DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem szeretnék minden egyes hozzászólásra reagálni, de vannak olyan szakmai érvek, amelyekről mindenféleképpen el kell mondani a saját véleményemet is. El kell mondanom a szakmai véleményemet azért, mert megismertem másokét, és úgy gondolom, hogy a részletes vita előtt az lenne a korrekt, ha ők is megismernék egy-egy szakmai indokát az írott jogszabály mögöttes szövegének.

Legelőször is Hack Péter úrnak szeretnék néhány dolgot üzenni. Tudom, hogy nincs jelen, de úgy gondolom, hogy a jegyzőkönyvből pontosan meg fogja ismerni az általam elmondottakat.

Felvetette azt, hogy az üzletbezárások a kábítószer miatt gyakorlatilag kizárólag a diszkókra vonatkozzanak, hiszen jelen pillanatban ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezt valamennyien tapasztalták már, akiknek olyan korú fiatal gyermekeik vannak, akik betévedtek ilyen diszkókba, és gyakran megkínálták őket kábítószerrel, sok esetben a tudtuk nélkül kábítószeres üdítőitalt vagy más szeszes italt adtak át nekik azzal az egyértelmű céllal, hogy rászokjanak a kábítószerre.

Én azonban azt gondolom, hogy a szervezett bűnözésben résztvevőket - és itt nem volt vita afelől, hogy akik a kábítószerrel kereskednek, azok a szervezett bűnözéshez tartoznak... (Dr. Kóródi Mária: A fogyasztók vagy a kereskedők?) - a szervezett bűnözésnél kereskedőkről beszélek -, azok egyértelműen nem buta emberek. Nem buta emberek, és ha ma kitiltjuk őket a diszkókból, akkor holnap valami más területet keresnek. Milyen terület jó nekik? Jó az a terület, ahol sok ember fordul meg, ahol üzletszerűen megfordulhatnak és lehet vásárolni, és ennek megfelelően... - kérem szépen, a jelenlegi európai gyakorlatban csomagküldő szolgálatok is alakultak kifejezetten kábítószer-kereskedésre és -szétküldésre!

Elhangzott Hegyi Gyula képviselő úrtól, hogy nem szabad naponta törvényeket módosítani. Az az igazán jó törvény, ami hosszú távra szól. Azt hiszem, hogy ez a törvény nem a mának szól, hanem hosszú távra kell berendezkednünk, hiszen a jövő évezred elejének egyik nagy kihívása épp a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-fogyasztás lesz, és előre kell tekintenie. Azon is gondolkodtunk, hogy valamilyen módon kiterjesszük az interneten ilyen tevékenységre felhívó és ilyen tevékenységet kifejtőkre is, de sajnos nem találtunk rá példát, és nem tudtuk ezt megoldani. Azt hiszem tehát, hogy ha nem szabályozzuk le az üzleti területeket, akkor a későbbiekben - holnap, holnapután - ismételten törvényt kell módosítani.

Tévedésnek ítélem meg Hack Péter úr azon állítását, hogy nincsenek benne olyan garanciák, hogy a tévedés után valamilyen reputáció, helyreállítás legyen. Ha megtekintjük bármelyik törvényt, amely anyagi dolgokkal foglalkozik, nem hiszem, hogy ott vannak ezek szabályozva. Hisz ha valakit tévedésből őrizetbe vesznek, ha valaki ellen tévedésen alapulóan büntetőeljárást indítanak, annak a reputációja nem a büntető törvénykönyvben van! Megvan az általános jogi lehetőség - de azt mondja, hogy itt nincs, csak azzal szemben, aki ellen az eljárás folyt? Én úgy gondolom, hogy a harmadik személy kártalanítása is benne van ebben a kérdésben, és ezek minden további nélkül érvényesíthetők az eljáráson kívül. Tehát semmi nem zárja ki azt, hogy ha valakit kár ér ebben az eljárásban, az megfelelő módon kártérítést kapjon.

A jegyzők értesítési kötelezettségét evidenciának tartjuk. Igen, ha a jegyzőnek egyszer határozatot kell hoznia valamely helyiség bezárásáról, és a bíróság a későbbiekben ezt nem tartja fenn vagy nem dönt erről, akkor igen, ez evidencia, hogy értesíteni kell azt, hogy mi történjen ezzel az üzlettel. Nem lehet örök érvényű egy ilyen időszakos bezárás!

Az is felmerült, hogy a jegyző miért nem mérlegelhet több tekintetben. Megítélésünk szerint azért nem mérlegelhet ott, ahol már a szervezett bűnözés nyilvánvalóan jelen van, hogy az életét ne kockáztassa egy-egy ilyen döntésnél.

A rendőrök, akik esküjükhöz híven itt akár az életük kockáztatásával is döntenek, jelen pillanatban átvállalják a veszélyhelyzetet a jegyzőtől. De a jegyző egyben törvényességi garancia is, hisz fel tudja hívni a rendőrhatóságok figyelmét azokra az esetleges tévedésekre, azokra az esetleges jogsértésekre, amelyeket nem vettek kellő mértékig figyelembe.

Az adatvédelmi törvényi résznél volt még ellentét. Úgy hiszem, hogy kellő alapossággal készítettük elő, hisz az adatvédelmi biztos véleményét is kikértük, és végeredményben az adatvédelmi biztos nem találta ezeket a jogszabályokat törvényellenesnek. Nem találta, hisz a rendőrségi törvény a titkosszolgálati eszközök, módszerek alkalmazásáról korábban már szólt. Ezek az anyagok ennek keretében minden további nélkül beszerezhetők lehetnek. Itt csak egyetlenegy ellenfelünk van: az idő. És sok esetben ennek az időnek jelentősége van: elfogjuk-e az elkövetőt vagy nem fogjuk el a szervezett bűnözésnél; a nemzetközi kötelezettségeknek eleget tudunk tenni vagy nem tudunk eleget tenni. Ezt kíséreltük meg ezzel a paragrafussal kivédeni. Hangsúlyozni szeretném, hogy az adatvédelmi biztos nem találta törvénysértőnek ezt a megoldást.

És ha már arról beszélünk, hogy ha a törvény keretein belül félreértelmezik, rosszul alkalmazzák a rendőrök vagy szándékosan alkalmazzák rosszul, akkor visszaélhetnek ezzel a fegyverrel. Az, hogy ha valaki véletlenül rosszul alkalmazza vagy téved, ez természetesen mindenkinek a joga. De azt, hogy ezt szándékosan visszaélésre fogják használni (Dr. Kóródi Mária: Csak lehetőség!), ezt szeretném a rendőrök becsületes táborára való hivatkozással visszautasítani! Hiszen ha a lehetőségekről beszélünk: fegyver van a rendőr oldalán, akkor a fegyverrel is visszaélhet (Dr. Kóródi Mária: Azért van szabályozva!); olyan egyéb jogosítványai vannak, hogy őrizetbe vehet embert, azzal is visszaélhet, előzetes letartóztatásba helyezhet. (Dr. Kóródi Mária: Szabályozva van, így van!) Azt gondolom, hogy ez nem egy olyan szabályozás, amely azt gyanítja, hogy itt bárki valamilyen hátsó gondolattal próbált meg valamit megvalósítani.

Fölmerült az - és azt gondolom, ez már Kóródi Mária képviselő asszony felszólalásában volt -, hogy az ellenőrzés és a garanciális jogok nem kellően megalapozottak. Szintén úgy hiszem, hogy rendkívül korrekt a viszonyunk, és a jogi álláspontunkat mindig ismertettük, ezért szeretném itt is elmondani a saját álláspontomat. Azt gondolom, hogy egyetlenegy ellenőrzési kérdésben sem csökkentettük semmilyen más törvény korlátjait, ez egyetlenegy garanciális rendszert nem érintett, és nem szüntettünk meg ilyent. Tehát azt hiszem, hogy miután ilyen megszüntetés nem volt az általános garanciák fölött, az általános megelőzésbe ugyanúgy belefér ez a törvény, mint bármely más törvény. (Dr. Kóródi Mária: Hogy lesz benne?)

A képviselő asszony mondta, hogy akik helytelenül viselkednek, azoknak félniük kell. Azt gondolom, hogy ez így nem igaz. Viszont azt szeretnénk, hogy akik törvénytelenül viselkednek és valamely törvényt megsértik, igenis féljenek a törvénynek azon szakaszaitól és azon szankcióitól, amelyeket a törvény rájuk róna! Itt szeretném hangsúlyozni, hogy 1789 óta, a francia forradalom óta a nullum crimen sine lege elve továbbra is él, és senki nem kérdőjelezte meg. Tehát továbbra is azt mondjuk, hogy nincs bűncselekmény törvény nélkül, és csak azokat a bűncselekményeket kívánjuk szankcionálni, amelyek valamilyen törvényben megszülettek és valamilyen törvényben megfogalmazódtak.

Több esetben elhangzott, hogy mi a szabadság. Azt gondolom, hogy a szabadság nem más, mint a jogok és a kötelezettségek harmonizációja. Az adott pillanat, az adott viszonyok határozzák meg egy társadalomban, amikor a parlamentjük dönt, hogy ezen jogoknak és kötelezettségeknek hol van a határuk. De a kötelezettségeket is tartalmazza a szabadság! Nincs valódi szabadság kötelezettségek nélkül - és semmilyen önkényességre nem gondoltunk.

Elhangzott egy hozzászólás, amely a külföldiekre helyezte a fő hangsúlyt. Úgy hiszem, ez az európai uniós elvárások ismerete nélkül történt meg, mert itt az hangsúlyozódott ki, hogy ez a külföldiek ellen szól - nem, kérem, ez nem szól a külföldiek ellen!

(13.40)

Magyarország továbbra is szeretettel várja azokat a külföldieket, akik jogszerűen érkeznek hazánkba, a jog betartásával tartózkodnak hazánkban. Azonban van egész Európában - s az Európa Tanács jegyzőkönyveit is el lehet olvasni - egy félelem attól, hogy törvénytelenül, megélhetési alap nélkül érkeznek emberek, bűncselekményből tartják fenn magukat, s azt se tudjuk, kicsodák, hisz semmiféle okmányuk, útlevelük nincsen. Ezeket a külföldieket tartjuk nemkívánatosnak, s szeretnénk, hogy amennyiben tudomásunkra jut, ezek a külföldiek zárt területen tartózkodjanak Magyarországon. Elhangzott, hogy erre nincs európai példa: van rá európai példa, ne menjünk messzebb, csak Ausztriáig. Szinte teljes egészében azonos Ausztriáéval a jogtalanul az országban tartózkodó külföldiekre vonatkozó törvényi rendelkezés.

Bizonyos mértékben az is elhangzott - nagyon óvatosan fogalmazva -, hogy a törvény ezen idegenrendészeti része gyakorlatilag a fasizálódás felé mutat. Olyan méltatlannak tartom ezt a gondolattársítást, hogy egyáltalán nem is kívánok vele foglalkozni. Azt hiszem, a törvények érvényesítése azokra vonatkozik, akik Magyarország határait átlépték, akik Magyarország határain belül tartózkodnak, függetlenül attól, hogy magyar állampolgárok vagy pedig más nemzet állampolgárai. És vannak a menekültek: igen, azoknak a menekülteknek továbbra is szándékozunk segítséget adni, akiket politikai nézeteikért üldöznek egy országban, s azoknak is, akik a genfi menekültügyi egyezmény hatálya alá tartoznak.

Végezetül szeretnék néhány szót szólni arról, hogy valamennyien egyetértünk azzal, vissza kell szorítani a bűnözést; abban nem értünk egyet, hogy milyen eszközökkel, milyen módszerekkel. Egy egészen biztos: csak a szavak erejével ezt nem fogjuk tudni megtenni, tehát meg kell találnunk azt a közös eszközrendszert, amely alkalmas erre. A cél közös, s azt gondolom, konszenzusra lehet jutni abban is, hogy milyen eszközöket alkalmazzunk erre.

Szintén Bauer Tamás képviselő úrtól hangzott el, hogy nem volt egyeztetés: az egyeztetésre törekvés a kormány oldaláról megvolt, hisz meghívtuk az ellenzéki képviselőcsoportok vezetőit is, hogy jöjjenek el egyeztetni. Sajnálatos módon ezt az egyeztetési felhívást nem fogadták el, nem jelentek meg - ezt többször megismételtük. Csak akkor lehet egyeztetni a benyújtás előtt, ha erre mind a két fél fogadókész. Mi továbbra is készek vagyunk arra, hogy egyeztessünk, amennyiben erre megfelelő módon lehetőséget kapunk.

Szóba került Mécs Imre képviselő úr felszólalásában egy amerikai példa - ezt New York-i példának emlegetik -, amit tanulmányoz a magyar Belügyminisztérium, sőt, közvélemény-kutatást is tartottunk ezekben a kérdésekben, hogy az állampolgárok hogyan fogadnák a nulla tolerancia rendszernek nevezett módszert - eléggé kétes a magyar megítélése. Hozzá kell tegyem, hogy ez lényegesen szigorúbb feltételeket támaszt, mint ezen jelenleg benyújtott törvényjavaslat bármelyik része. Az Európa Parlament is tárgyalta ezt a módszert, sőt az európai uniós tagállamok egyes parlamentjei is, ezen viták jegyzőkönyvei rendelkezésünkre állnak. Sajnos, Magyarországon egy az egyben bevezetni sem az anyagi eszközök, sem a jogrend jelenlegi felépítése miatt nem lehet, s nem is szándékozunk, azonban a hasznos elemeket a későbbiekben ki szeretnénk ebből emelni, és meg szeretnék valósítani, hogy minél alacsonyabb legyen a bűnözési színvonal Magyarországon.

A megtévedt rendőrök Mécs úr hozzászólásában is szóba kerültek, valami olyan összetételben, hogy kvázi egy ördögi kör alakulhat ki, ha szigorítunk. Az ördögi kör lényege az, hogy a megtévedt emberek anyagi előnyhöz jutnak, ezt követően mintegy tovább gerjesztik a bűnözést. Azt szeretném elmondani - s rendőreink védelmében, becsületességük érdekében kiállni -, hogy nem tapasztaljuk ezt! Bízom a magyar rendőrségben. Valóban vannak köztük megtévedtek, de azok már nem rendőrök, ahogy megtudjuk, azokat eltávolítjuk a testületből soron kívül. Azt hiszem, hogy a megoldás mégis az, hogy bízzunk a rendőrökben (Dr. Kiss Gábor közbeszólása.),s becsületességüket tartjuk meg. Azt kell erősíteni, amit Mécs úr is elmondott: az erkölcsöt, az erkölcsöt szóval, ideológiával és törvényekkel.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, valamint az SZDSZ padsoraiban is tapsol néhány képviselő.)

Forrás: parlament.hu