BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy alelnök úr kérte korábban, hogy a képviselő urak a törvényjavaslatról beszéljenek, én ennek a követelménynek kívánok eleget tenni. A mondandóm előtt szeretnék kitérni Vastagh Pál úr megjegyzésére - ugyan menet közben távozott a teremből (Dr. Toller László: Az alkotmányügyi bizottság ülésezik!) -, ő jelezte, hogy ez a mostani sohasem látott konstrukció a magyar jogrendben. Én ezzel nem vitatkoznék, viszont ha a nemzetközi gyakorlatot megnézzük, akkor az látható, hogy ez minden nyugat-európai országban és a keleti-európai országok nagy részében is gyakorlat az ottani jogrendben, és ez nem véletlen. A mondandómban erre ki fogok térni, és meglátják azt, hogy milyen nemzetközi összehasonlításokat lehet hozni, amelyek példaként erősítik azt a törekvést, amit a magyar kormány is kifejez ezzel a törvényjavaslattal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló törvényjavaslat jelenlegi tervezete hivatott a hivatal nyomozó hatóságának felállításáról, annak feladat- és hatáskörének megállapításáról rendelkezni. Mint tudjuk, a költségvetés bevételeinek legnagyobb részét - amely ebben az évben várhatóan 1800 milliárd forintnyi összeg körül fog alakulni - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatalhoz befolyó adóbefizetések teszik ki. Ezen befizetések döntő részét az adózás rendjéről szóló törvény alapján önadózás formájában teljesítik az adófizető polgárok, a vállalkozók és a gazdasági társaságok.

Nyilvánvaló tény, hogy ezeket a bevallásokat időnként ellenőrizni kell, amit az adóhivatalok revizoraik útján eddig is megtettek. A revizorokkal párhuzamosan, de tőlük függetlenül, más hatáskörökkel felruházva jártak el a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokának, valamint a gazdasági rendőrségnek arra illetékes szervei. Ha jól megnézzük tehát a jelenlegi előterjesztésben foglalt feladat- és hatásköröket, akkor tisztán látható: nincs másról szó, mint a már korábban is meglevő és működő, de különböző szervekhez telepített hatáskörök összevonásáról, az erők koncentrálásáról.

Azok a feladatok, amelyeket három szervezet végzett, most egy kézbe kerülnek: az APEH nyomozó hatóságához. Ez a tendencia egyébként nem új keletű Európában, mint ahogy ezt az előbb is jeleztem; a földrész keleti és nyugati területének nagy részén egyaránt működnek a nálunk még csak tervezés alatt álló hivatalhoz hasonló szervek. Az Európa középső, illetve keleti területén fekvő országokban a piacgazdaság kialakulásával szinte egy időben hozták létre az adóhivatalok nyomozó hatóságait. E lépés indoka szinte mindenütt az átalakulással párhuzamosan kialakuló feketegazdaságok egyre nagyobb térnyerésének megakadályozása volt. Megjegyzem, ezen hatóságoknak az előttünk fekvő törvényjavaslathoz képest sokkal erősebb és szélesebb jogkörei vannak.

Ha az Egyesült Államok vonatkozó jogszabályait nem is nézem - hiszen azt tudjuk, hogy a legszigorúbb szinte mindegyik közül -, én csak a német jogszabályokat kívánom a későbbiekben említeni, én azt hiszem, ha összehasonlítjuk a jelenlegi tervezettel, akkor a német jogszabályokhoz mérten a kormány által most tervezett felhatalmazások, hatáskörök maximum olyan szintűek lehetnek, mint egy cserkészcsapat alapszabálya. Ha a kelet-európai országok között a kemény feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságokat kívánjuk elemezni, akkor meg kell néznünk az Ukrajnában, Horvátországban vagy Oroszországban működő hasonló szervezeteket. (Közbeszólások az SZDSZ padsoraiból, köztük dr. Hack Péter: Jó példák!) Éppen ezért nem ezeket kívánom felhozni, ahogy említettem, ezek sokkal keményebb és sokkal durvább hatáskörrel rendelkeznek, nyilván az ottani gazdasági helyzet és az ottani feketegazdaság indokolja azt, hogy olyan hatásköröket kapjanak, mint amilyeneket kaptak. Én példaként - ahogy az előbb is említettem, tisztelt képviselőtársaim - a nálunk még mindig sokkal keményebb és komolyabb hatáskörrel rendelkező német adórendőrség, a Steuerfahndung működését szeretném elemezni és néhány tapasztalatot erről elmondani önöknek.

A német adóhivatal nyomozó hatósága 1967 óta működik. Feladata az adófizetés kötelezettsége alól kibújni igyekvők felderítése, tehát ugyanaz, mint ami a mi szándékunkat jelzi. Az adóhatóság rendőrségi, vám- és pénzügyőrségi, valamint adóhivatali hatáskörökkel lett felruházva, annyi kiegészítéssel, hogy egy speciális, úgynevezett segédügyészi hatáskört is kaptak. Ez a komplex hatáskör azért fontos, mert így az eljárás kezdetekor nem kell külön meghatározniuk vizsgálódásuk területét, nyomozó tevékenységük az egész ország területére kiterjed. Fontos szempont, hogy nemcsak az adócsalást közvetlenül elkövető társaságok, hanem a velük e tevékenységben bármilyen módon együttműködő, úgynevezett bűnpártolók ellen is eljárnak. Ennek jelentősége elsősorban a pénzmosás felderítésénél érezhető.

A hatóság elméletileg feljelentés nélkül is eljárhat alapos gyanú esetén, azonban erre a gyakorlatban csak igen ritkán kerül sor. A nyomozó hivatal a bűncselekmény felderítésével foglalkozik, a büntetőeljárás lefolytatása a bíróságokra, az adóbírság kiszabása pedig az adóhivatalra tartozik. A nyomozások szinte kivétel nélkül nagy cégek működését, illetve nagy forgalmat lebonyolító társaságokat és kiemelt személyeket, például élsportolókat érintenek. Erre konkrét példát is láthattak az újságokban, nem olyan régi dolog Peter Graf esete, valamint Boris Becker többszöri vizsgálata is.

A nyomozó hatóság létrehozásának indoka igen egyszerű volt: a demokratikus államban élő polgárok számára a két legfontosabb életfeltétel a biztonság és a jólét. A biztonságot a rendőrség teremti meg, a jólétet pedig az állami bevételek biztosítják. (Mádai Péter: Az állami bevételek?!) Miután az állam bevételeinek döntő hányadát az adóbevételek teszik ki, ezért rendkívül fontos a társadalom számára, hogy ezek a bevételek valóban befolyjanak, a közteherviselés értelmében a ráeső részt a költségvetés számára mindenki befizesse.

(12.50)

Az adóhivatal nyomozó hatóságának a feladata az, hogy a nem tisztességesen eljáró társaságokra fényt derítsen, ezzel is védve a társadalom egészének érdekeit.

Néhány statisztikai adatot mondanék a német adónyomozó hatóság működéséről. A nyomozó hatóság létszáma közel tízszerese a nálunk tervezetthez képest, ami a két ország közötti arányokat figyelembe véve körülbelül hasonlónak mondható. 1990-ben 12 576 céget ellenőriztek, és eljárásuk során közel 1 milliárd márka értékű be nem fizetett adóhiányt állapítottak meg. Az adóhatóság 39 millió márka bírságot szabott ki. '94-ben ugyanezek a mutatók már emelkedett adatokat tartalmaznak. 1994-ben 16 575 céget vizsgáltak, 1,3 milliárd márka összegű eltitkolt adót állapítottak meg, és 42 millió márka bírságot szabtak ki pluszban.

Fontos leszűrnünk a német tapasztalatokból azt a tényt, hogy a hatásköri megállapítások során közérthető és egyértelmű fogalmazásra kell törekedni, hiszen ezzel a későbbi támadási felületeket csökkenthetjük. A jelenleg tárgyalt törvényjavaslat ennek a kritériumnak is megfelel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam elmondottak alapján is megállapítható, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat alapján létrehozandó adónyomozó hatóság nem új keletű szervezet, a nemzetközi gyakorlat számtalan hasonló példát hoz ezen hatóságok működésére. (Dr. Hack Péter: Például?) Az egységesebb szervezeti struktúra kialakítása más esetekben is hatékonyabb és jobban ellenőrizhető működést eredményezett. A kormány előrelátó és megfontolt gondolkodására utal, hogy e törvénytervezetet még ebben az évben a tisztelt Ház elé terjesztette, hiszen az így létrehozandó adónyomozó hatóság már a következő évben megkezdheti munkáját, melynek eredménye nem szolgál mást, mint a polgárok számára legfontosabb feltételt, a jólét megalapozását.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu