DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulójára a Magyar Országgyűlés által elfogadandó és előkészített dokumentum kapcsán a Magyar Demokrata Fórum részéről szeretnék szólni, vélhetően közös tervezetünket elfogadásra javasolva.

Az ENSZ Közgyűlése '48-ban, amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kihirdette, megtette az első lépést az emberi jogokra vonatkozó, jogi és erkölcsi erővel egyaránt bíró nemzetközi törvény kidolgozásának útján.

(10.20)

1976-ban pedig - három évtizeddel azután, hogy az ENSZ e széles körű vállalkozást útjára indította - három jelentős okmány hatálybalépésével valósággá vált az emberi jogok nemzetközi törvénye is. Ez a három okmány - mint ahogy arra már több képviselőtársam utalt - a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint az utóbbi egyezségokmányhoz csatlakozó fakultatív jegyzőkönyv volt.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának napja - december 10-e - azóta a világon az emberi jogok napja, és most, ezen a kerek évfordulón a Magyar Országgyűlés abban a helyzetben van, hogy - még ha csak jelképesen is, még ha csak egy nyilatkozat tömörségével is, még ha csak vázlatosan is, de - hozzátegyen valamit, a magyar nemzet és a Magyar Országgyűlés e dokumentum keletkezése óta szerzett nem mindig pozitív tapasztalatai alapján.

Elfogadásakor ez a dokumentum még nem rendelkezett jogi erővel, ám születésétől fogva mégis erőteljes hatást gyakorolt a nemzetközi jog fejlődésére. Amint arra már többen utaltak, e dokumentum szellemiségének alapvetését az újszövetségi Szentírás adja, később az európai és a világ-eszmetörténetben hozzájárultak a felvilágosult humanizmus, majd a huszadik század eszmeáramlatai, végül és nem utolsósorban két, nemzeteket és emberek millióit elpusztító világháború szomorú tapasztalatai.

Varga László képviselőtársam igen helyesen azt mondta, hogy az emberrel vele született a lelkiismeret, amint ezt a dokumentum is rögzíti. S mivel hívőnek és hitetlennek egyaránt ott kell éljen a szívében az a lelkiismeret, amely lelkiismeret az e jogokban, e dokumentumban foglaltak betartására, érvényesítésére legalábbis késztet mindnyájunkat, ezért - ahogyan erre ugyancsak többen utaltak - ez a dokumentum egyszerre hívők és hitetlenek közös dolga.

Nem árt ugyanakkor néha kézbe venni magát a dokumentumot is, és nem pusztán dicsérőleg szólni róla, mint a világ eszmetörténetének egyik fontos dokumentumáról. Nem árt például elővenni a 13. cikk 2. §-át, amely különösen a délszláv háborúk hatását tekintve és a délszláv háborúk időszakában fontos aktualitással üzeni a számunkra, hogy minden személynek joga van minden országot - ide értve saját hazáját is - elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

Nem árt például időnként fellapozni a dokumentum 18. cikkét, amely azt mondja, minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, e jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát is, valamint - és ezt emelem ki - a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek nem pusztán a Magyar Köztársaságra mint aláíróra és megerősítőre kell hogy vonatkozzanak, hanem mindazokra az országokra, amelyek Európa boldogtalanabbik keleti felén velünk együtt, de nem velünk azonos esélyekkel az euro-atlanti integráció útját járják.

Végezetül nem érdektelen fellapozni a 19. cikkelyt sem, amely azt mondja, hogy minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

Amikor tehát ötven esztendő távlatában, az azóta bekövetkezett sok-sok regionális háború és sok-sok biztonsági kockázat, sok-sok veszély tapasztalatainak sötét fényében, komor felhői alatt áttekintjük azt, hogy mit adott az emberiségnek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, még inkább nem kis szomorúsággal és nagyon rossz érzéssel visszatekintünk arra, hogy mit adhatott volna a nyilatkozat, ha többen tartják be a részes országok közül, ha többen tartják be mindazok közül, akik aláírásukkal hitelesítették, és ha többen tartják be azok közül, akikben él vagy élt volna az a bizonyos lelkiismeret.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum részéről - mint említettem - a mi nyilatkozattervezetünket mintegy kiegészítőnek tekintem ehhez a nemzetközi dokumentumhoz, mégpedig azért, mert túl a közös fogalmazvány megfogalmazásain, túl azon, ami benne van és ami a bizottsági üléseken ki-kimaradt, azon túlmenően amellett, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése mint a magyar nép demokratikusan megválasztott parlamenti képviselőinek összessége ismét hitet tesz az egyetemes nyilatkozatban lefektetett alapelvek mellett, amellett öt olyan ponttal, gondolattal, eszmével is kiegészíti ezt, ami a nyilatkozatba eredetileg, születése idején nem kerülhetett, vagy az ellenérdekeltek - mert ilyenek is lehettek, és tudom, hogy voltak - közül sokan nem kívánták, hogy belekerüljenek.

Az első gondolat az, hogy a XXI. század küszöbén mi, a Magyar Országgyűlés képviselői elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a világ számos országában ma is nap mint nap megsértik az alapvető emberi jogokat. Volt egy vita az emberi jogi bizottságban - kicsi vita, de fontos észrevételek sorozata - arról, hogy "elfogadhatatlannak" vagy "megengedhetetlennek" tartjuk, és amellett maradtunk, hogy az "elfogadhatatlan" jelző azért pontosabb, mert függetlenül attól, hogy megengedhetők-e vagy sem azok a jogsértések, amelyek minden nap milliószámra történnek a világon, az nem mérték vagy mérce kérdése, hanem számunkra alapvetően elfogadhatatlanok - mint a nyilatkozat szellemével ellentétes cselekmények. Ártatlan emberek milliói válnak a politikai terror, az erőszak, a szegénység és a nyomor áldozatává, a környezet egyre általánosabb szennyezése a jövő nemzedékeit is fenyegeti.

A második gondolat az, hogy jogsértő, hátrányos megkülönböztetés, előítéletesség, gyűlöletkeltés sújtja, sőt időnként létében veszélyeztetheti a nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi és más kisebbségeket. Nos, tisztelt Országgyűlés, a Magyar Demokrata Fórum többek között ezt a gondolatot is olyannak tekinti, amely gondolat annak idején nem került be az alapvető nemzetközi dokumentumba, és amelyet az Országgyűlés választott tisztségviselőinek, nekünk célszerű, szükséges és erkölcsös hangsúlyozni ebben a szövegben.

A harmadik gondolat a nemzetközi emberi jogi egyezmények szellemében való következetes fellépés a Magyar Köztársaság részéről, az emberi jogok megsértése ellen határain belül és a nemzetközi színtéren egyaránt.

A negyedik gondolat alkotmányos kötelezettségünket rögzíti, nevezetesen azt, hogy nemzeti kötelezettségünk, hogy a törvényalkotás eszközeivel hozzájáruljunk hazánk valamennyi polgára emberhez méltó életéhez, különös tekintettel a hátrányos helyzetben élők gazdasági és szociális felemelkedésére.

Végezetül az ötödik gondolat az - két mondatban összefoglalható módon -, hogy fel kell lépni az előítéletesség, a rasszizmus valamennyi formája ellen. Ezért tehát, tisztelt Országgyűlés, ez a kérdés nem közelíthető meg az antiszemitizmus vagy a filoszemitizmus állítása vagy vádja felől, hanem minden egyes előítéletesség egyöntetű, határozott és különbségtétel nélküli elutasítása felől.

Végezetül az a gondolat, hogy hazánk alkotmányának szellemében vállalunk felelősséget a határon túli magyarok sorsának alakulásáért, segítséget nyújtunk fennmaradásukhoz, anyanyelvi, nemzeti és kulturális fejlődésükhöz, szintén alkotmányos kötelezettségünk, és amit nekünk a századvégen, az ezredfordulón az ismert nemzetközi körülmények közepette, az autonómiák ismert helyzetében, Schengen előtt, a magyarság és az elszakított magyar nemzetrészek érdekében feltétlenül hangsúlyoznunk kell egy ilyen nyilatkozat keretében.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum ezt a dokumentumot támogatja, azzal egyetért.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

(10.30)

Forrás: parlament.hu