FILLÓ PÁL, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság ülésén éles vita bontakozott ki a benyújtott javaslatról, és ez nem véletlen. A rendszerváltás és a gazdasági nehézségek legsúlyosabb terheit a munkások, a bérből és fizetésből élők viselték és viselik a mai napig.

A munka törvénykönyve több mint 3,5 millió magyar munkavállalót érint, ezért mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb társadalmi feszültséget hordozó törvények egyike, amelynek megváltoztatását gondos előkészítés után, az érintett szociális partnerek bevonásával, az ellenérdekű felek, a munkaadók és a munkavállalók érdekeinek együttes figyelembevételével - és csak így - lenne szabad a tisztelt Ház elé benyújtani.

A foglalkoztatási bizottság ülésén - csupán egy szavazattal - kisebbségben maradt képviselők véleményével szeretném megismertetni a tisztelt Házat.

Ez a javaslat véleményünk szerint egyértelműen munkavállaló- és szakszervezet-ellenes. A munka törvénykönyve ilyen nagyságú változtatását semmi sem indokolja. A bizottság ülésén elhangzott: az Alkotmánybíróság döntéséből fakadó, illetve a pontosító jellegű módosításokat valamennyi parlamenti párt támogatni tudná, de csak annyit és nem többet.

Miért utasították el képviselőtársaim a törvénytervezet alkalmasságát? Azért, mert a javaslat tartalma ellentétes a munkavállalók érdekeivel és egyben tovább nehezíti a szakszervezetek tevékenységét. Mindezzel párhuzamosan természetesen növeli a munkáltatók mozgásterét, a már egyébként is rendkívül kiszolgáltatott munkavállalók terhére. E hátrányok miatt volt eredménytelen az Érdekegyeztető Tanácsban megkísérelt egyeztetés is. Ráadásul ehhez az érdekegyeztetési folyamatban megbukott jogszabály-módosítási csomaghoz a kormány ülésén még hozzá is tettek. A javaslat 2. §-ának beépítésével előzetesen senkivel sem egyeztettek, ez pedig már nyíltan a jogalkotásról szóló, egyébként kétharmados törvény 2. §-ának a megsértése a kormány részéről. Felvetődik tehát a kérdés: hogyan várható el jogkövető magatartás a társadalomtól, ha éppen a vezetésére választottak szegik meg a legalapvetőbb törvényeket?

Tisztelt Ház! A bizottság ülésén a legnagyobb teret ez az utólag a kormány által javaslatba illesztett 2. § kapta. Ez lehetővé tenné, hogy a munkahelyeken, ahol szakszervezet nincs, de üzemi tanács - és nem munkástanács, ahogy képviselőtársam említette - van, ott az üzemi tanács és a munkáltató közösen üzemi megállapodásban szabályozzon. Ez teljes nyíltsággal azt jelenti, hogy a kormány a szakszervezetek eddig kizárólagos kollektívszerződés-kötési jogát korlátozni, munkahelyi szerveződését pedig akadályozni kívánja. Tudnunk kell ugyanis, hogy az üzemi tanácsok sehol a világon, így hazánkban sem a dolgozói érdekvédelmi szervezetek, sőt még csak nem is önálló szervezetek, hiszen bár a dolgozók választják, a munkáltató szervezetének, a cég vezetésének a részét képezik, jogi személyiségük, gazdasági vagy egyéb függetlenségük nincs, érdekvédelmi eszközeik, sztrájkszervezési joguk szintén hiányzik. Gondolhatjuk, milyen megállapodásokat fognak kötni olyan esetben, ha a munkáltató önmagával állapodik meg.

Tisztelt Ház! Vitát váltott ki a bizottságban az 1. § is. Ez a szabály a szakszervezetek mozgásterét szűkíti, de szándékai ellenére a munkáltatóknak sem jó. Eddig költségként, adómentesen, a saját hasznukra megválthatták a szakszervezeti tisztségviselői munkaidő-kedvezmény egy részét, most a javaslat szerint a tisztségviselő arra lesz késztetve, hogy szakszervezeti munkáját munkaidőben, a kedvezmény idejét teljesen kihasználva végezze. Ez munkáltatónként is és országosan is igen jelentős munkaidőalap-vesztést jelent, tehát senkinek sem jó.

Tisztelt Ház! Szóba került a bizottság ülésén a leltárfelelősségre vonatkozó szabályok indokolatlansága is. Szeretnénk hangsúlyozni: hasonló szabályozás a jogállam keretei között élő piacgazdaságokban sehol sincs. A jogi szakértők rámutattak e javaslattal kapcsolatban a súlyos alkotmányos aggályokra is. Szintén komoly problémákat láttunk és látunk a felmondással kapcsolatos szabályok szigorításában.

Végezetül, de nem utolsósorban arra utalok, hogy szóba került a bizottság ülésén a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatának kérdése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mi úgy gondoljuk, hogy az átfogó felülvizsgálatot az érintettek bevonásával a jövőben kell elvégezni, ezért az elmondottak alapján a bizottság kisebbsége a javaslatot nem tartotta általános vitára alkalmasnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu