DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A javaslat alapvető célja az elhunytak emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés kegyeleti és közegészségügyi feladatainak érvényesítése, valamint a hazai temető- és temetkezési kultúra fejlesztése. Ennek érdekében indokolt egy egységes és áttekinthető, a jelenleginél szigorúbb szakmai szabályozási rendszer kialakítása.

A temetkezési tevékenység legátfogóbb szabályozását a többször módosított 10/1970-es építésügyi és városfejlesztési miniszteri, egészségügyi miniszteri együttes rendelet tartalmazza. Ezenkívül több ágazati jogszabály tartalmaz különböző rendelkezéseket a tevékenység ellátására. E szabályok azonban elavultak, ma már korszerűtlenek. Indokolt és időszerű a temetőkről és a temetkezésről szóló alapvető rendelkezések törvényi szintű összefoglalása.

A törvényjavaslat kiterjed mintegy 8000 temetőre és a temetkezéssel összefüggő tevékenységekre. Rendelkezéseket tartalmaz mindazokra, akik temetők tulajdonosai, fenntartói, kezelői vagy üzemeltetői, illetőleg a temetkezési szolgáltatást nyújtják.

Az elmúlt évek a temetői tulajdonviszonyok területén jelentős változásokat hoztak. Jelenleg egyházi, önkormányzati tulajdonú, tartósan állami tulajdonban lévő és gazdálkodó szervezet tulajdonába átadott temetők működnek. A javaslat nem kívánja kirekeszteni a gazdálkodó szervezeteket a temetőtulajdonosok köréből. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a köztemető fenntartása az önkormányzatok kötelező feladata. Ezért a javaslat szerint, ahol nincs önkormányzati temető, ott temetői tulajdonjogot gazdálkodó szervezet csak részben szerezhet meg, akkor, ha abban az önkormányzatnak többségi tulajdona marad. A tulajdonos feladata a temetői létesítmények megépítése, amit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénnyel összhangban kell elvégeznie. A tulajdonos feladata továbbá az ezek fenntartásáról és üzemeltetéséről való gondoskodás.

A kegyeleti gondokat gyakran az okozza, hogy a temető és a létesítményei nem felelnek meg rendeltetésüknek. Javulhat a helyzet, ha a törvényben elrendelt, sok helyen hiányzó építmény, utak, kerítések, ravatalozók és egyéb háttértárgyak megépülnek. Azzal is javulhatnak a helyi körülmények, hogy a jegyző feladat- és hatáskörébe fog tartozni a temető felügyelete, aki ellenőrizni fogja a jogszabályi kötelezettségek betartását, hiányosságok észlelését követően, javaslat elfogadása esetén szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

Tisztelt Ház! A javaslat egyik lényeges eleme, hogy a kegyelet nemcsak a család, hanem a társadalom ügye is. Közös feladatunk, hogy a nemzet elhunyt nagyjainak emlékét megőrizzük. Ezért alapelvként fogalmazódik meg, hogy a nemet köztiszteletben álló és közmegbecsüléssel bíró halottainak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillessen. A hősi temetők és a neves személyiségek, írók, tudósok, politikusok, közéleti személyiségek nyughelyének fenntartása, karbantartása közös erkölcsi, kegyeleti kötelességünk és feladatunk. Hősi temetőt a háború áldozatainak védelmére vonatkozó genfi egyezményekre, illetőleg a kétoldalú nemzetközi megállapodásokra figyelemmel kell fenntartani és megőrizni.

Javasoljuk e nyughelyek együttes kezelése céljából bevezetni a nemzeti sírkert fogalmát. Ide tartozna mindazoknak a személyiségeknek a nyughelye, bárhol is legyenek eltemetve, akik munkássága méltó a magyar nemzet megbecsülésére. A nemzeti sírkerthez tartozókat külön bizottság, a nemzeti kegyeleti bizottság határozza meg, amelynek feladatait, működési rendjét a kormány állapítja meg a későbbiekben.

Tisztelt Országgyűlés! Jelenleg a temetkezési vállalkozás gyakorlása az általános feltételeken túl nincs semmiféle szakmai feltételhez, képesítési követelményhez kötve. A szakmai, a jogszabályi ismeretek, esetenként a gyakorlat hiánya méltatlan szolgáltatási minőséget eredményez. Sokszor érzik a hozzátartozók, hogy kiszolgáltatottak.

A kegyelet különösen igényli a tisztességes, etikus, megfelelő szakmai ismeretekkel bíró szolgáltatási magatartást. Ezért a törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest jelentősen szigorít a temetkezési szolgáltatókra vonatkozóan. Aki ilyen tevékenységet kíván folytatni, annak személyes megbízhatóságát, szakmai alkalmasságát és pénzügyi teljesítőképességét is igazolnia kell.

Az összeférhetetlenségi szabályok szerint egészségügyi intézmény orvosa és vezető alkalmazottja, illetőleg ezek közeli hozzátartozója, továbbá egészségügyi feladatot ellátó alkalmazott nem vehet részt temetkezési vállalkozásban. Az európai gyakorlattal összhangban a javaslat tiltja a temetkezési szolgáltatással összefüggő üzletkötést minden egészségügyi intézményben. Etikai megfontolásból korlátozza a temetkezés reklámozását is. A törvényjavaslatban szigorítani igyekszünk a halottszállítással és a hamvasztásos temetéssel kapcsolatos tevékenységet. Különösen fontos, hogy e területeken egyértelmű, szigorú szabályok garantálják a kegyeleti érzések tiszteletét.

Szeretném kiemelni a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek a sírhelyek díjának megállapítására vonatkoznak. A köztemetők esetében ez az önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A díjak kialakításában az önkormányzatoknak ki kell kérni a fogyasztók helyi érdekképviseleti szerveinek a véleményét. A megállapított díjak önkormányzati rendeletben kerülnek a későbbiekben kihirdetésre. Köztemető tekintetében a törvény hatálybalépését követően egy éven belül önkormányzati rendeletet kell alkotnia a helyi sajátosságokat igénylő szakmai követelmények és feltételek szabályozására, amelynek főbb tartalmát a javaslat részletezi.

(9.10)

A jogalkalmazásra való megfelelő felkészülés érdekében a törvény a kihirdetést követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidőben kívánjuk hatályba léptetni a végrehajtásról szóló rendeleteket is.

Köszönöm figyelmüket és kérem a törvénytervezet támogatását. Köszönöm. (Taps.)

Forrás: parlament.hu