DR. HACK PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, a vita eddigi menetéből is levonható az a következtetés, hogy a szerzői jogról szóló törvény vitája nem lesz ennek a ciklusnak a legélesebb küzdelmeit felmutató politikai összeütközése, hiszen egy rendkívül bonyolult, a vitát figyelők jelentős része számára nyilván néhány elemében szinte érthetetlen kérdéskörről van szó, ahol igazából nincsenek politikai különbségek, nincsenek lényegében ütköző szakmai koncepciók sem, inkább a javaslat egyes technikai megoldásai váltják ki a vitát, de ezek sem éles politikai ütközésekben, hanem inkább egy viszonylag szűkebb szakmai kör számára érthető szakmai vitában fognak megjelenni.

Előre szeretném jelezni, hogy az SZDSZ képviselőcsoportja módosításokkal elfogadhatónak tartja a javaslatot. Részkérdésekben módosító indítványokat fogunk benyújtani, ezekkel próbálunk hozzájárulni ahhoz a közös erőfeszítéshez, amely a szerzői jog XXI. századi színvonalú rendezését célozza.

Az első kérdés, amit a törvényjavaslattal kapcsolatban el kell döntenünk: feltétlenül szükség van-e az 1969. évi III. törvény felülvizsgálatára, hiszen azt gondolom, a rendszerváltás kilencedik évébe lépve minden egyes jogalkotási lépés azzal a kérdéssel kell hogy kezdődjön: feltétlenül szükséges-e az adott kérdéskör törvényi szabályozása.

Erre a kérdésre a magunk részéről négy szempont alapján is igennel válaszolunk. Egyfelől, mint ahogy már az előttem szólók is elmondták, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásai, ezen belül elsősorban az európai jogharmonizáció kényszerítő erővel hat az új kodifikálásra. Második elemként szükségessé teszi a '69-es törvény módosítását a szerzői jognak a technikai fejlődéshez igazítása, a művek nyilvánossághoz közvetítése számítógépes hálózatok útján és egyéb eszközökön keresztül olyan új technikai kihívásokat jelentenek a szerzői jog klasszikus szabályozásához képest, amelyek az új szabályozást nélkülözhetetlenné teszik. Gyökeresen megváltoztak azok a társadalmi-gazdasági viszonyok is, amelyek '69-ben a szerzői jogi törvény hátterét nyújtották. Ezeknek a megváltozott viszonyoknak is meg kell jelenniük a jogalkotásban. Végül a szabályozás bonyolultsága, jogalkotási és alkotmányossági szempontból indokolatlan többszintűségének megszüntetése is a törvényalkotás mellett érv.

Ha szabad megjegyeznem, mind a négy érv rendkívül fontos. A vitában eddig talán kevesebb hangsúlyt kapott azoknak a megváltozott viszonyoknak a ténye, ami indokolja a szabályozást.

Az előttem szólók, az államtitkár úr és a bizottsági előadók is utaltak arra, hogy törvényünk változatlanul alapvetően szerzőbarát szabályozást jelenít meg, a törvényjavaslat is ezt tükrözi. Mi a magunk részéről egyetértünk ezzel a felfogással, ugyanakkor olyan szabályozást tartunk fontosnak, amely a felhasználók szempontjaira is tekintettel van. Ebben a körben, azt gondolom, a mostani parlamenti vita is csatorna lehet arra, hogy a szerzői jogi védelmet élvező művek felhasználóinak figyelmét felhívjuk arra a körülményre, miszerint ezek a szerzői jogok tulajdonképpen ugyanolyan vagyoni jogok, mint egy gyár termékeként megjelenő termék, ezeknek az eltulajdonítása, jogellenes felhasználása ugyanúgy az alkotó sérelmét jelenti, mint ahogy egy materiális, egy tárgyiasult dolognak az eltulajdonítása is jogsérelmet okoz.

Azért tartom fontosnak kiemelni ezt, mert az elmúlt évtizedek magyar realitásához először hozzátartozott a magnókazetták, majd a videokazetták, később a számítógépes szoftverek hazai - mármint otthoni - reprodukciója és ezen keresztül a szerzők érdekeinek súlyos sérelme. A szerzői jogok megsértése nagyon sokak szemében bocsánatos bűnnek tekintendő; ezen a helyzeten, úgy érzem, a törvény változtatni szándékozik, de azt gondolom, ehhez a jogalkotási lépés kevés, egy széles körű felvilágosító, tájékoztató munkára is szükség van, hogy a felhasználók figyelmét felhívjuk arra: mások jogos érdekeit, termékeit visszaélésszerűen használják, amikor illegálisan másolják vagy használják ezeket a termékeket.

(15.10)

A szerzői jogi törvény felülvizsgálatát indokló körülmények felsorolása mellett szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy ez a felülvizsgálat nem egy lépésben történik, hanem egy hosszabb folyamat részét jelenti a mostani törvényalkotási lépés. 1982 óta folyamatosan történik a LXIX. törvény felülvizsgálata. Ezen felülvizsgálati folyamat néhány elemére szeretném az önök figyelmét felhívni.

Először is 1993-ban a büntető törvénykönyv felülvizsgálata során került be először - azt gondolom, megnyugtató módon - szankció a magyar jogrendbe, amikor is a szerzői és szomszédos jogok bűncselekményét a vagyoni bűncselekmények között szabályozta a törvényalkotó. Az 1994. évi VII. törvény a szerzői jogról szóló LXIX. törvény módosításánál beültette a magyar jogrendszerbe az USA és a Magyarország között létrejött szellemitulajdon-védelmi egyezmény szerzői jogi elemeit. Fontos eleme volt ennek a szerzői jogi jogfejlesztésnek a médiatörvény vagy a közös jogkezelés átfogó szabályozását tartalmazó 146/1996. évi kormányrendelet. Ezeknek a jogalkotási lépéseknek szinte valamennyi elemében átüt az a törekvés, hogy a magyar jogrendet közelítsük a nemzetközi normákhoz, hogy teremtsük meg a harmóniát a magyar jogrend és a nemzetközi jogi kötelezettségek között.

A jogfejlesztésnek ez a lépésről lépésre történő folyamata önmagában mutatja azt, hogy a szerzői jogi törvényt lehetne ilyen formában is módosítani. Mi az, ami miatt mégis indokolt és általunk is támogatható a szerzői jogi törvénynek új kódexben és nem egy újabb törvénymódosításban vagy novellában történő módosítása? Ez pedig véleményünk szerint a jogbiztonság szempontja. A jelenlegi, ma hatályban lévő helyzet mind a szerzők, mind a felhasználók szempontjából a jogbiztonságot fenyegető helyzet, hiszen a szerzői jogok védettjei, illetve felhasználói is zavarba kerülhetnek, amikor a hatályos jog pontos tartalmát meg akarják állapítani, hiszen olyan sok jogforrásban és olyan sok szinten jelennek meg szerzői jogi előírások, hogy a tiszta jogrendszer érdekében szükség van egy átfogó kódexre.

A kódex új elemeket is megjelenít, amely új elemek általunk döntő többségében támogatható új elemek. Vannak azonban olyan elemek is, ahol - mint korábban említettem - módosító indítványokat látunk szükségesnek, ami - talán itt, a parlamentben a vita nem is lesz olyan nagy, de - a parlamenten kívül kétségtelenül vitára fog okot adni. Ilyen például a korábbi felszólalók által is említett reprográfiai díj.

Ebben a körben az SZDSZ is osztja a vitában már elhangzott aggodalmakat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy Magyarország az információs társadalom vérkeringéséhez szervesen kapcsolódni tudjon, évtizedes hátrány ledolgozására van szükség. Ennek a hátránynak a mértéke az elmúlt években csökkent, de úgy gondolom, hogy különösen az informatikai berendezések árának növekedése kedvezőtlenül hathat arra a hátrányt ledolgozó folyamatra, aminek részesei vagyunk. Ilyen tekintetben a reprográfiai díj a fogyasztók oldalán költségemelkedést jelent, ezért az SZDSZ részéről javasoljuk azt, hogy ezzel együtt a kormány fontolja meg az ilyen termékek vámtételeinek lényeges csökkentését, adott esetben eltörlését, hasonlóan más, fejlett országokhoz, ahol vámkedvezményekkel, illetőleg a vám eltörlésével segítik a technikai lemaradás ledolgozását. Ha a vám is megmarad, és a reprográfiai díj is bevezetődik, ez lényegesen hátrányosan érinti Magyarország versenyhelyzetét.

Megfontolandónak tartjuk azt is, hogy az a törvényi vélelem, amelyet a könyvtárak és oktatási intézmények vonatkozásában a törvényjavaslat alkalmaz - hogy az ilyen intézményeknek a reprográfiai díjat ne kelljen megfizetni -, jogos törvényi vélelem, és ezt támogatjuk is. Felvetődik annak a kérdése, hogy ha egy felhasználó bizonyítottan tudja tanúsítani, hogy nem használja a berendezéseket reprográfiai célokra, akkor az ilyen felhasználónak a reprográfiai díjjal való terhelésre indokolható-e, védhető-e. Megítélésünk szerint ezt a törvényjavaslat vitájában újra végig kell gondolni.

Végezetül a törvényjavaslat egésze szempontjából végig kell gondolni azt, hogy a szerzői jogok védelme érdekében tett igazságszolgáltatási, államigazgatási vagy hatósági intézkedések minden esetben olyan módon legyenek megfogalmazva, hogy a fenyegetett érdek és az állami beavatkozás közötti arányosságot megtartsák. A kormány képviselője arra kérte a Házat, hogy azt a magasztos állami célt, ami a szerzői jogok védelmét szolgálja, támogassák. Ebben az SZDSZ a támogatását kész megadni a kormánynak, azt hangsúlyozva, hogy a védelem, a szerző érdekének védelme csak a hátrány elhárításával vagy a szerzők érdekét fenyegető veszély elhárításával arányos mértékű beavatkozást indokol. Ebben a tekintetben is szeretnénk módosító indítványokat benyújtani.

Annak elkerülésére, tisztelt Ház, hogy a bizottságokban és talán még itt a plénumon is folyó részletes - és még egyszer mondom: a magyar nyelv szabályait néha megerőszakoló - vita tovább fárassza tisztelt képviselőtársaimat, szeretném felhívni a figyelmet arra a körülményre is, hogy az eddigi vita is meggyőzhette a képviselőtársaimat arról, hogy a szerzői jog nyelvezete rendkívül nehéz. Ez a kódex is nagyon nehéz nyelvezetet használ, nagyon alaposan megfontolt jogi nyelvezetet.

Azt gondolom, hogy a parlamenti vitának lehet egy célja az, hogy ezt a nyelvezetet megpróbálja felhasználóbaráttá tenni. Hiszen azok, akik a szerzői jogok jogosultjai, vagy a szerzői jogok által védett termékek készítői vagy felhasználói, többnyire nem jogászok. Márpedig az ő helyzetüket nem könnyíti meg, ha olyan fogalomrendszert használunk a törvényben, amely bizonytalan jogfogalmakat jelent, amely a magyar nyelv szabályai szerint nem érthető fogalmakat jelent. Ilyen tekintetben is szeretnénk módosító indítványokat benyújtani, hiszen - ahogy hangsúlyoztam - azzal a céllal, hogy ezen a törvényen keresztül növeljük a jogbiztonságot, az SZDSZ egyetért, a bizonytalan jogfogalmak azonban nem ezt a célt szolgálják. Olyan kifejezések használata, mint az "általában szokott módon", és e kifejezések nem megmagyarázása a törvényben, esetleg további bizonytalansági elemeket teremthet. Ezek kiküszöbölésében is szívesen közreműködünk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu