adomaként hadd mondjam el az előzőekben megemlített bankárelítéltek egyikét, Kunos urat, aki komolyan meghökkent néhány héttel ezelőtt, amikor egy újságíró súlyos, életveszélyes betegsége iránt érdeklődött, és zavarában makkegészségesnek mondta magát, nem tudva arról, hogy ügyvédje már benyújtott egy ilyen igazolást a szabadlábon maradása érdekében.

A mostani módosítás kizárja a jövőben az ilyen visszaélések lehetőségét, és kizárólag az igazságügyi orvosszakértőkre bízza az elítélt ilyen irányú kérelmének igazolását, másrészt a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Igazgatóság véleményétől teszi függővé döntését, tudniillik, hogy van-e olyan intézmény, amely tudja azt a bizonyos betegségét, amely valóban létezik, kezelni.

Összegezve az eddig elmondottakat: a Független Kisgazdapárt nevében támogatásunkról szeretném biztosítani a kormány törvényjavaslatát. Szeretném kiemelni azonban azt a véleményünket is, hogy az új büntetőeljárási kódexnek, az 1998. évi XIX. törvénynek a jelen javaslattal nem érintett részei - amelyeket még a korábbi, szociálliberális kormány dolgozott ki - döntően azon az előfeltevésen nyugszanak, hogy az ügyészség a kormány alárendeltségébe kerül. E törvény 2000. január 1-je utáni hatálybalépése az ügyészt teszi a büntető igazságszolgáltatás és a büntetőpolitika központi alakjává. Ezért a Független Kisgazdapártot aggodalommal tölti el az a véleménymódosulás, amelyet a szabaddemokraták és a szocialisták is kifejeznek ezen a téren. Megítélésünk szerint a közeljövőben újra kell gondolni a büntetőeljárási kódex átfogóbb részeit is, ha az ügyészség kormány alá kerülését célzó alkotmánymódosítás és az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatok megbuknak a szociálliberálisok ellenállása miatt. Már a kormány mostani büntetőeljárási módosítási javaslatának támogatásánál szeretnénk jelezni ezt a problémát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu