HORTOBÁGYI KRISZTINA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja kezdeményezte a gyed, a gyermekgondozási díj újbóli bevezetését. Az ellenzék részéről már a bejelentést követően megfogalmazódtak olyan vélemények, amelyek ellenezték a Fidesz frakciójának kezdeményezését. A felhozott ellenérvekre szeretnék most reagálni.

Sokunk által jól ismert az a vizsgálat, amely kimutatta, hogy Magyarországon európai összehasonlításban is magasabb a családok által ideálisnak tartott gyermekszám. A tényleges születések száma azonban ettől a szinttől lényegesen elmarad. Még szomorúbb a vizsgálatnak az a megállapítása, miszerint a fiatalok körében már csökken az ideálisnak tartott gyermekszám is. Azt gondolom, ez mindannyiunk számára jelzés értékű kell legyen, hiszen a fiatalok gondjai mindannyiunkat érintik. Tehát a társadalomban van arra igény, hogy több gyermek szülessen.

Röviden tekintsük át, melyek azok a demográfiai jellemzők, amelyek megvilágíthatják a lakosság fogyásának és a kevesebb gyermek születésének okait! Figyelemre méltó, hogy 3 évvel megemelkedett a termékenységi görbe modális értéke, konkrétabban szólva: a nők leggyakrabban már nem 21 évesen szülik meg gyermekeiket, hanem csak 24 éves korukban. Ez azt is jelenti, hogy később születnek meg a gyermekek, ami negatív hatással van a további gyermekek születésére.

Az 1980-as szinthez viszonyítva a '90-es évek közepére a 20 év alatti nők termékenysége a felére, a 20-24 év közöttiekké pedig a háromnegyedére esett vissza. Mind e közben a 25 év feletti nők termékenysége csak minimálisan emelkedett, talán ezért sem volt képes kompenzálni a náluk fiatalabbaknál jelentkező csökkenést. Mindannyiunk számára kézenfekvő: a fiatalabbaknál tapasztalható visszaesés magával hozza azt is, hogy az összes születésen belül csökken az első- és a másodszülöttek aránya. E tény demográfiai hatásait nem szükséges külön kiemelnem.

Érdemes megnéznünk, hogy a paritás szerinti termékenység hogyan alakult. Azt látjuk, hogy a 25 éves vagy annál fiatalabb nők közül valamennyi életkorukban sokkal kevésbé vállalják az első gyermek megszületését. Elmondható tehát, hogy ebben a csoportban jelentősen csökkent a szülések száma, holott ők azok, akik talán a legnagyobb befolyást gyakorolják a születések számának alakulására.

A házas és nem házas termékenység alakulása is figyelmet érdemel. A statisztika, a számok azt mutatják, hogy míg a gyermekek átlagos száma minden más csoportnál emelkedett, ez alól csak a fiatal házas nők voltak kivételek. Fontos megjegyeznünk, hogy a demográfiai helyzetben mindemellett nem következett be javulás.

Ez a tény arra hívja fel a figyelmünket, hogy a fiatal, házas nők termékenységének növekedése nélkül nem várható lényegi javulás. A nem házas nők között találjuk a fiatal hajadonokat vagy élettársi kapcsolatban élőket, valamint az özvegyeket. A legtöbb esetben joggal feltételezhetjük, hogy az élettársi kapcsolatokban élők és a fiatal hajadonok az egzisztenciális helyzetük alapján nem tartoznak a magasabb jövedelmi kategóriákba, hisz ezek az élethelyzetek nem a stabil biztonságot jelentik.

(19.40)

A gyes többek közt az ő számukra jelentett valamiféle ösztönzést a gyermekvállalásra. Mint az imént említett felmérések jelzik a demográfiai helyzet javulását, ezt azonban nem biztosítja egy csoport demográfiai ösztönzése és aktivitása. Bár az átlagos gyermekszám valóbban nőtt körükben, ez azonban még mindig elmarad a fiatal házas nők átlagos gyermekszámától. Így joggal mondhatjuk, hogy a fiatal házasok szerepe a demográfiai viszonyok alakulásában még mindig meghatározó. A gyed bevezetése után a statisztikák tanúsága szerint pontosan köztük nőtt meg a teljes termékenységi arányszám, felváltva az addig csökkenő tendenciát.

A gyed kapcsán még egy fontos tényezőre szeretném felhívni a figyelmet. Ez pedig az, hogy a gyed ösztönzőleg hatott a harmadik és a negyedik gyermek vállalására is. Ez tűnik ki azokból az adatokból, amelyek az anyákat abból a szempontból vizsgálják, hogy mennyi a már meglévő gyermekeik száma. Véleményem szerint népesedési szempontból ez a tény nem szorul különösebb magyarázatra, ám új megvilágításba helyezi azt az állítást, hogy a gyed a módosabbaknak nyújtott támogatást.

Azt gondolom, hogy egyikünk sem vitatja a sokgyermekesek nehéz anyagi körülményeit. Mégis meg kell jegyeznem, hogy a társadalom jövedelmi szempontból alsó két decilisébe tartozó, tehát a legszegényebb 20 százalék közt a három- és többgyermekesek aránya 50 százalék. Ebbe a legszegényebb 20 százalékba a családok 14 százaléka tartozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már említettem, a gyedet természetesen elsősorban a fiatal nők vették igénybe. Ők a születésszám növekedésének legfőbb hordozói. Mennyire tekinthetők ők jómódúnak? Erről szeretnék most néhány gondolatot elmondani.

Huszonévesen a fiatalok legtöbbje még az úgynevezett karrierépítés vagy egzisztenciateremtés kezdetén áll. Ezek az évek azok, amelyekben épp emiatt komoly dilemmát jelent összeegyeztetni a nők munkavállalását, karrierlehetőségeit a gyermekvállalással. Azt mondani azonban, hogy ők gazdagok, véleményem szerint elhamarkodott. Egyrészt ez az állítás nem számol azzal, hogy gyeddel vagy gyed nélkül a gyermekvállalás jelentős anyagi visszaeséssel jár, egy keresetarányos támogatás azonban ilyen esetekben is nagyobb ösztönzést jelent. Tehát csak a gyermekvállalást megelőző keresetet alapul venni nem nyújt biztos alapot az értékeléshez, hiszen a gyermeknevelés költségei ekkor még nem jelennek meg a családi kiadások között.

Az egy főre jutó jövedelem a gyermek megszületését követően jelentősen lecsökken, így azok sem őrzik meg magasabb jövedelmi szintjüket, akik korábban úgymond magasabb jövedelemmel rendelkeztek. Nem azt kell tehát figyelni, hogy a szülés előtt mekkora volt a jövedelem, hanem azt, hogy ezt követően hogyan alakul.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a jövedelmi viszonyok nem kizárólag az iskolázottság szerint nőnek vagy csökkennek, hanem életkortól függően is. Általánosan elmondható, hogy a fiatalabb generációk anyagi helyzete rosszabb, mint a középgenerációé. A gyedet igénylőkről nem állítható tehát több, mint az, hogy ők csak a korosztályukhoz viszonyítva rendelkeznek kvázi magasabb jövedelemmel, ez a jövedelmi többlet azonban nem jelenti azt, hogy a gyermekvállalás számukra nem jelent jelentős anyagi visszaesést.

Azt sugallva, hogy a gyed a gazdagoknak jár, azt is sugallja egyben, hogy ez szűkítést jelent az anyák és leendő anyák egy része számára. Azt gondolom, hogy ez így semmiképpen sem fedi a valóságot. Hisz akik számára a gyes eddig is ösztönzőleg hatott, azok számára ez a lehetőség a gyed bevezetésével csorbul. Azok számára azonban, akiknek a gyes nem biztosított megfelelő szintű ösztönzést, most reményeink szerint - amit a hozzánk érkező személyes vagy telefonos megkeresések megerősítenek - lehetőségük nyílik arra, hogy annyi gyermeket vállalhassanak, amennyi számukra ideális. Hisz láttuk, hogy az ideálisnak tartott gyermekszám meghaladja a ténylegesen vállalt gyermekszámot. Elmondható tehát, hogy a gyed nemhogy szűkítené, hanem ezzel ellenkezőleg: növeli az anyák lehetőségeit.

Nem azt várjuk mi sem a gyed bevezetésétől, hogy az emberek ezen túl majd több gyermeket akarnak vállalni, hanem azt, hogy lehetőségük lesz arra, hogy vállalni merjenek annyi gyermeket, amennyit elégtelen állami segítség mellett nem vállalnak; tehát a számukra ideálisnak tartott számú gyermeket vállalhassák.

Ez mindannyiunk, az egész társadalom érdeke, nem kizárólag a nőké vagy a fiataloké, akiknek elsősorban segítséget jelentett a gyed. Látjuk, hogy nem a családtámogatási eszközök hatnak a gyermekvállalás alakulására, hanem ezek hiánya, a kedvezőtlen viszonyok. A gyed újbóli bevezetésével többek között ezen a helyzeten kívánunk változtatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu