DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon egy olyan törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalását kezdi meg a tisztelt Ház, amelynek betartását és a közpénzek felhasználásának tisztaságára gyakorolt hatását hatálybalépése óta széles körű érdeklődés kíséri.

A közbeszerzési törvénytől a társadalom szinte minden csoportja ugyanazt várja: a korrupció visszaszorítását és az adóforintok hatékony felhasználását. Ez az egyetértés tükröződött a Közbeszerzések Tanácsa 1997. évi beszámolójával kapcsolatos országgyűlési határozat néhány héttel ezelőtti tárgyalásakor is. Ezt mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők úgy értékelték, hogy "ezen a napon a közügyek előrevitelével többet foglalkozott a tisztelt Ház, mint parittyázással és nyilazással", és hogy a közbeszerzési törvény módosításakor "a majdani módosító javaslatokról sem lesz komolyabb ellentét a kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők részéről".

Tisztelt Ház! A Tanács beszámolójában a közbeszerzési törvény módosítására irányuló javaslatok is szerepeltek, amelyek irányát a tisztelt Ház helyesnek ítélte. Határozatában pedig felkérte a kormányt, hogy a beszámolóban szereplő tapasztalatok és megállapítások alapján nyújtson be javaslatot a közbeszerzési törvény módosítására.

Tisztelt Országgyűlés! E javaslat már az önök kezében van, de ez természetesen nem a törvényjavaslat elkészítésének rendkívüli gyorsaságából következik, hiszen ez kérdésessé is tenné a javaslat átgondoltságát és megalapozottságát. Minisztériumunk a Közbeszerzések Tanácsának módosító javaslatait és egyéb megállapításait, a közbeszerzési döntőbizottság és a bíróságok gyakorlatát, az Állami Számvevőszék jelentéseit, valamint a kormányzati munkában összegeződő tapasztalatokat figyelembe véve már 1998 nyara óta dolgozott a közbeszerzési törvény módosításán. A tervezetet társadalmi egyeztetésre és két ízben közigazgatási egyeztetésre is bocsátottuk, s így nyerte el jelenlegi formáját.

A törvénymódosítás figyelembe veszi, egyes esetekben továbbfejleszti a Közbeszerzések Tanácsa által 1997-ben készített, a törvény módosítására irányuló indítványokat. A javaslatnak a tisztelt Ház elé terjesztett változatával a Közbeszerzések Tanácsa egyetért, mivel levelük szerint "a javaslat felépítése, a módosítások magyarázata világos, érthető, jól tükrözi a Tanács korábban ismertetett észrevételeit is". Mindezekre tekintettel azt remélem, hogy a közbeszerzési törvény beterjesztett módosítása mindannyiunk megelégedésével és egyetértésével fog találkozni.

Tisztelt Országgyűlés! Mint az a Közbeszerzések Tanácsa beszámolójának vitája során is elhangzott, a törvény módosításának kettős célt kell szolgálnia: egyfelől szigorúbb előírásokkal meg kell akadályozni a törvény kijátszását, gyakoribbá kell tenni a jogorvoslati eljárásokat;
másfelől azonban a feleslegesen merev, a beszerzést indokolatlanul körülményessé tevő szabályokat enyhíteni kell, hiszen ez utóbbi változás is a rendelkezések betartására ösztönöz.

Gazdaságpolitikai megfontolásokból pedig egy további feladat is áll előttünk, fokozni kell a kis- és középvállalkozások részvételét a közmegrendelésekben, vagy legalábbis megakadályozni hátrányos megkülönböztetésüket. Kezdjük talán a sokak feltétlen egyetértésével találkozó úgynevezett egyszerűsítő, az eljárás merevségét enyhítő szabályokkal.

A néhány hete lezajlott vitában elhangzott még az a kijelentés is, hogy egyes szabályok felesleges szigorúsága - a kötelező határidők hosszúsága miatt -, a közbeszerzési törvény tökéletes betartása megbosszulja önmagát - mondta az egyik képviselő.

A javaslat egy, az Európai Unió közbeszerzési irányelveiben is alkalmazott megoldást átvéve lehetővé teszi, hogy a 40 napos ajánlattételi és a 25 napos részvételi jelentkezési határidők helyett az ajánlatkérő csak 25, illetve 15 napot biztosítson, ha a költségvetési év elején előzetes összesített tájékoztatóban a beszerzés lényeges adatait közzétette, és így az ajánlattevők már a közbeszerzési eljárás kiírása előtt megkezdhették a felkészülést az ajánlattételre, sőt, akár a szerződés teljesítésére is.

A törvény merevségének másik, gyakran emlegetett területe az eljárásból való kizárás eseteinek túlzott szigora és az ezzel kapcsolatban csatolni szükséges igazolások nagy száma. A javaslat szerint egyes negatív körülmények fennállása nem a törvény alapján zárja ki eleve az ajánlattevőt az eljárásból, hanem csak akkor, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati vagy részvételi felhívásban előírta. Másrészt csökken azoknak a versenyjogi jogsértéseknek és az üzletvitel során elkövetett vétségeknek a köre, amelyek miatt az ajánlattevő 5 évig nem vehet részt a közbeszerzési eljárásokban. Így tehát a törvény korábbi felesleges szigora enyhül, és a jövőben nem állhat majd elő olyan - mondhatni - abszurd helyzet, hogy egy bizonyos áru egyetlen magyarországi szállítója sem jogosult részt venni a közbeszerzési eljárásokban.

(16.20)

A "közbeszerzés" szóról az ajánlattevők egyes ügyintézőinek jelenleg feltehetőleg csak az jut eszébe, hogy rengeteg és - valljuk meg - gyakran felesleges hatósági igazolást kell beszerezni. Ezt a helyzetet is enyhíteni kívánja a javaslat, amely nem követeli meg az illetéktartozás hiányának igazolását, és csak az elkülönített állami pénzalapoktól származó igazolás csatolását írja elő arról, hogy nincs tartozásuk.

A helyi adótartozás hiányának bizonyítása szintén nagy terhet jelent egy-egy országos hálózattal rendelkező cég számára, ezért e köztartozás fennállása miatt csak a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatok, illetőleg ezek költségvetési szervei zárhatják ki az ajánlattevőket, ha ezt egyébként az ajánlati vagy részvételi felhívásban előzetesen előírták.

Tisztelt Ház! Még hosszasan lehetne ismertetni a törvény szabályait rugalmasabbá, azonban mégsem kijátszhatóvá tévő módosításokat. Közöttük azokat is fel lehetne sorolni, amelyek az eddig nem teljesen egyértelműen szabályozott fogalmak, eljárási cselekmények pontosításával vagy a joghézagok kitöltésével könnyítik meg a jogkövető magatartást. Ezek körében a Közbeszerzések Tanácsának a törvény gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák megoldására kialakított ajánlásai szövegét is felhasználtuk, amelyre a Közbeszerzések Tanácsa is javaslatot tett a tisztelt Ház által a kormány figyelmébe ajánlott beszámolójában.

Engedjék meg másrészről, hogy röviden ismertessem azokat a módosításokat is, amelyek a közbeszerzési törvény betartására nemcsak a törvény követhetőségének könnyítésével, hanem a szabályok szigorításával ösztönzik a jogalkalmazókat.

A tanács beszámolójával kapcsolatos vita során kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt megállapították, hogy a tárgyalásos eljárásoknak a közbeszerzések közötti magas aránya a közpénzek takarékos és ellenőrizhető felhasználása ellen hat, tehát a módosításnak változtatnia kellene ezen a helyzeten.

A törvénymódosítás előkészítése során fontolóra vettük a Közbeszerzések Tanácsának azon javaslatát is, hogy a módosítás helyezze hatályon kívül a tárgyalásos eljárás tartásának egyes eseteit, így tehát csökkenjen ezek száma.

A hatályos törvény azonban ezen a ponton harmonizál az Európai Unió közbeszerzési irányelveivel, melyek az ingatlanbeszerzés kivételével mindazon esetekben lehetővé teszik a tárgyalásos eljárást, amelyekben azt a KBT is megengedi. Az egyszerűsített eljárás alkalmazásának lehetővé tétele pedig ezekben a speciális helyzetekben teljesen életszerű és ily módon értelemszerű is.

A tárgyalásos eljárások száma eddig sem a törvény túlzott engedékenysége miatt volt magas, hanem azért, mivel e kivételes lehetőséggel az ajánlatkérők akkor is éltek, mikor annak feltételei nem álltak fenn, és erről a tulajdonképpeni sértettek, illetve az illetékes hatóságok csak akkor értesültek, amikor az eljárásnak már vége volt, és a felek gyakran már a szerződést is megkötötték. Mint látjuk, ezt a problémát csak a folyamatba beépített ellenőrzéssel lehet valóban és hatékonyan megoldani.

Pontosan ezt tartalmazza a törvényjavaslat, amikor előírja, hogy a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor az ajánlati felhívást meg kell küldeni a közbeszerzési döntőbizottságnak is, amely hivatalból jogorvoslati eljárást folytat le, ha észleli, hogy a tárgyalásos eljárás feltételei eleve fenn sem álltak. A tárgyalásos eljárások ellenőrizhetőségének fokozása érdekében a törvényjavaslat a fentieken túl részletesebben szabályozza a tárgyalásos eljárások lefolytatási, eljárási szabályait is, amely szabályok eddig a közbeszerzési törvény egyik homályos szegletében húzódtak meg.

Több új rendelkezés célozza a törvényben fellelhető, egyébként nem túl nagy számú kiskapu bezárását is. Ilyenek például azok az előírások, amelyek az eredményhirdetés, illetve a szerződéskötés mellőzésének lehetőségét korlátozzák, vagy az ajánlatkérő adatszolgáltatási kötelezettségének körét növelik. Ezek is mind-mind a törvény betartására ösztönöznek. A fenti célt a leghatékonyabban azonban mégis a jogorvoslati eljárások esélyének növelése szolgálja. Ha az ajánlatkérőben nincs meg a jogkövető magatartás iránti személyes törekvés, akkor csak a jogorvoslati eljárás és a jogkövetkezmény minél biztosabb bekövetkezésének tudata tarthatja vissza a törvény megszegésétől.

A javaslat számos ponton módosítja a közbeszerzési törvényt e cél érdekében, így például kötelező várakozási időt iktat be az eredményhirdetés és a szerződéskötés közé azért, hogy jogorvoslati eljárás indításával lehessen megelőzni a jogellenes szerződéskötéseket. Így a törvényjavaslat növeli a hivatalból való eljárás indítására jogosult szervezetek körét, 60-ról 90 napra növeli a jogvesztő határidőt, és lehetővé teszi, hogy a döntőbizottság a már folyamatban lévő eljárásban a kérelemben foglaltakon túli jogsértést is vizsgáljon és büntessen, ugyanakkor megszüntetni a bírság kiszabásának a hatályos törvényben szereplő korlátozásait, végül egyértelműen kimondja, hogy a jogsértő közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés semmisségének megállapítása érdekében bírósághoz lehet fordulni.

Tisztelt Ház! Remélem, az elmondottak meggyőzték önöket arról, hogy a törvénymódosítás jelentősen ösztönözni fogja a jogalkalmazókat a törvény betartására. Bízom abban, hogy a Közbeszerzések Tanácsának a hatálybalépést követő évekről szóló beszámolóiból a közbeszerzési eljárások számának és értékének jelentős növekedéséről fogunk értesülni. Ez természetesen azzal jár majd, hogy a közpénzek növekvő hányadát fogják az azzal gazdálkodók az ésszerű kiadások keretei és ellenőrizhető körülmények között elkölteni, ezzel is megakadályozva a közpénzek elszivárgását.

Engedjék meg, hogy röviden szóljak még a kis- és középvállalkozók esélyegyenlőségét biztosító szabályokról. Kiindulásképpen leszögezhetjük, hogy a közbeszerzési törvénytől nem várható el, hogy a közpénzek takarékos és ellenőrizhető elköltésén kívüli, egyéb célok megvalósítását is biztosítsa. Az azonban a felmérésekből megállapítható, hogy a központi költségvetési szervek és a közszolgáltató szervezetek által kiírt közbeszerzési eljárásoknak csak töredékében nyernek a kis- és középvállalkozók.

A törvényjavaslat ezért több olyan módosítást tartalmaz, ami kiküszöböli, hogy a kis- és középvállalkozók részvételét az eljárásban eleve megnehezítsék. Így például a javaslat előírja, hogy a dokumentáció ellenértékét - mármint a pályázati dokumentáció ellenértékét - az előállításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült költségre, míg az ajánlati biztosíték mértékét az ajánlati kötöttség megszegésével okozható kárra tekintettel kell meghatározni. Magyarul, nem lehet eltúlzott összegeket rögzíteni a dokumentáció áraként.

Ennek következtében változnia kell az ajánlatkérők jelenlegi sajnálatos és - meg kell mondani - gyakorta rosszhiszemű magatartásának, amely szerint a dokumentáció, illetve a biztosíték értékét túlzottan magas összegben írják elő, így eleve megnehezítik a kis- és középvállalkozók eljárásban való részvételét.

Szintén a kis tőkeerejű cégeknek okoz nehézséget, ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítését követően nem vagy csak hosszabb idő elteltével fizeti ki az ellenértéket. A törvénymódosítás ezért elrendeli, hogy az ellenszolgáltatást a szerződésszerű teljesítéstől számított 30, építési beruházás esetén 60 napon belül ki kell fizetni. Ha erre nem kerül sor, az ajánlattevő azonnali beszedési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a nyilvánosság által figyelemmel kísért olyan problémákat érint, amelyek megoldását, bizton állíthatom, pártállásra és vagyoni helyzetre tekintet nélkül minden adófizető polgár hasonló irányban várja. A kormány most gondos előkészítő munka után nyújtja be azt a törvényjavaslatot, amelyből konstruktív hozzászólásaikkal, javaslataikkal továbbfejlesztve bizonyosan a közpénzek megtakarítását eredményező törvény születik.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu