FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is Surján képviselő úr mondandójához szeretnék hozzászólni, aki elmondta, hogy kettősség jellemzi az ellenzéki véleményeket: egyszer azt mondjuk, hogy nincsenek szankciók, máskor pedig azt mondjuk, hogy sok a szankció.

(A jegyzői széket dr. Szabó Erika foglalja el.)

Úgy érzem, hogy ez a kettősség ebben a törvényjavaslatban több ponton is benne van. Volt egy korábbi országgyűlési határozati javaslat, és most van egy tervezet. Ez maga egy kettősség, mert most egészen más indokokkal és szankciókkal tervezi a kormány ezt a támogatást megalapozni. Tehát már itt van egy kettősség.

A másik: van a kormánypárti képviselők véleményét tekintve is egy kettősség, mert igaz, hogy korábban, de Kósa képviselő úr is és most is több képviselő úr is nagyon komolyan azt mondta, most végre érvényt fognak szerezni annak, hogy a gyerekek iskolába menjenek. Hangsúlyozom: ilyen érvényszerzési szándék korábban is volt, csak önök arra azt mondták, hogy úgy se fizetik meg ezt a büntetést, tehát az nem jó érvényszerzés. Most önök mást javasolnak.

Érdekes a másik vélemény ebben a kérdésben, amit leginkább dr. Horváth János fogalmazott meg, aki nagyon meleg szavakkal egy pozitív kicsengésű ösztönzési oldalt említett meg. Neki azt ajánlanám, hogy nézze meg, mi van leírva a 17. §-ban. Itt négy bekezdésen keresztül vázolja a kormány, hogy milyen szankciókat fog alkalmazni, ha ez a gyerek még sem járna el az iskolába, több fokozaton keresztül mutatja be, hogy itt mit fog tenni. És ennek itt jön az ellenpéldája, a 18. §, amely mindezek után kimondja a szankciókkal együtt is, hogy "a tanköteles gyermekre tekintettel akkor is jár a nevelési eljárás, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel". Akkor most egyáltalán hol van ennek az egésznek az értelme? Úgy érzem, ezért van a vitában végig ez a kettősség. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu